Orbán Viktor: Sorskérdésről van szó, de fejjel megyünk a falnak

Kocsis Máté azzal kezdte előterjesztői felszólalását, hogy továbbra sincs jele a háború végének, a következmények lesújtóak, több százezer emberéletet követelt a háború, amiben kárpátaljai magyarok is részt vesznek. Határozottan elítélik Oroszország katonai agresszióját, elismerik Ukrajna jogát az önvédelemhez, és a béke mellett állnak.

A frakcióvezető szerint Magyarország történetének legnagyobb humanitárius segélyakcióját hajtotta és hajtja végre. Ilyen segítséget tudnak nyújtani, de egy olyan lépést sem tesznek, ami közelebb vinne minket a háborúhoz. Kocsis Máté úgy látja, a brüsszeli politikusok nem ezt az utat választják, „talán odáig nem ér el a vér szaga”, fegyvereket, harckocsikat, lőszereket küldenek Ukrajnába, ami növeli a világháború esélyét.

„Sajnálatos, hogy a béke kérdésére sem itt, az Országgyűlésben, sem az általuk vezetett önkormányzatokban nem lehetett számítani” – fogalmazott Kocsis Máté. A frakcióvezető Ukrajna leendő uniós csatlakozásáról elmondta:

Az Európai Bizottság javaslata megfontolatlan és előkészítetlen. Ukrajna háborúban áll. Nem lehet megmondani, hogy az ország jogrendszere megfelel-e az elvárt alkotmányos kereteknek.

Nem látják, hogy legalább a kisebbségi jogok minimumának mikor és hogyan szereznek érvényt. Kocsis Máté megjegyezte, elfogadtak egy törvénycsomagot, de a híradások alapján ez egy „súlytalan módosítás, afféle kozmetikázás”.

Kocsis Máté a kérdések közé sorolta az oroszok által elfoglalt területek helyzetét, a mezőgazdasági kérdéseket, a jogi és gazdasági feltételeket, „Ukrajna hét kritériumból négyet teljesített, azt is utólag”, tagjelöltként. Kocsis Máté szerint Ukrajnával politikai okokból kivételeznének, miközben a nyugat-balkáni bővítési folyamattal időszerűbb lenne foglalkozni.

„Nem táncolhatunk úgy, ahogy Brüsszel fütyül”

Ukrajna uniós csatlakozásának kérdésével összefüggésben Kocsis Máté elmondta: semmilyen kivételezéssel nem értenek egyet. Több kérdés is van a témával kapcsolatban:

• Mennyi forrást szükséges adni Ukrajnának a közös alapokból, és ez hogyan érintené a közös költségvetést?
• Igaz-e, hogy forrásokat veszítenének Kelet-Közép-Európa tagállamai?

Kocsis Máté arról is beszélt, hogy Ukrajna a világ egyik legkorruptabb országa, ezt nem csak a magyar kormány mondja. Több példát is felhozott különböző európai és amerikai reakciókra. Elmondta: a Soros-féle Transparency International is azt állapította meg, hogy

A kormánypárti képviselők által benyújtott előterjesztés megteremti annak a lehetőségét, hogy a parlamentben is megvitassák ezt a húsba vágó kérdést, mert sorjáznak a kérdések és az aggályok; mondják el a képviselők a véleményüket, valamennyi magyar szempontnak érvényt kell szerezni.

Ukrajna uniós csatlakozásának kérdése ügyében Kocsis Máté kijelentette: felelőtlenül és átgondolatlanul nem szabad Magyarországnak beleugrania ebbe a kalandba, „nem táncolhatunk úgy, ahogy Brüsszel fütyül”. Arra kérte a kormányt, hogy az ismertetett álláspontot képviselje.

Orbán Viktor: Sorskérdésről van szó, de fejjel megyünk a falnak

Orbán Viktor azzal kezdte, hogy a következő napokban az Európai Tanácsban ezt a kérdést tárgyalják, úgy helyes, ha a tegnapi integrációs bizottsági ülés után a plenáris ülésen is megszólal a kormány.

Üdvözöljük és fontosnak tartjuk, hogy Ukrajna uniós csatlakozásáról érdemi vita folyhat a parlamentben. Nem babra megy a játék, ez a vita Brüsszelben is folytatódik, ez nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió jövőjét is befolyásolja. Sorskérdésről van szó, de valódi vita helyett az Európai Unióban inkább fejjel megyünk a falnak

– vélekedett a miniszterelnök, hozzátéve: Ukrajna tavaly nyújtotta be csatlakozási kérelmét, négy hónap után már tagjelölti státuszt kapott. „Ez nem egy adományozható cím, rögzített feltételei vannak. Ezen feltételek nemteljesítése ellenére, kivételt engedve, Ukrajna tagjelölti státuszt kapott.”

