„A kurázsi nem hiányzott, de nem akartam a felkészületlenségemmel megsérteni a bizottságot”

Kisebb csörtével indult Pintér Sándor meghallgatása, még közvetlenül azelőtt, hogy a miniszter belekezdhetett volna. Selmeczi Gabriella a tárcavezető felszólalása előtt ugyanis indítványozta, hogy a kérdések feltevésére három perc álljon rendelkezésre. Varga Zoltán, a Népjóléti Bizottság DK-s elnöke a felvetést nonszensznek nevezte, mint fogalmazott: „ez az infantilizmus határát súrolja”. Szabó Tímea megjegyezte: évente csak egyszer nyílik lehetőség arra, hogy meghallgassák a minisztert, így ezt az időkorlátot ő is nevetségesnek tartja.

A kérdést végül szavazásra bocsátották, és a kormánypárti képviselők szavazatával elfogadták a háromperces időkeretet. Varga Zoltán ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy ez a limit a hozzászólásokra nem vonatkozik.

Selmeczi Gabriella ezen a ponton ismét jelezte: a javaslata a hozzászólásokra is vonatkozott, „a bizottságnak ugyanis nem az a feladata, hogy támadja miniszter urat.”

Hanem az, hogy dícsérje

– szúrta közbe ironikusan Szabó Tímea.

Újabb szavazást követően Varga Zoltán bejelentette: „A bizottság a kormánypárti politikusok szavazatával elfogadta, hogy a képviselők szólásszabadsága három percben legyen korlátozva”.

A Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője ezt követően felidézte, hogy ugyan az elmúlt időszakban négy alkalommal is meghívták Pintér Sándort bizottsági ülésre, a tárcavezető egyszer sem tett eleget a felkérésnek, pedig szó lett volna a lélegeztetőgépek sorsáról, a kórházak tisztaságáról.

 „Fel kellett készülnöm ebből a területből”

Ilyen előzmények után Pintér Sándor expozéja elején felidézte: a kinevezése előtti meghallgatáson kilenc pontban foglalta össze célkitűzéseit, ezek az alábbiak voltak:

• A várólisták csökkentése
• A szakdolgozók béremelése
• A hálapénz megszüntetése
• Az ügyeleti rendszer átalakítása
• A szülészet és sürgősségi ellátás kórházban történő megtartása
• A háziorvosi rendszer átalakítása
• Az egészségügyi statisztikai rendszer átalakítása
• A fogyatékkal élők hatékony segítése
• Egy minősítési rendszer bevezetése az egészségügyben.

„Amikor munkába álltam, a Magyar Orvosi Kamara mintegy húsz javaslattal keresett meg, ebből tizenkilencet elfogadtam. Első kérésük a paraszolvencia kivezetése volt, ennek megfelelően álltunk neki a munkának. Jól indult tehát az együttműködés, és bízom benne, hogy az új orvosi kamarával is szép kezdet elé nézünk, és persze a befejezés is szép lesz” – fogalmazott a miniszter, majd sorra vette a fent már említett területeket.

A háziorvosi ellátásról azt mondta: jelenleg 673 betöltetlen praxis van, ezeket összevonásokkal és új rendszerek bevezetésével kívánják megoldani. Elsőként azokra az ellátási helyekre fókuszálnának, ahol a praxis immár hat hónapja betöltetlen, ezek száma 10 százalék körüli.

Ahol nincs praxis, de van dolgozó orvos, ott a helyi kórház venné át a praxis vezetését, de a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is részt venne a munkában, főleg a leszakadt településeken

– árulta el a tárcavezető, majd kitért arra, hogy a rendszer áthangolása amiatt is fontos, mert a betegszám 150 felnőttpraxis esetében nem éri el az 1200 főt, míg a házi gyermekorvoslásban 68 esetben kevesebb a beteg, mint 600 fő. Az átalakításokat 2026. december 31-ig szeretnék végrehajtani.

Az ügyeleti rendszer átalakításáról azt mondta: a változás ugyan vihart kavart, de az eddigi tapasztalatok pozitívak.

