Elkezdték átrajzolni a választókörzetek határait, de néhány városban túltolták

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) októberben számolt be arról, hogy a Belügyminisztérium a választási eljárásról szóló törvény rendelkezése szerint átadta az NVI részére a 2023. szeptember elsejei állapot szerinti lakosságszámadatokat. Az NVI az adatsorokat továbbította a helyi, illetve területi választási irodák vezetői részére, akik a közzétett adatok alapján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásához kapcsolódóan október 31-ig határozatban állapíthatták meg a képviselő-testület, illetve a közgyűlés megválasztandó tagjainak számát.

A helyi választási iroda vezetője az általános választást megelőző évben november 30-ig módosíthatja a választókerületi beosztást. Azokat a településeket, ahol változik a mandátumszám, illetve a választástípus, egy táblázatban közzé is tették – írtuk korábbi cikkünkben.

A táblázat alapján a lakosságszám csökkenése miatt

• Budapest I.,
• Budapest V.,
• Budapest XI.,
• Budapest XIV.,
• valamint Budapest XV. kerületében is csökken a kiosztható mandátumok száma.

Így összesen tizeneggyel kevesebb képviselői hely lesz. Ez a választókörzetek számának és/vagy a kompenzációs listáról megszerezhető mandátumok számának csökkenésével realizálódik.

Budapesten kívül

• Pécsen,
• Kazincbarcikán,
• Miskolcon,
• Szegeden,
• Győrben,
• Egerben,
• és Szombathelyen is csökken a képviselői helyek száma.

Eltűnt ellenzéki körzetek

Amikor Jánosi Zoltán, a Momentum egri polgármesterjelöltje bejelentette, hogy bírósághoz fordul az új választókerületi határok miatt, kifejtette: „Az új kerületek megrajzolása törvényi kötelesség, ugyanis városunk lakossága sajnos 50.000 alá csökkent, így az eddigi 12 helyett már csak 10 önkormányzati képviselőre szavazhatunk jövőre – így csökkenteni kellett az eddigi választókerületek számát”.

A politikus többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy „mindkét megszüntetett körzet ellenzéki”, ráadásul „szigetszerű részek is vannak az újraformált körzetekben”, van olyan utca, amely mindenféle kapcsolódás nélkül tartozik egy körzethez.

Jánosi Zoltán néhány nappal később már azt tette közzé, hogy „a beadványomat napok alatt megtárgyalta és el is fogadta a Miskolci Törvényszék! A manipulált térképet megsemmisítették”. A bíróság a kérelmezettet új eljárásra kötelezte, ráadásul jogorvoslatnak sem adtak helyet, így új térképet kell rajzolni.

Szombathelyen részletesebb indoklásra volt szükség

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt regionális koordinátora a Társaság a Szabadságokért, valamint a Választási földrajz segítségével támadta meg az új választókerületi beosztást Szombathelyen.

A város jegyzőjének a megváltozott lakosságszám miatt kettővel kell csökkentenie a választókerületek számát is. Mindezt úgy, hogy a választókerületek lakosságszáma nem lehet nagyobb a szombathelyi átlag 15 százalékánál – közölte az MKKP. Ennek alapján aránytalanság miatt támadták meg a jegyző döntését. A Győri Törvényszék végül megsemmisítette a friss kerületi beosztást.

Részletesebb indoklással viszont már védhető volt az új térkép, ahogy a vaol.hu idézte: "[...] a választási iroda vezetője a 3/2023. (XII.5.) HVI számú határozatával az eredetivel mindenben megegyező tartalommal, de immáron részletesebb indokolással ismételten megalkotta Szombathely új választókerületi rendszerét. A 2023. december 5. napján meghozott döntés ellen a törvényes határidőn, 15 napon belül felülvizsgálati kérelem nem érkezett, így a határozat 2023. december 20. napján 16 óra 01 perckor véglegessé vált".

Polipszerű választókerület

Kovács Alex Gábor, a Tiéd a Belváros Egyesület polgármesterjelöltje, a kerület ellenzéki frakcióvezetője hívta fel a figyelmet arra, hogy a törvény szerint érdemben indokolni kell, ha egyes új körzetek lakosságszáma az átlagtól legalább 5 százalékkal eltér. A Belvárosban a 8 új körzetből 6-nál áll fenn ez a probléma, „a jegyzői indoklás pedig egyszerűen semmitmondó”.