Az 1973-as első bővítés óta általában a kérelem benyújtása és a tagjelölti státusz között több mint három év telt el – mutatott rá a kormányfő, felsorolva:

• A kelet-közép-európai bővítéseknél átlagosan négy év telt el.
• Észak-Macedónia a tagjelölti státuszra másfél évet várt, a tárgyalásokra még többet.
• Montenegró 2008-ban nyújtotta be a kérelmet, két évet várt a tagjelölti státuszra, a tárgyalások megkezdéséhez további másfél év volt szükséges.
• Szerbia és Albánia 2009-ben nyújtották be kérelmüket. Szerbia két évet várt a tagjelöltségre, további másfelet a tárgyalásokra.
• Albánia öt évet várt a jelölti státuszra, a tárgyalásokra hatot.

Orbán Viktor szerint ez leplezetlen részrehajlás, ami rombolja az uniós intézmények tekintélyét, ugyanakkor felértékelődik a nemzeti parlamentek szerepe, hogy érdemben megvitassák a kérdést. Arra kell választ találniuk, hogy a tárgyalások megkezdése és Ukrajna gyors csatlakozása hasznára van-e az EU-nak és Magyarországnak.

A kormány álláspontja – bár ez a vita még meggyőzhet minket az ellenkezőjéről – az, hogy Ukrajna gyors felvétele az Európai Unióba beláthatatlan következményekkel járna. Gyorsítópályán történő csatlakozásuk nem szolgálja sem Magyarország, sem az Európai Unió érdekeit.

A kormányfő úgy látja, az EU-nak komolyan kell vennie a szabályokat, ha ezeket nem veszik komolyan, az Európai Unió megszűnik létezni. „Ha jól figyelem, ami ránk vár, az uniós intézmények éppen azt fogják tőlünk kérni, hogy Ukrajna gyors csatlakozásával a saját szabályainkat se tartsuk be. Az Európai Bizottság hét feltételt támasztott Ukrajna számára ahhoz, hogy megkaphassa a tagjelölti státuszt. Ez már önmagában eltérés volt minden korábbi esettől. Úgy adták meg a tagjelölti státuszt, hogy Ukrajna nem teljesítette a feltételeket, de a bizottság beérte azzal, hogy Ukrajna ezeket utólag teljesítse” – folytatta Orbán Viktor, hozzátéve: a bizottság is azt állítja, hogy a hét feltételből csak négy teljesült, így a tagjelölti státuszt sem kellett volna megadni.

Orbán Viktor azt mondta: a csatlakozásról való tárgyaláshoz szükséges egyetlen bizottsági feltétel sem teljesül. A teljesített pontok esetében is nemzetközi elemzések állítják, hogy valójában visszalépések történtek. A kormányfő kritikaként jegyezte meg, hogy miközben a háborúban álló Ukrajnában nem érvényesül a sajtószabadság, azt nem lehet kifogásolni.

Három területen Ukrajna egyáltalán nem teljesítette a bizottsági feltételeket a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez: a korrupció és az oligarchák elleni fellépés, illetve a nemzeti kisebbségek ügyében. Nem látunk tisztán, hogy az utóbbival kapcsolatos, most meghozott ukrán törvény mit is tartalmaz. Azt tudjuk, hogy 2015-ben vették el a kisebbségektől (a magyar nemzetiségtől is) azokat a jogokat, amelyek addig megillették őket. Nem akarunk többet, mint hogy adják vissza azokat a jogokat, amelyeket 2015-ig élveztek a kisebbségek, nem új törvényeket akarunk.

Orbán Viktor kijelentette: Ukrajna olyan messze van az uniós tagságtól, mint Makó Jeruzsálemtől. Mivel járna az EU-ra és Magyarországra nézve Ukrajna uniós tagsága? Ezt pontosan senki nem tudja megmondani, mert jelenleg is háborúban áll Ukrajna. Nem lehet tudni, hogy milyenek lesznek Ukrajna határai, hogy mekkora népességről van szó. Becslések szerint legalább 6 millió ember hagyta el az országot, nem világos, hogy visszatérnek-e. Brüsszel igent akar mondatni valamire úgy, hogy nem tudjuk, az mit is jelent ránk nézve.

Részleges piacnyitás volt, két területen: mezőgazdaság és a fuvarozás. Azt már tudjuk, hogy nemzetállami védekező beavatkozásokra volt szükség, hogy a helyreállíthatatlan károkat meg tudjuk előzni. Még szó sincs csatlakozásról, de már most látható, hogy tízezrével mehetnek tönkre magyar egzisztenciák.