Korábban a háziorvosok albérletbe adták az ügyeletet vállalkozóknak, így végül nem felkészült orvosok, hanem rezidensek és szakápolók látták el a betegeket. [...] Volt olyan háziorvos, aki a karton szerint éjszakánként húsz-harminc beteget látott el, míg az új rendszerben az látszik, hogy a betegek száma inkább csak kettő-három. Nem hiszem, hogy azért, mert sokkal egészségesebbek lettek a páciensek

– idézte fel az átalakítás előtti időszakot Pintér Sándor, hozzátéve, az új rendszer átláthatóbb és hatékonyabb, ezért a reform folytatódik, egészen február végéig. Megjegyezte: Budapest speciális helyzetben van, a fővárosban csak nyárra lesz kialakult álláspont.

A bérek ügyében azt mondta: jövő januárban az orvosi bérek újabb 11 százalékkal emelkednek, ez lesz az utolsó részlet. A szakápolóknál más a helyzet, de a béremelés ott is megkezdődött, a következő ütem 2024 márciusára várható.

A célkitűzés az, hogy az európai átlagnak megfelelően a szakápolói bérek és az orvosi bérek megfelelő arányban legyenek egymáshoz képest. Ezt az arányt 37 százalékban határoztuk meg.

A kórházi rendszerek megújításáról azt mondta: 14 szempont mentén olyan ellenőrzéseket szeretnének folytatni, amelyek a jövő évtől kezdve jelentősen hozzájárulnak a megfelelő vezetők kiválasztásához. A minősítés a vezetők mellett az intézményeket és az orvosokat is érintené.

A védőnők helyzetét úgy értékelte: a hálózat átalakítása sikeres volt, 3976 védőnőt iktattak be a rendszerbe, „és már tart a korábbinál színvonalasabb munka”.

A szakrendelők terén egyelőre nincs pontos elképzelésük, de mindenképpen egyensúlyra törekednének, jelenleg ugyanis 190 helyen van ellátás, de az szétszabdaltan, széttöredezetten működik.

„Körülbelül idáig jutottunk, de vannak még feladataink” – összegzett végül a belügyminiszter, majd hozzátette:

Visszatérve a meghallgatás elején elhangzottakra, kérem, ne tekintsék udvariatlanságnak, hogy korábban nem jöttem el személyesen, de nekem fel kellett készülnöm ebből a területből, és most már érzek magamban annyi felkészültséget és tudást, hogy valamennyi kérdésükre válaszoljak. A kurázsi nem hiányzott, de nem akartam a felkészületlenségemmel megsérteni a bizottságot.

Varga Zoltán ehhez a gondolathoz annyit fűzött hozzá, hogy „különösen hálás az őszinte beismerésért, és várják szeretettel a jövőben.”

„Reggel felkelnek, eszükbe jut valami, és abból jogszabály lesz”

Pintér Sándor felszólalása után a három percben limitált kérdések, és azok megválaszolása következett. Szabó Tímea kezdésképp kijelentette: „igazi szégyen, hogy évente egyszer van bizottsági meghallgatás, és lassan mínusz három percben kérdezhetünk, és azt is háttal”. A Párbeszéd politikusa elsősorban a kórházi fertőzések visszaszorításáról, a lélegeztetőgépek sorsáról, tárolásáról, valamint a rendkívül alacsony, így például nettó 180 és 220 ezer forintos ápolói bérek emeléséről érdeklődött.

A belügyminiszter a kérdésre válaszolva azt mondta:

Európában a hetedik legjobb helyen állunk a kórházi fertőzések számát tekintve. Igaz, maximalista vagyok, nekem ez nem elég, csak az első hellyel vagyok elégedett

– szúrt oda Pintér Sándor, majd áttért a lélegeztetőgépekre. Mint fogalmazott: „mivel nem jós”, nem látta, hány beteg lesz, de a kormány hozott egy döntést, mely arról szólt, hogy az orvosoknak ne kelljen élet és halál között dönteni, eszerint cselekedtek. Az eszközök a korábbi raktárból – mely Szabó Tímea szerint Rogán Antal érdekeltségébe tartozik – új helyre kerülnek, mivel egy új állami bázist építenek.

A béremelésre vonatkozó kérdésre úgy reagált: ezekkel a számokkal nem tud mit kezdeni, nála ugyanis olyan adatok vannak, miszerint az átlagbér az egészségügyi szakdolgozóknál 662 ezer forint, ami 288 százalékos emelkedés 2010-hez képest.

Sebők Éva, a Momentum országgyűlési képviselője főként a humánerőforrás-krízisről érdeklődött, „a Belügyminisztérium ugyanis rossz munkáltató hírében áll.”

