Több mint 2200 pedagógus állt munkába, de a tanárhiányon ez sem segít

A Népszava az Oktatási Hivatal (OH) 2023. októberi köznevelési statisztika alapján most arról számolt be, hogy ugyan a 2023/2024-es tanévben 2231 pályakezdő pedagógus állt munkába, de a tanárhiányon ez nem segít. 

Azt is kiemelik, hogy 2018 szeptemberében 9728-an kezdték meg a pedagógusképzést, de öt évvel később azoknak a száma, akik befejezték a szakot és 2023-ban munkába álltak, ennek mindössze 22,9 százaléka.

Ugyan az idei tanévben az előző tanévhez képest a pályakezdő pedagógusok száma kissé növekedett, de a felvettek száma is magasabb volt 2018-ban, mint egy évvel korábban. Mindezek ellenére a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint

A legnagyobb visszaesést az általános iskolai tanárok körében tapasztalták. A KSH szerint jelenleg 145 589 főállású pedagógus dolgozik a köznevelésben és a szakképzésben, ami 1610 fővel jelent kevesebbet az előző év azonos időszakához képest. 

A Pedagógusok Demokratikus Szövetségének (PDSZ) ügyvivője szerint a státusztörvény tehető felelőssé az új negatív rekordért.

Jöhet a béremelés, de a büntetés is

A Belügyminisztérium még 2023 decemberének végén közölte, hogy 2024. január 1-jével 32,2 százalékkal emelkedik a pedagógus-átlagbér. A Belügyminisztérium közleményében az áll, hogy

a kormány döntése szerint 2024. január 1-jével 32,2 százalékkal emelkedik a pedagógus-átlagbér, a pályakezdő gyakornokok fizetése pedig a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényben a 2023. évre rögzített 400 000 Ft-os illetményhez képest 528 800 Ft-ra emelkedik, és ennél kevesebbet más pedagógusok sem kereshetnek. A kormány határozatban rendelkezik arról, hogy az emelt bérek februári kifizetéséhez szükséges források biztosítása a központi költségvetés terhére az állami, egyházi és magánintézmények fenntartói részére is megtörténjen.

A tárca kitért arra is, hogy „a pedagógusminősítés és az intézményi tanfelügyelet eljárásait is újraszabályozzák. Erre azért van szükség, mert az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a pedagógus-tanfelügyelet és az intézményvezetői tanfelügyelet megszűnik, az új szabályok értelmében a pedagógusminősítés is önkéntessé válik, az előmenetelhez szükséges gyakorlati idő pedig jelentősen csökken.”

Mint azt korábban megírtuk, Totyik Tamás elmondta, hogy a 32,2 százalékos béremelést – amelyről Orbán Viktor miniszterelnök a decemberi Kormányinfón az Index kérdésére adott tájékoztatást – a múlt évi átlagbértömeghez viszonyítva kell számolni, ami valamelyest kevesebb a korábbi számításokhoz képest.

Az viszont már biztos, hogy márciusban és az év végén is lesz egy korrekció, ez kell ugyanis ahhoz, hogy a pedagógusbérek a diplomás átlagbér 72 százalékára felzárkózzanak

– jelezte az érdekvédő.

A PDSZ részéről Nagy Erzsébet arról beszélt, a felek egyetértettek abban, hogy a pedagógusvégzettségű, nevelési és oktatási munkát közvetlenül segítő (NOKS-os) dolgozókra is ki kell terjeszteni az emelést, ez ügyben megnyugtató választ kaptak.

Nem úgy, mint a nem pedagógusvégzettségű NOKS-os, valamint a technikai dolgozók vonatkozásában, esetükben az illetmények rendezése még nincs napirenden.

2025-től viszont negatív béreltérítést is végrehajthatnak a pedagógusok fizetésén. Ha elfogadják az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot, a munkáltatóknak lehetőségük lesz csökkenteni azoknak a pedagógusoknak a bérét, akik rossz eredményeket értek el a teljesítményértékelésen.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)