„Ez a gondolat jelenleg abszurd, nevetséges és komolytalan”

Orbán Viktor kifejtette, hogy Ukrajna tagságának költségvetési hatásairól becslések léteznek, alapvetően a német intézetek számításaiból dolgoznak. Ez alapján úgy néz ki, hogy Ukrajna teljes jogú tagsága esetén 190 milliárd eurós extra kiadást kell állnia a hétéves költségvetésnek. Az ukrán gazdák 93 milliárd eurós agrártámogatásra tarthatnának igényt. Az uniós agrárpolitika legnagyobb haszonélvezője jelenleg Franciaország 65 milliárd euróval. „Ukrajna tízszer annyit kapna, mint amennyire ma Magyarország jogosult. A pénz tekintélyes része az amerikaiak zsebébe vándorolna, mert az ukrán agrárszektorba az amerikaiak nyakig bevásárolták magukat” – közölte a kormányfő.

„Ukrajna tagsága azt jelentené, hogy Ukrajnán kívül minden uniós tagállam nettó befizetővé válna. Vagy mindenkitől el kell venni az agrártámogatások húsz százalékát” – húzta alá Orbán Viktor. A kohéziós forrásokról a miniszterelnök elmondta, 87 milliárd eurót kellene adni, ez háromszor annyi, mint amennyi papíron Magyarországnak jár.

Ha a tagságot valóban komolyan gondolja bárki, akkor ez a gondolat jelenleg abszurd, nevetséges és komolytalan. A magyar kormánynak nem áll szándékában támogatni ezt

– jelentette ki Orbán Viktor, aki az ellenzéki képviselőktől is azt kérte, hogy ne tekintsék ezt pártkérdésnek, hanem tekintsék össznemzeti ügynek. „Ukrajna uniós tagsága így, ebben a formában ellentétben áll Magyarország érdekeivel. Ukrajnát lehet és kell is segíteni, de senki nem akarhatja, hogy közben tönkretegyük Magyarországot.”

Orbán Viktor azzal zárta felszólalását, hogy Magyarország nyomás alatt áll, de az európai józan ész hangja maradnak.

A brüsszeli álláspont álszent, átgondolatlan és téves vízió

Zsigmond Barna Pál, a Fidesz vezérszónoka elmondta: háborúk és gazdasági nehézségek állítják kihívások elé Európát, a brüsszeli vezetés semmilyen válságot sem kezelt jól, most sincs ez másképpen, ismét egy meggondolatlan intézkedéssorozatot akarnak ráerőltetni a tagállamokra, ez súlyosan sérti az EU megítélését.

A bővítés ügyében elmondta, hogy Ukrajna nem teljesítette a feltételeket, az ország uniós csatlakozási tárgyalásának megkezdésével kapcsolatban nem a tényeket veszik figyelembe Brüsszelben, hanem egy politikai szándék jelenik meg. Elmondta, hogy a nyugat-balkáni bővítés folyamata lassú, pedig valóban stabilizálhatná a régiót.

Hangsúlyozta: fontos, hogy az Országgyűlés folytasson érdemi vitát, Magyarország stratégiai vita lefolytatására tett javaslatot Brüsszelben is. Több kérdés van arról, hogy az ukrán tagság milyen hatással lenne az agrárpolitikára és a kohéziós politikára. Brüsszelben is tisztában vannak azzal, hogy Ukrajna felvétele intézményi kockázatokkal jár, azonban a brüsszeli vezetés szerint az EU-nak ezt vállalnia kell.

Zsigmond Barna Pál emlékeztetett rá, hogy Ukrajna egy háborúban álló ország, statárium van érvényben, a jogállami keretekről (amit sokszor Magyarországon kérnek számon) még érintőlegesen sem lehet beszélni; Ukrajna a világ egyik legkorruptabb országa.

Brüsszelben konszenzuson alapuló, pragmatikus válaszokat kellene adni, de a brüsszeli álláspont álszent, átgondolatlan és téves vízió, aláássa az EU hitelét is, mert Ukrajna egyértelműen nem teljesíti a csatlakozási feltételeket.

Zsigmond Barna Pál kiemelte: a Fidesz elítél és visszautasít minden politikai és pénzügyi nyomást.

„Putyin mondta tollba”

Arató Gergely szerint a határozati javaslatot

Putyin mondta tollba, hazug, és a nemzeti érdekekkel ellentétes. Egyszerű propagandatermékről van szó.

A Demokratikus Koalíció képviselője szerint a Fidesz úgy tesz, mintha az ukrán csatlakozás akár holnap megtörténhetne, de erről szó sincs, Ukrajnát hosszú évek és ezernyi feltétel teljesítése választja el a tagságtól, a csatlakozás hosszú folyamat.

