Éles kritikával illette az EU átalakítását a lengyel külügyminiszter

A politikus a Mandineren közölt írásban emlékeztetett: az Európai Parlament november 22-én elfogadta az Alkotmányügyi Bizottság jelentését és az azt kísérő állásfoglalást, amely az uniós szerződések módosítására vonatkozó javaslatokat tartalmazott. A jelentést 305 igen szavazattal, 276 nem ellenében és 29 tartózkodás mellett fogadták el. Az állásfoglalásról szóló szavazáson 291 képviselő voksolt mellette, 274 ellene és 44 tartózkodott.

Hangsúlyozta, hogy a kilátásba helyezett változtatások az EU Tanácsában az egyhangú szavazás elvének 65 területen történő feladására, valamint a hatáskörök tagállami szintről uniós szintre történő áthelyezésére, továbbá a megosztott hatáskörök jelentős kiterjesztésére vonatkoznak. A jelentésért felelős öt frakció (néppártiak, szociáldemokraták, liberálisok, zöldek és kommunista baloldal) összesen több mint 250 módosító javaslatot készített a szerződések módosítására.

Rámutatott, hogy a javaslatok az unió működésének valamennyi fontos területét érintik, többek között a kül-, biztonság- és védelempolitikát, az egységes piacot, a gazdaságot, költségvetést, a szociális és munkaerőpiaci politikát, az oktatást, az éghajlat- és környezetvédelmi politikát, az energiapolitikát, a migrációt és az egészségügyet.

Centralizáció helyett szuverén döntések

Kiemelte, hogy a szerződésmódosítási javaslatok Lengyelország mellett más tagállamokat is felháborítottak, az Európai Parlament ugyanis egy olyan időszakban állt elő a reformmal, amikor egyszerre kell szembenéznünk az orosz–ukrán háború, az izraeli–palesztin konfliktus, és a migrációs válság okozta kihívásokkal. Álláspontja szerint ilyen drámai események közepette az uniónak belső stabilitásra és kohézióra van szüksége.

Az Európai Parlament azonban olyan módosításokat javasol, amelyek nem biztosítják az unió megerősítését. Épp ellenkezőleg, csökkentik a tagállamok hatáskörét többek között olyan területeken, mint a kül- és biztonságpolitika, aláássák az európai együttműködés közösségi jellegét

– fogalmazott, hozzátéve, hogy jelen pillanatban a nemzetállamok szerepe megkérdőjelezhetetlen, ezért a centralizáció fokozása helyett a szuverén döntéseket kellene előtérbe helyezni.

Érhetetlen célok, rövidlátó gondolkodás

Szymon Szynkowski vel Sęk néhány konkrét ügyet is kiemelt. Kijelentette például, hogy „érthetetlen”, miért kellene a tagállamoknak elveszíteniük a beleszólásukat a saját energiamixük alakításába. Megjegyezte, hogy jól ismerik az atomenergiával kapcsolatos nézetek sokféleségét, egyúttal azt gondolják, hogy a döntéseket ebben a kérdésben Párizsban vagy Varsóban kellene meghozni, nem pedig Brüsszelben vagy a lobbicégek vezetőségében.

Hasonlóképpen kellene minősíteni azokat a javaslatokat, amelyek megkövetelik a tagállamoktól, hogy vita és ellentmondási jog nélkül döntsenek a bevándorlók foglalkoztatásáról

– jelentette ki.

Lengyelország külügyminisztere kitért arra is, hogy tart arról: az az unió, amelyben a döntéseket ennyi területen többségi szavazattal hozzák meg, többé már nem lesz az egyenlők uniója, a kisebb államok véleménye ugyanis lényegtelen lesz.

Összegzésében kijelentette: „A javasolt reformok a rövidlátó gondolkodás megnyilvánulásai, és a szándékolttal ellentétes hatást fognak kiváltani: gyengíteni fogják az unió kohézióját és politikai legitimitását.”