További Belföld cikkek
- Kigyulladt a népszerű magyar cukrászda, megkezdték az oltást
- Szentkirályi Alexandra Karácsony Gergelyt tette felelőssé a budapesti droghelyzetért
- Egy egymilliárd forintos kezelés mentheti meg a 9 éves Mirkó életét
- „Szándékos gyilkosság volt” – megszólaltak a Budapesten meghalt amerikai nő szülei
- Hét órát ültek a Wizz Air magyar utasai a gépen, majd még 10 órát váratták őket a repülőtéren
Petőfi Attila rendőr vezérőrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság főkapitányi biztosa az InfoRádiónak elmondta, hogy változást érzékelnek ezekben az ügyekben.
A vezető szerint tavaly 160 ezer elkövetett cselekményt regisztráltak, de önmagában a szám nem mond semmit, hiszen az emberek biztonságérzete a fontos abból a szempontból, hogy az adat valósnak érezhető-e. A bűnözés belső struktúrája viszont látványosan változik – fogalmazott.
Felidézte, hogy harminc évvel ezelőtt az utcai és a szervezett bűnözés volt előtérben, később pedig az úgynevezett „intellektuális elkövetés”. Mostanra a csalások, a vagyon elleni cselekmények, és ezen belül az online csalások, az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalások száma ugrott meg drasztikusan.
Az ugrás már 2022-ben megtörtént. Az online csalások száma stagnált, de az információs rendszer felhasználásával elkövetett cselekmények száma gyakorlatilag megduplázódott. Ezek azok az esetek, amikor valaki csalárd módon megszerzi, akár pszichológiai eszközökkel kiénekli a másik emberből valamilyen azonosítóját, és uralmat szerez a számítógépe, az információs rendszer felett, és például banki tranzakciót indít a tulajdonos kárára
– részletezte.
A befejezett cselekmények számában szerinte „még jól állunk”, de a kártétel már így is 11 milliárd forintnyi, és a kár megtérülése csupán 21-22 százalékos volt.
Sonjic László, az OTP Bank Informatikai és Bankbiztonsági igazgatóságának vezető tanácsadója a műsorban megerősítette a statisztikai adatokat. Hozzátette, öt éve érzékelik, hogy gyakorlatilag megszűnt a „klasszikus, bankok sérelmére elkövetett támadások száma”, viszont az online térben az ügyfelek sérelmére elkövetett bűncselekmények száma drasztikusan megnőtt.
Kiemelte, hogy ilyenkor nem a rendszereket támadják,
nem hatolnak be külső támadásokkal az ügyfelek rendszerébe, nem törik fel az okoseszközeiket.
Egyszerűen arról van szó, hogy ezek a bűnelkövetők pszichológiai manipulációval tévesztik meg a felhasználókat, megszerzik a fizetési azonosítójukat, így tudnak belépni az internetbankjukba vagy akár a bankkártyájukkal vásárolni.