Az ellenzéki politikus azért tartja a nemzeti érdekekkel ellentétesnek a javaslatot, mert az nem kérdés, hogy ma sem Ukrajna nem áll készen a tagságra, sem az EU a befogadására, számos kérdést kell még tisztázni az agrárpiacról, a kohéziós alapokról, a jogállamiságról, és békére van szükség. A tárgyalások megkezdése viszont lehetőség arra, hogy lépésről lépésre megoldást találjanak ezekre a problémákra, „ezt pár éve még Orbán Viktor is így gondolta”.

Arató Gergely a kárpátaljai magyarok helyzetéről úgy vélekedett, jogosan lehetett kifogásolni a nyelvtörvényt, de már a tárgyalások ígérete is oda vezetett, hogy ezt elkezdték módosítani, „lehet azt mondani, hogy ez kevés, hogy még nem elég, de az uniós tárgyalások arra teremtenek lehetőséget, hogy a magyar kormány fellépjen ezen érdekek védelmében, és eredményeket érjen el”.

Az a magyar nemzeti érdek, hogy a legnagyobb szomszédunk barátunk legyen, vagy az, hogy ellenségünk? Az a nemzeti érdek, hogy az unión belül tudjuk a kárpátaljai honfitársainkat, vagy az, hogy új vasfüggöny mögé szoruljanak? Amit önök javasolnak, az nem Magyarország, a magyar emberek, a kárpátaljai magyarok, hanem Putyin érdeke

– fogalmazott Arató Gergely.

„Gyurcsány Ferenc kiadta az önök álláspontját”

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka elmondta: a magyar parlament példát mutat, sehol az EU-ban nem tudnak nyíltan és őszintén vitázni, a brüsszeli elit fél a vitától, a magyar állampolgárok a nemzeti konzultáción elmondhatják a véleményüket Ukrajna csatlakozásának kérdésében is.

Arról is beszélt, hogy „a DK-tól a JK-ig” (a Jobbik – Konzervatívokra utalt) már meghallgathatták a baloldali álláspontot Ukrajna ügyében.

Bárcsak egyszer Magyarországot védenék meg úgy, mint Ukrajnát!

– jelentette ki Nacsa Lőrinc. A kormánypárti képviselő szerint a baloldali képviselők elmondták, hogy Ukrajna „mintademokrácia”, és akár a saját kárunkon is támogatni kell;

Gyurcsány Ferenc kiadta az önök álláspontját, azt mondta, hogy Ukrajnát fel kell venni az EU-ba.

Nacsa Lőrinc szerint egyébként álságos, amikor egy DK-s a határon túli magyarokért aggódik (Arató Gergely felszólalására utalt). Azt is megjegyezte, hogy a baloldal esetében a brüsszeli és amerikai demokraták magyar hangjával vitatkoznak. Ezzel szemben a kormánypártok azt nézik meg, hogy mi a magyar érdek.

A KDNP-s képviselő szerint Ukrajna csatlakozása ügyében az EU a saját hitelességét teszi próbára és ássa alá; van egy állam, amelynek Brüsszelben gyorsítópályát akarnak adni, akit ki szeretnének emelni a többi közül, „ez nem járja”. Mert milyen üzenet ez a csatlakozásra váró országok, a nyugat-balkáni országok felé? – tette fel a kérdést Nacsa Lőrinc.

Azt is mondta, hogy a brüsszeli álláspont „ideológiailag vezérelt”, „vágyvezérelt”; „Brüsszelben a józan ész és a normalitás hiánycikk lett”; sem gazdasági, sem politikai és biztonsági megalapozottsága nincs a csatlakozási tárgyalások megkezdésének; a káros döntésektől meg kell védeni az Európai Uniót. Nacsa Lőrinc hozzátette: néha a saját rossz döntéseitől is meg kell óvni.

A KDNP-s képviselő azzal zárta felszólalását, hogy aki a kormánypárti határozati javaslatot nem támogatja, az ellensége a magyar és az uniós mezőgazdaságnak, biztonságnak és a magyar nemzeti érdeknek.

„Politikai cirkusz és bohózat”

Harangozó Tamás vezérszónoki felszólalása elején Orbán Viktor tavaly nyári, Ukrajna tagjelöltségét támogató szavait idézte, de ez szerinte „annyit ér, mint döglött lovon a patkó”.

Mikor hazudott, most vagy akkor?

– tette fel a kérdést az MSZP-s politikus.

Harangozó Tamás rámutatott, hogy épp az a kormány kéri számon a csatlakozási feltételeket Ukrajnán, amelynél befagyasztották az uniós forrásokat. A képviselő arra is kíváncsi volt, hogy ez már a mély stratégiai vita-e, mert egy egy hete be sem nyújtott dokumentumról vitáznak pár órát, „vagy ez politikai cirkusz és bohózat?”.

