Eltüntették a szégyenfoltot, de mi történt a Hős utca lakóival?

„Ég veled, Hős utca! Évtizedes munka végére értünk, összetett tervezéssel, lépésről lépésre haladtunk, és ma már kimondhatjuk: megígértük és megtettük. Felszámoltuk kerületünk hírhedt szégyenfoltját! Tehettük mindezt a kormány támogatásával és anyagi segítségével” – jelentette be közösségi oldalán tavaly szeptemberben D. Kovács Róbert, Kőbánya kormánypárti polgármestere, aki posztjában ismételten megerősítette, ami minden budapesti számára egyértelmű volt. Borzalmas állapotok uralkodtak a Hős utcában, még a környékét is érdemes volt messze elkerülni. Csak címszavakban: szeméthegyek, drogok, mélyszegénység és bűnözés. A teljes kőbányai képviselő-testület egyetértett a polgármesterrel: a szegregátum felszámolásával évtizedes problémától szabadult meg a kerület.

D. Kovács Róbert Antal, Kőbánya polgármestere 2021. október 25-én

Fotó: Mohai Balázs / MTI

Az állam egymilliárd forintot fizetett a Hős utcai lakásokért, a telep helyén a Terrorelhárítási Központ (TEK) műveleti központját építik fel. Az önkormányzattól kétszázötvennégy lakást vásárolt meg az állam, az ingatlanok egy részéhez ingyen jutott hozzá. De joggal merül fel a kérdés, hogy a telep felszámolásával párhuzamosan mi történt a Hős utca lakóival? Mennyi pénzt kaptak az ingatlanokért? Nyomon követi-e a már a közismert okokból kifolyólag nehéz helyzetben élő emberek sorsát az önkormányzat? Annak érdekében, hogy választ kapjunk kérdéseinkre, közérdekű adatigényléssel fordultunk a kerület vezetéséhez. D. Kovács Róbert válaszából kiderült, hogy az elmúlt tíz évben az önkormányzati tulajdonú ingatlanokból az érvényes bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlőket folyamatosan más lakásokban helyezte el az önkormányzat.

Közel 6,5 milliót kaptak a magántulajdonban lévő lakásokért

„Az épületekben magántulajdonban állt lakások vonatkozásában a kifizetett vételár, kártalanítás, illetve beszámítás összege lakásonként átlagosan 6 399 150 Ft volt. Ezen felül az önkormányzat lehetővé tette, hogy a tulajdonosok a – sok esetben jelentős tartozással terhelt – lakásuk tulajdonjogát önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogára cseréljék. Több esetben a tulajdonjoggal már nem rendelkező lakónak is biztosította a lakhatást az önkormányzat önkormányzati tulajdonú lakás bérbeadásával” – közölte Kőbánya polgármestere az Indexszel. A kerület összesen 64 család részére adott bérbe lakást.

A bérbeadások során felhívtuk a családok figyelmét a Bárka Kőbányai Humánszolgáltató Központtal történő együttműködés lehetőségére az esetlegesen fellépő lakbérfizetési vagy egyéb életvezetési nehézségek megoldása céljából

– tette hozzá D. Kovács Róbert, aki szerint az önkormányzati tulajdonú lakásokban élők sorsa nyomon követhető számukra. A polgármester szerint 12 időskorú bérlő meghalt a költözést követő években, ebből nyolc esetben az elhunyt bérlő családtagjai vették át a bérleti jogviszonyt.

Az önkormányzat megbízásából összesen három bérlőnek mondta fel a bérleti jogviszonyát az eljáró Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. bérletidíj-hátralék vagy a lakáshasználat feltételeit súlyosan sértő magatartás miatt. A polgármester szerint a közérdekű adatigénylésre adott válaszukból kiderülhet, hogy az önkormányzati bérlakásba költözött bérlők és volt tulajdonosok lakhatása ténylegesen megoldódott új bérlemények biztosításával.

Tapasztalataink szerint a volt Hős utcai lakók az új lakókörnyezetben a komfortosabb, jobb minőségű lakásokban meg tudták tartani a lakhatásukat, a lakókörnyezetükbe többségükben beilleszkedtek

– fogalmazott Kőbánya polgármestere. A Kőbányai Önkormányzat 2017-ben 2,1 milliárd forintot kapott a Belügyminisztériumtól a szegregátum felszámolására. A folyamat lezárásához öt évre volt szükségük. Végül 1,9 milliárdot költöttek a kisajátításra, de két éve még a tömb ötven lakásában nyolcvanan éltek, köztük két tucat gyerek.

(Borítókép: A Hős utca 2018. október 25-én. Fotó: Bődey János / Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!