Kell-e tartanunk a szomszédunkban terjedő szamárköhögéstől?

A szamárköhögés alapvetően gyermekbetegség, és mint ilyen, általában kisgyermekek közösségében terjed. A Bordetella pertussis nevű baktérium ellen 1954-től vezették be Magyarországon a kötelező oltást, amit először 2, 3, 4 hónapos korban adnak be, az emlékeztetőt pedig 18 hónapos, majd 6 és 11 éves korban. 

Duda Ernő elmondta, hogy azelőtt fertőzés útján szereztek immunitást a kórokozó ellen. „Azok a 70 év felettiek, akik gyermekként átestek a betegségen, egy életre szóló védettséget szereztek” – emelte ki a professzor, hozzátéve, hogy azokat az időseket, akik nem rendelkeznek természetes védettséggel sem, a magas oltási aránynál működő úgynevezett nyájummunitás óvhat meg. 

Magyarország ebből a szempontból Európában is kiemelkedő 99,9 százalékos átoltottsággal rendelkezik, miközben Horvátországban és Szerbiában is 85 százalék ez az arányszám. Bernard Kaic, a horvát közegészségügyi intézet illetékese úgy fogalmazott, hogy 95 százalékkal lehetne országukban a fertőzés tömeges terjedését megakadályozni. A tavaly év végi jelentés szerint 1400 megbetegedést regisztráltak a horvátoknál, Szerbiában pedig meghaladta a 900-at az esetszám. 

A Covid erre is kihatott

Ivo Ivic virológus, a fertőző betegségek spliti klinikájának korábbi igazgatója megjegyezte: annak ellenére, hogy a horvát törvények szerint a kötelező gyermekkori oltás elutasításával szabálysértési eljárás indulhat, ami végén a szülőre 300 eurós bírságot szabhatnak ki, egyre többen elmulasztják a csecsemőkori vakcinációt. 

Snezana Rsovac tüdőgyógyász, a belgrádi Tirsova Gyermekklinika intenzív osztályának vezetője arról számolt be, hogy az oltási sor első három dózisa előtt, az újszülötteknél és egyéves kor alatt különösen veszélyes lehet a betegség, mivel az immunrendszerük még fejletlen. „A szűkebb légutat megtámadó fertőzés miatt a vér oxigénszintje kritikus mértékben csökkenhet, akár a légzés leállásával, vagy súlyos szövődményekkel járhat” – részletezte a gyermekintenzíves orvos. 

Duda Ernő virológus szerint annak, hogy a fertőzés terjedése új erőre kapott, az is oka lehet, hogy egyes országokban a koronavírus-járvány alatt a gyermekkori vakcináció nem zajlott úgy, mint korábban. „Afrikában például a gyermekbénulás elleni oltásban voltak elmaradások” – mutatott rá. A másik tényező pedig az, hogy a szintén cseppfertőzés útján terjedő kórokozóval a maszkviselés időszakában sok gyermek nem találkozott, így ők most esnek át először a fertőzésen. Akik részesültek a teljes oltási sorban, vagy panaszok nélkül vagy náthaszerű tünetekkel jutnak túl rajta. 

Az adatok szerint a kötelező oltások bevezetése előtt Magyarországon 1940–53 között évente 60 ezer szamárköhögéses megbetegedést jegyeztek, a csecsemőkori vakcinációval 1989-ben csupán 16 esetet regisztráltak, 2016-ban már csak 5-öt. Ezek 90 százalékban még a nem teljesen, vagy hiányosan oltott kisdedeknél fordultak elő. „Jelenleg tucatnyi légúti kórokozó terjed, ezért is fontos, hogy az alapimmunizálásban még nem részesült csecsemőket ne vigyük közösségbe” – mutatott rá a virológus. 

Mi az a szamárköhögés?

A Bordetella pertussis cseppfertőzés útján terjedő baktérium, ami még a fertőzött tárgyak érintésével is átkerülhet az emberre. 

Jellemzően 7-10 nappal a kórokozóval való érintkezés után, de egyes esetekben 21 nap után is jelentkezhetnek a megfázásra hasonlító hőemelkedéssel járó tünetek, amiket hurutos köhögés kísér, ez két héten belül rohamossá válhat, és akár két hónapig is eltarthat ez az állapot. 

A betegség azoknál, akik gyerekként nem estek át rajta oltatlanul – kortól függetlenül –, súlyos klinikai lefolyású lehet, de igazán az újszülötteknél és a csecsemőknél életveszélyes. A belgrádi járványközpont jelentése szerint az első életévben a betegek harmada igényel kórházi kezelést. A pertussist kezdetben antibiotikum-terápiával szokták kezelni, ami az első tünetek megjelenését követő két héten belül lehet hatékony. 

Magyarországon a csecsemők szamárköhögés elleni immunizálása a torokgyík (difteria) és a tetanusz (DPT) elleni oltáskombinációval együtt történik. Bense Tamás esztergomi gyermekorvos elmondása szerint az átfogó oltási programnak köszönhetően utoljára 30 éve találkozott praxisában a betegséggel, amikor is egy 3 éves gyermek produkálta a jellemző tüneteket, a torokkenet és a röntgen igazolta a fertőzést, ami után az azonnali antibiotikum-kúra hozott gyógyulást.

Súlyosabb állapot azért nem lépett fel, mert az első 3 vakcinát már megkapta a gyerek”

– emelte ki, hozzátéve, hogy az első oltás előtti újszülöttek a legsérülékenyebbek, védelmükhöz a szülők immunizálása is hozzájárul. Azok a gyermekek szintén veszélyeztetettek, akiknek krónikus betegsége miatt csúszik a vakcináció. „Hazánkban nagyon ritkán, a sokat költözőknél, az illegális határátlépőknél előfordulhat, hogy nem kapták meg életkor szerint esedékes oltásukat” – tette hozzá. 

(Borítókép: Beata Zawrzel / NurPhoto / Getty Images)