Harangozó Tamás hangsúlyozta, az uniós csatlakozás folyamata épp arra való, hogy feltételeket szabjanak, hogy garanciákat kérjenek a magyar érdekekre, beszélni kell a kisebbségi jogokról, a mezőgazdaságról, a korrupcióellenes küzdelemről, „pont a csatlakozási folyamat az – önök tudják a legjobban, csak rezzenéstelen arccal hazudnak –, ahol Magyarország a legjobban tudja képviselni a nemzeti érdekeit”.

Ha benne vagyunk ebben a folyamatban, akkor tudjuk érvényesíteni, hogy nem csatlakozhat Ukrajna az Európai Unióhoz addig, amíg a magyar kisebbségek jogait nem garantálja. Az asztalnál tudjuk ezt elérni. Az elmúlt időszakban volt is előrelépés. A kérdés valójában az, hogy most mi történik

– fogalmazott a szocialista képviselő, hozzátéve: „Ha önök Ukrajna csatlakozását azért támogatták, mert ez Magyarország geopolitikai, nemzetpolitikai érdeke, akkor most mit csinálnak? Amit most látunk, az Oroszország érdeke, ha akarják, ha nem. Sokan azt gondolják, hogy akarják.”

Harangozó Tamás szerint „akár fizikailag is veszélybe sodorhatják a kárpátaljai magyar kisebbséget. Megértik, hogy az önök személyes felelőssége lesz, ha az ostor a kárpátaljai magyarságon fog csattanni?”.

Harangozó Tamás úgy fogalmazott: „Üveggyöngyökért árulják Magyarország becsületét. Érdekesebb és veszélyesebb elméleti lehetőség, hogy valami hagymázas revizionista álmot kergetnek. Ne csóválják a fejüket, amit most csinálnak, abban ez is benne van. Óva intem attól önöket, hogy ebbe az irányba lépést tegyenek.”

A szocialista képviselő végül elmondta: amit Ukrajnában látnak, az olyan, mintha lassított felvételen néznék 1956-ot. „Mondják meg, mikor lettek ilyen cinikusak és embertelenek. Tényleg nem pislog önökben egy szemernyi fény sem?” – tette fel a kérdést Harangozó Tamás.

Létkérdés, hogy Oroszország ne legyen a szomszédunk

Gelencsér Ferenc, a Momentum frakcióvezetője azzal kezdte, meglepő, hogy egy olyan vitán vesz részt, amin ott van Orbán Viktor, a miniszterek és az „állampárt” képviselői is. Azért meglepő szerinte, mert nem szokott ilyen kormányoldali felhozatal lenni, amikor például az adózásról, az egészségügyről és az oktatásról van szó a parlamentben. Azt is megjegyezte, hogy csak az érdekli a kormánypárti képviselőket, hogy „Putyinnak megfeleljenek”.

Gelencsér Ferenc emlékeztetett rá, hogy magyar emberek is meghalnak egy honvédő háborúban Ukrajnában, „amit a maguk szövetségese megtámadott”, és „maguk asszisztálnak hozzá”. Kiemelte, hogy Ukrajnában magyarok is élnek, „akik maguknak állítólag fontosak”, de ez szerinte csak a szavak szintjén van így a kormányoldalnál.

A momentumos politikus szerint a kormányoldal abban bízik, hogy ha megvétózzák az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdését, akkor belső politikai válság lesz, amelybe a honvédő háborút vívó ukrán elnök belebukhat, és Ukrajna elesik. Oroszország háromszor is pusztítást hozott Magyarországra, ezért létkérdés, hogy ne legyünk a szomszédunk, hanem egy független Ukrajna legyen az ország szomszédja.

Gelencsér Ferenc azt mondta: ha a kormányoldal hisz a mennyországban és a pokolban, akkor gondolják végig, hogy döntéseik melyik végállomáshoz vezetnek.

Tompos Márton az Orbán Viktornak Kárpátaljáról küldött levelet idézte. Az Alaptörvényt szintén idézte a momentumos képviselő, ami alapján a határon túl élő magyarok sorsáért is felelősséget visel Magyarország.

Azt kérik a miniszterelnöktől a kárpátaljai magyarok képviselői, hogy szavazza meg Ukrajna EU-s csatlakozási folyamatának megkezdését. Arra kérem önöket, hogy lesznek szívesek megfogadni, és ennek, valamint az alaptörvényi kötelességüknek megfelelően szavazni

– hangsúlyozta a momentumos politikus.

Tóth Endre, a Momentum képviselője arról beszélt, hogy a kormány bele akar kötni Ukrajnába; azért vétózzák meg a csatlakozási tárgyalásának megkezdését, mert azt állítják: Ukrajna a világ legkorruptabb országa, és a magyar mezőgazdaságot féltik.