Reggel felkelnek, eszükbe jut valami, és abból jogszabály lesz

– fogalmazott az ellenzéki politikus, aki a továbbiakban hosszan beszélt a dolgozókat érintő problémákról.

Amikor Varga Zoltán a negyedik percben megszakította, úgy reagált:

Jó, majd Selmeczi Gabriella sikít, ha már nagyon unja.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte a számokkal itt is gondok vannak, az ő statisztikái szerint ugyanis a nővérszám 2010 óta 8 ezerrel növekedett, míg az orvosok 6700-al lettek többen. „Eközben a bürokrácia csökkentése zajlik, és a dolgozókat új kompetenciákkal igyekszünk felruházni” – jelezte.

Varga Ferenc, a DK képviselője kérdésében szintén a béreket firtatta, de rákérdezett a szentesi szülészet újranyitására is. Álláspontja szerint ugyanis hiába érdeklődött korábban Rétvári Bencénél, „a miniszterhelyettes a mellébeszélés nagy mestere.” Emellett az Országos Roma Önkormányzat ügyét, és az egyre csak romló droghelyzetet is felvetette.

A miniszter főként az utóbbi két kérdésnél adott egyértelmű választ. Az Országos Roma Önkormányzat vonatkozásában azt mondta: a bíróság bölcs döntésére várnak, de a törvényességből nem tud engedni. A droghelyzet szerinte is komoly gond, úgy véli, egy kettős folyamat vezetett idáig. Egyrészt megjelent a fizetőképes kereslet a drága szerekre, amellett, hogy az előállítók is egyre olcsóbban tudják legyártani a termékeiket.

Versenyt futunk mindkét területen

– foglalta össze, hozzátéve, hogy a rendőrséget már elmozdították ilyen irányba, de az oktatás területén is kiemelt tevékenységet folytatnának.

Az LMP-s Kanász-Nagy Máté részben a szociális dolgozók helyzetéről kérdezett, mire a tárcavezető elismerte, hogy a bérek valóban alacsonyak, de ezen változtatnának, 2024-ben az egészségügyi szakdolgozók szintjét szeretnék elérni.

Komáromi Zoltán, a DK egészségügyi árnyékminisztere, a Népjóléti Bizottság alelnöke kérdésében többek között az egyeztetések mennyiségét és minőségét kifogásolta, de kérdezett emellett a Covid-vakcinákról is. A tárcavezető utóbbiról elmondta: a Modernát jelölték ki fő csapásiránynak, mivel ár-érték arányban az tűnik a legjobbnak, és a hatásossága is kiemelkedő.

A bizottság elnöke, Varga Zoltán kérdésében azt firtatta:

Ön valószínűleg kitűnő rendőr, parancsokat hajt végre. De a helyzet az, hogy ebben az országban tönkrement minden. Persze ha valaki kalapácsnak képzeli magát, akkor mindent szegnek lát. Az igazság viszont az, hogy az egészségügy és az oktatás nem egy parancsuralmi rendszer, így mindenki elmenekül, aki nem rendőrként gondolkozik.

Pintér Sándor erre reagálva kijelentette: szeretne egy téveszmét elutasítani.

„Lehet, hogy rendőr vagyok, de én a törvénynek és a házszabálynak megfelelően végzem a munkám, és ennek megfelelően a saját lelkiismeretem és tudásom alapján teljesítem a feladatot. Parancsot adok? Nem. Vezetek. Sok helyen voltam már vezető beosztásban, de szégyent sehol nem vallottam. Én azt kérem a bizottságtól, hogy ezt a sikersorozatot ne szakítsuk meg, fogjunk össze, és ne csak a hibákat keressük a másikban. Közösen Európa legjobb egészségügyi rendszerét tudjuk felépíteni”.

A kérdések megválaszolása után Varga Zoltán jelezte, hogy december 4-én ismét lesz bizottsági ülés, ahova szeretettel várják Pintér Sándort, „ha most már úgyis érez magában elég felkészültséget.” A téma a védőnői hálózat államosítása lesz.

A miniszter jelezte, hogy jövő hét hétfőn más parlamenti elfoglaltsága lesz, mire Varga Zoltán kiemelte: Takács Péter egészségügyi államtitkár részvételével is kiegyeznek. Hozzátette ugyanakkor: „Azt reméljük, hogy a jövőben a Fidesz-frakció is túllép majd a saját gyávaságán.”

(Borítókép: Pintér Sándor. Fotó: Rosta Tibor / MTI)