„Megszüntettek 2 olyan körzetet, ahol – a tavalyi parlamenti választás eredményei alapján – az ellenzéknek komoly esélyei lettek volna. A kerület déli részén pedig kifejezetten szürreális, polipszerű, csápos választókerületeket hoztak létre. Az északi választókerületekben pedig lényegesen nagyobb lett a lakosságszám, mint a déliekben, ez is fokozza az aránytalanságot. Minél több szavazó van egy körzetben, annál kevesebbet ér a szavazatuk – és micsoda véletlen, pont a legellenzékibb körzet lett a legnagyobb” – fogalmazott Kovács Alex Gábor.

Végül a politikus, valamint frakciótársai – Árvai Péter és Tomos Endre – a TASZ és a Választási földrajz közreműködésével éltek beadvánnyal.

A frakcióvezető néhány nappal később már arról számolt be, hogy „az új önkormányzati körzetek kialakításának indokolása egyszerűen semmitmondó. A Fővárosi Törvényszék ugyanígy gondolta, ezért megsemmisítette a határozatot, és új eljárásra kötelezte az V. kerületi választási irodát”.

A gerrymandering árnya

A Körösényi András által szerkesztett, A magyar politikai rendszer – negyedszázad után című könyvben úgy fogalmaztak, hogy

a gerrymandering kifejezés arra a módszerre utal, amikor a körzetek határainak átalakításakor a jogalkotó úgy húzza meg a körzethatárokat, hogy az számára kedvezően alakuljon. Az eljárásnak egyéni kerületi rendszerre épülő választókerületekben van értelme. Mivel a mandátumkiosztás szempontjából irreleváns, hogy egy jelölt egy szavazattal vagy hatalmas többséggel nyer, az eljárás célja az, hogy az ellenfél szavazatai minél kevesebb körzetbe koncentrálódjanak (ahol logikusan nagyon nagy többséggel nyer) – míg a támogatni kívánt politikai szereplő szavazatai több körzet között oszoljanak el (ahol győzelmének aránya kisebb lesz).

A kötet szerint több munka – így például a Haza és Haladás tanulmánya, valamint a Political Capital elemzése – arra mutatott rá, hogy a 2011-es választókerületi határhúzás pontosan ezt a logikát követte: baloldali „enklávékat” alakított ki, miközben a korábban billegő körzeteket jobboldali irányba mozdította.

A gerrymandering tényét viszont több elemzőintézet igyekezett cáfolni. A Nézőpont Intézet elemzése arra próbált rámutatni, hogy a gerrymandering feltételezi, hogy a pártok szavazóinak területi koncentrációja választásról választásra állandó, ez azonban nem feltétlenül van így. A Századvég Alapítvány tanulmánya is megalapozatlannak tartotta a gerrymandering vádját.

A könyvben szereplő tanulmány szerzője viszont azt a következtetést vonta le, hogy a két intézet választás előtti elemzését utólag cáfolta a 2014-es választási eredmény: „A Fidesz szavazataránya és a választókerületek határa között szignifikáns korreláció volt a 2014-es országgyűlési választáson: minél népszerűbb volt a Fidesz az adott körzetben, annál kisebb volt a választásra jogosultak száma. A gerrymandering következtében mintegy 3-4 százalékkal ért többet a Fideszre szavazók voksa”. Ugyanakkor nem minden gerrymandering, ami annak látszik: a malapportionment fogalma az aránytalan nagyságú választókerületekről szól.

Frissítés

Varga Dániel, I. kerületi önkormányzati képviselő – aki ellenzéki támogatással jutott a testületbe, de ma már függetlenként dolgozik – cikkünk megjelenése után jelezte: a budavári körzethatárok átrajzolását kifogásolták a helyi jobboldali képviselők, miután egy jobboldalinak számító körzet megszűnt, valamint a legnagyobb lakosságszámú körzet a jobboldali többségű részen került kijelölésre, tömbösítve más körzetekben az ellenzéki szavazókat.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)