A korrupcióval kapcsolatban Tóth Endre megjegyezte: „nyilván maguk nagy szakértői a témának”, a kifogások miatt álszentnek nevezte a kormányfőt, és hozzátette, hogy a családtagjai milliárdosok lettek, és „a kelekótya barátjából” az ország leggazdagabb emberét csinálta.

A képviselő felvetette, hogy vajon tényleg annyival korruptabb lenne-e Ukrajna, mint Bosznia, amelynek a csatlakozását támogatja a kormányoldal. Azt is mondta a mezőgazdasággal kapcsolatban, hogy az Ukrajna uniós csatlakozásáról való tárgyalások megkezdése, de még a csatlakozás sem jelentene azonnal piacnyitást, Magyarországnak lenne lehetősége a feltételekről tárgyalni.

Tóth Endre hangsúlyozta, hogy Magyarország saját, jól felfogott érdeke az ukrán uniós tagság, a kárpátaljai magyaroktól elválasztó „rideg határokat” a csatlakozás végre lebontaná. A kormányoldal álláspontját szégyennek, a nemzeti érdek elárulásának nevezte. Azt kezdte el mondani, hogy „a gyurcsányi útra léptek”, felszólalását azonban nem tudta befejezni, a szót elvették Tóth Endrétől, mert a Momentum felszólalási ideje (amit hárman használtak ki) letelt.

Nem kezdenék meg a csatlakozási tárgyalásokat, de látják a „Putyin-szálat”

A Jobbik – Konzervatívok vezérszónoka, Brenner Koloman azzal kezdte, hogy az 1945 utáni világrend megváltozásának második hullámában ér minket ez a vita. A világrend kiegyensúlyozott polgári demokrácia felé indult 1990 után a térségünkben, de 33 évvel ezután újabb hullámban vagyunk, egy olyanban, „amelyet a putyini Oroszország agressziója jelzett”. Jó és szakmai érveket hallott a határozati javaslat mellett, de „azért még mindig a háttérben meghúzódó Putyin-szálat nem tudom elfelejteni”.

Eltorzult a magyar külpolitika egyensúlya oroszpárti, törökpárti, kínai párti irányba. A magyar nemzeti érdekkel ellentétes ez a politika. A Jobbik – Konzervatívok azért utasítja el azt, hogy Ukrajnával megkezdjük a csatlakozási tárgyalásokat, mert a következő észérvekkel a magyar nemzeti érdeket képviseljük. A legfontosabb, hogy a biztonsági helyzet megérett-e arra, hogy ezt a lépést megtegyük. Egy háborúban álló országról beszélünk, amely gigászi honvédő háborút folytat, ezt mi 1956 lyukas zászlajának örököseként támogatjuk, de ennek nem az az eszköze, hogy csatlakozási tárgyalásokat kezdünk

– fogalmazott Brenner Koloman, hozzátéve: Ukrajna olyan állam, „amelyben komoly a korrupció, és oligarchák rendszere áll fenn, de a jelenlegi fideszes kormány az, amelyre az európai tagállamok kimondták, rendszerszintű korrupciót működtet. Tehát az önök szájából ez a megjegyzés kissé hiteltelen”.

Brenner Koloman a magyar mezőgazdaság helyzetét is fontosnak nevezte, majd világossá tette, őt nem lehet azzal vádolni, hogy a határon túliak, akár más nemzeti kisebbségek ügyében ne dolgozna évtizedek óta. Azt érdekes dilemmának tartja, hogy a kisebbségi kritériumokat akkor tudják-e Ukrajnán jobban behajtani, ha már megy a tárgyalási folyamat, vagy ha azt mondják, hogy még a folyamat se induljon el.

„Az előttünk fekvő határozati javaslat a fideszes egypárti túlhatalom olyan politikai nyilatkozata, amely mögött felsejlik a háttérben a Putyin-szál, de a Jobbik – Konzervatívok frakciója úgy látja, Ukrajnával jelenleg még nem szabad megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat” – összegezte álláspontjukat Brenner Koloman.

„Ki kellene jönni Putyin hátsójából”

Szabó Tímea, a Párbeszéd vezérszónoka azt mondta: a féloldalas kormánypárti határozati javaslat politikai célokat szolgál, „kiszolgálják Putyin érdekeit”. Abszurd, hogy a kormányoldalon most hirtelen nem támogatják az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését, azok után, hogy Orbán Viktor tavaly nyáron kijelentette: teljes mellszélességgel támogatja Ukrajna uniós csatlakozását.

A kormány álláspontjának ellentmondásosságaira hívta fel a figyelmet. Szabó Tímea emlékeztetett rá, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdése nem jelent azonnali csatlakozást. A kormány „kebelbarátja”, Törökország 2005-ben úgy kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat, hogy semmilyen feltételt nem teljesített, majd pedig 10 évvel később meg is szakadtak a tárgyalások.

Miért nem lehet megkezdeni Ukrajnával a csatlakozási tárgyalásokat?

– tette fel a kérdést a párbeszédes politikus. Azt is hozzátette, hogy Ukrajna valóban komolyan biztonsági és geostratégiai kérdés az EU-nak, de az igazi veszélyt a putyini agresszió jelenti, ezért ha bővül az EU, akkor azzal erősítik a biztonságot és a békét.

Szabó Tímea azt is a kormány szemére vetette, hogy nem akaródzik érdemben tárgyalni az ukrán vezetéssel, miközben Szijjártó Péter külügyminiszter az elmúlt időszakban négyszer találkozott az orosz külügyminiszterrel. Az igazi veszélyt és kockázatot azonban Putyin és Lavrov külügyminiszter jelenti, nem Ukrajna. „Értelmezhetetlen a magyar kormány stratégiája” – jegyezte meg Szabó Tímea.

A képviselő úgy véli, arról van szó, hogy Putyin megparancsolta a kormánynak: blokkolja az uniós csatlakozás megkezdéséről szóló tárgyalásokat, ugyanis Oroszországnak nem érdeke Ukrajna uniós tagsága. Szabó Tímea azt is mondta, hogy a kormány végrehajtja a „gazdájának”, Vlagyimir Putyinnak az utasításait.

Ki kellene jönni Putyin hátsójából, és valóban a magyar érdekeket képviselni

– jelentette ki a Párbeszéd frakcióvezetője.

Végre egyszer ne Putyin és Oroszország érdekeit képviseljék, hanem egy erős, közös, biztonságos Európa jövőjét

– tette hozzá. Azt is kérte, hogy a kormány az EU-csúcson támogassa Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalásokat.

Toroczkai László a Fidesznek és az ellenzéknek is beszólt

Toroczkai László azzal nyitott: „Garantálom, hogy fel fogom ébreszteni az itt szunyókáló képviselőket, és mindjárt nem egymással fognak foglalkozni, hanem rám fognak figyelni. Az a nagy helyzet, hogy önök a lényegüket mutatják ebben a vitában.”

A Mi Hazánk elnöke kifejtette, „a Fidesz semmi mást nem csinál, mint átveri a saját, nemzeti érzelmű szavazóit, amikor hazudik nekik”, mert Orbán Viktor korábban arról beszélt, hogy támogatják Ukrajna tagjelölti státuszát, viszont „a balliberális oldal is a lényegét hozza, semmi mást nem csinálnak, mint a nemzetközi pénzemberek utasításait végrehajtják. A Momentum ehhez a vitához öt képviselővel szól hozzá. Ez a frakció fele. A frakcióvezetőjük egyetlenegy szakmai vitához nem szólt hozzá vezérszónokként, Gelencsér úr semmi máshoz nem szól hozzá, csak Ukrajna érdekeit képviseli a magyar Országgyűlésben”.

Toroczkai László szerint egyedül a Mi Hazánk képviseli a magyarok érdekeit elvhűen, már az első pillanatban elmondták, hogy Ukrajna „semmilyen szempontból nem alkalmas az uniós tagságra”. A politikus a kárpátaljai magyarok ügyében feltette a kérdést, „miért nem hívják be a KMKSZ elnökét? Itt van menekültként Budapesten”. Toroczkai László úgy fogalmazott, hogy Ukrajna „terrorállam, a világ egyik legkorruptabb állama”, majd egy kárpátaljai magyar katonakönyvét húzta elő a zsebéből, „a magyar kormánynak kötelessége lenne, hogy őket menti” – jelentette ki a politikus.

Orbán Viktortól ma is csak annyit hallottunk, hogy megelégszünk azzal, ha a 2015-ben elvett jogokat visszaadják. Ez a minimum, de nehogy már az legyen a tárgyalási alap, hogy amit elvettek a magyaroktól, azt adják vissza. Minimum az 1991-es népszavazás legyen az. Ez kimondta Kárpátalja önrendelkezését is

– hangsúlyozta a pártelnök.

Toroczkai László kitért arra, hogy a magyar fuvarozók érdekeiről is kellene beszélni, megjegyezte, hogy Magyarország nem tud versenyképes maradni az ukrán gazdasággal szemben, óriási termőföldekkel rendelkezik Ukrajna, ráadásul a szomszédos országban az adóterhek is alacsonyabbak. Az ellenzéki politikus úgy látja, hogy „Ukrajna működésképtelen”, de az amerikai gyökerű globális nagyvállalatok nem mondtak le róla.

„Hányszor lehet ezt a játékot eljátszani?”

Ungár Péter, az LMP vezérszónoka arról beszélt, valójában ez a vita nem Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásának megkezdéséről szól, hanem arról, milyen viszony lesz azzal a konfliktussal, ami Magyarország szomszédságában marad.

Hosszas politikai és geopolitikai fejtegetésbe kezdett, hogy milyen volt Európának, Németországnak a viszonya Oroszországhoz, az orosz gázhoz, majd a valójában 2014-ben kezdődő háborúhoz, illetve mi volt a magyar kormány megközelítése a német–orosz gázházassághoz.

Az LMP frakcióvezetője kiemelte, a magyar nemzeti érdek az, hogy Ukrajna megmaradjon, és Oroszország ne arasson totális győzelmet. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy az uniós csúcs a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről önmagában nem hozza közelebb az ukrán háborús sikereket.

Arra is kitért, hogy megint Magyarország a vétózó ország, a vétó sokszor jó tud lenni, de most nem erről van szó. Véleménye – összeesküvés-elmélete – szerint az történt, hogy sok országban nincs stabil politikai háttér a kormányfők mögött, ezért a magyar miniszterelnök hangján szólalnak meg, „te mondd, a te hangod mélyebb”.

Továbbá Ungár Péter szerint Orbán Viktor azért csinálja a mostani vitát és a vétópolitikát, mert a nemzetközi radikális politikának szeretne a vezéralakja lenni, az Európai Parlament leendő, új szélsőjobboldali frakciójának lenne az egyik központi ereje, „azért csinálják, hogy ennek megágyazzanak”. Az LMP politikusa azonban felvetette, hogy „hányszor lehet ezt a játékot eljátszani”, hányszor lehet megtenni, hogy a magyar kormányfő szembemegy mindenkivel, és ezért egyre fogynak a szövetségesei. Rámutatott, hogy az uniós pénzek tekintetében Orbán Viktor mozgástere csökkent, és megfizetjük annak az árát, hogy mindig a kormányfő súlyát kell emelni az EU-ban.

Ungár Péter kritikaként fogalmazta meg a kormány irányába: mindig azt mutatják a magyar népnek, hogy a kettő között (Nyugat és Ukrajna vs. Oroszország) vagyunk, a magyar történelmi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy nem tudunk a kettő között lenni, nem érdekünk, hogy Oroszország győzzön.

Az LMP-s politikus említette, hogy van egy régi zsidó mondás: ritkán jön jobb. Nem érti, hogy a kormány miből gondolja, hogy nekünk az a jó, ha az USA, az EU minél gyengébb, és majd az új világrend jobb lesz.

A javaslat öt pontja

Kocsis Máté, a Fidesz és Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője öt pontból álló határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek Ukrajna EU-csatlakozásának ügyében, az alábbi tételekkel:

1. Az Országgyűlés megállapítja, hogy az Európai Tanács 2022. június 23–24-i ülésén elfogadott következtetéseiben meghatározott, Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatának előrehaladásához kapcsolódó előfeltételek nem teljesültek. Az Európai Unió bővítéspolitikájának objektív, szabályokon és teljesítményen alapuló folyamatnak kell maradnia.
2. Az Országgyűlés stratégiai vitát tart szükségesnek az Európai Unió Ukrajna-politikájának valamennyi eleméről. A stratégiai vitának ki kell terjednie az Európai Unió biztonságpolitikai érdekeire, az Ukrajnának nyújtott támogatások hasznosulására és fenntarthatóságára, illetve a bővítésnek a tagállamok gazdaságára és az Európai Unió meghatározó politikáira gyakorolt hatásaira. A stratégiai vita lezárultát megelőzően az Ukrajna és az Európai Unió közötti csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos döntések nem időszerűek. Az Európai Bizottság Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdésére irányuló javaslata előkészítetlen, következetlen, és nincs tekintettel Magyarország alapvető érdekeire.
3. Az Európai Unió bővítésével kapcsolatos döntések a tagállamok érdekeit tiszteletben tartó konszenzust igényelnek. Az Országgyűlés elítél és visszautasít minden politikai és pénzügyi nyomásgyakorlást, ami Magyarországot szuverén álláspontjának megváltoztatására kívánja kényszeríteni.
4. Az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy a fenti álláspontot képviselje az Európai Tanácsban és az Európai Unió intézményeiben az Ukrajna csatlakozási folyamatával kapcsolatos döntések során.
5. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor kormányfő korábban kijelentette, egyelőre napirendre sem szabad venni Ukrajna uniós csatlakozásának ügyét. A csütörtökön kezdődő uniós csúcs előtt Orbán Viktor Párizsban tárgyalt a kérdésről Emmanuel Macron francia elnökkel. Javier Milei argentin elnök beiktatási ünnepségén a magyar miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is egyeztetett, meglehetősen furcsa körülmények között.

(Borítókép:  Orbán Viktor miniszterelnök felszólal az Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szóló kormánypárti országgyűlési határozati javaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. december 13-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)