Most megnézheti, hogy lakóhelye a legfejlettebbek közé tartozik-e

A településindex adatalapon, különböző indikátorok használatával méri fel a települések fejlettségi szintjét, valamint a 2014 óta látott fejlődésüket 2021-ig – kezdte a bemutatót Boros Tamás.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő polgármestere nyitóbeszédében többek között arról beszélt, hogy nem egyszerű az önkormányzatok helyzete, az érdekszövetség ellenpólusát jelenti a mindenkori kormányzatnak, mert a feladatok és a források megosztása állandó vitatéma. A MÖSZ elnöke leszögezte, hogy nem politikai, hanem szakmai érdekvédelmi szervezetként működnek.

Mi alapján rangsoroltak?

A településindex kidolgozásához nyilvános adatokat használtak a Központi Statisztikai Hivataltól, az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerből, valamint a GeoX Kft.-től.

Boros Tamás elárulta, mostantól minden évben kiadják a településindexet, hogy ne csak a fejlettségi alaphelyzet, hanem a fejlődés üteme is látható legyen. Az Egyensúly Intézet igazgatója tisztázta, hogy nem szeretnének politikai sorrendharcot, rengeteg oka lehet egy település sikerességének, vagy épp sikertelenségének, miközben egy polgármester megítélése nem csak az adatokon múlik.

Marek Bertram, a kutatás vezetője elmondta, hogy több mint kétezer indikátorból 53-at választottak ki, például:

• A lakások átlagos négyzetméterára,
• az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem,
• az egy főre eső iparűzési adó mértéke,
• a helyi önkormányzatok összes költségvetési bevétele egy főre,
• a belföldi oda- és elvándorlás különbsége ezer lakosra,
• a diplomások interpolált aránya,
• a gimnáziumi tanulók száma a nappali oktatásban ezer főre,
• a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya,
• a bűncselekmények száma ezer főre.

A települések 0–100 közötti pontszámot kaptak a változókhoz, egyes indikátorok fontossága között különbséget tettek, így súlyoztak. A kutatásban öt kategóriát állítottak fel: fővárosi kerületek, megyeszékhelyek, városok, kisvárosok, valamint községek.

A legfejlettebb kerületek

Az Egyensúly Intézet kutatása alapján a legfejlettebb budapesti kerületek:

• V. kerület
• I. kerület
• VI. kerület

Belváros-Lipótváros az aktuális erőviszonyokat kifejező számokban, valamint a kerületek fejlődési ütemét vizsgáló rangsorban is az élen zárt. A kutatásban kiemelték, hogy a fővárosban itt a legmagasabb az ezer főre jutó gimnazisták száma, ahogy az egy főre jutó költségvetési bevételek összege is. A kerület kiemelkedő a vendéglátóipari egységek számában is.

Az I. kerületben alacsony a bűnözési ráta, magas a diplomások aránya, valamint magas az egy főre jutó iparűzési adó. A harmadik helyezett VI. kerület nem egy-egy területen ért el kimagasló eredményt, hanem az indikátorok alapján kiegyensúlyozott fejlettséget mutat.

A 2014-hez képest legtöbbet fejlődő kerületek rangsora: V. kerület, XIII. kerület, IX. kerület.

Budapest egészének teljesítményét a többi településtípustól elkülönítve vizsgálták. Az Egyensúly Intézet értékeléséből kiderült, hogy 2014 és 2021 szinte minden irányadó indikátornál előrelépés tapasztalható a fővárosban: jelentősen csökkent az ezer főre eső bűncselekmények száma, az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem számottevő mértékben emelkedett, érdemben nőtt az egy főre jutó iparűzésiadó-bevétel, a gimnáziumi tanulók ezer főre vetített száma, valamint az egy főre jutó önkormányzati bevételek összege.

A fővárosban ugyanakkor valamelyest csökkent az egy főre jutó alapszolgáltatásokon felüli kiadás, illetve az élelmiszerboltok és a nem élelmiszer jellegű belkereskedelmi egységek tízezer főre vetített száma. Aggodalomra okot adónak nevezték a kutatásban, hogy 2021-ben már jóval többen vándoroltak ki a fővárosból, mint ahányan beköltöztek, ezzel párhuzamosan az eltartottsági ráta, azaz a gyermek- és időskorú lakosságnak a 15–64 éves népességhez viszonyított aránya is romlott.

Székesfehérvár az élen

A legfejlettebb megyeszékhelyek az Egyensúly Intézet településindexében:

• Székesfehérvár
• Győr
• Eger

Az utolsó elérhető adatok alapján Székesfehérváré a legmagasabb egy főre jutó iparűzési adó, valamint a második legmagasabb az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem. A város a megyeszékhelyek között lakosságarányosan első helyen áll a vendéglátóhelyek számában, ahogy az élelmiszerboltokban, és a nem élelmiszer jellegű belkereskedelmi egységekben is.

A kutatásban Győrről úgy fogalmaztak, hogy a város több dimenzióban is első helyen végzett a megyeszékhelyek kategóriájában: itt a legmagasabb az egy főre eső nettó belföldi jövedelem, és az ezer lakásra jutó lakásépítések száma. Győrben a legalacsonyabb a nyilvántartott álláskeresők aránya, viszont az egy főre jutó önkormányzati bevételek tekintetében jelentősen elmaradnak Székesfehérvártól.

Az első három helyen végzett megyeszékhely közül Győrbe érkezett a legtöbb egy főre jutó állami támogatás, de itt a legalacsonyabb az alapszolgáltatásokon felüli, egy főre vetített önkormányzati kiadás. Győr esetében a vizsgált időszakban megfigyelhető fejlődés elsősorban a bűncselekmények számának csökkenéséből, az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelemből, valamint az szja-t fizetők arányából és az átlagos négyzetméterárak növekedéséből ered.

A megyeszékhelyek versenyében Eger bizonyult a legképzettebb településnek, itt a legmagasabb az ezer főre jutó gimnáziumi tanulók száma, valamint – Szeged után –, a második legmagasabb a diplomások aránya. A városnak az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem és az szja-t fizetők tekintetében is kiemelkedő a helyzete. Ugyanakkor az egy főre vetített költségvetési bevételek alig változtak 2014 óta, ráadásul ezek az élvonalon belül itt a legalacsonyabbak. A kutatásból kiderült, hogy Eger jó pozícióból indult, de visszafogott fejlődést produkált a vizsgált időszakban.

A legtöbbet fejlődő megyeszékhelyek rangsora: Székesfehérvár, Zalaegerszeg, Kecskemét.

A 15 ezer fő feletti lakosságszámú városok fejlettségi sorrendje a kutatásban:

• Budaörs
• Biatorbágy
• Gödöllő
• Paks
• Veresegyház

Boros Tamás ezzel kapcsolatban megjegyezte, az első három helyezett fővárosi agglomerációs település, tehát számít a földrajzi adottság, ám nem véletlenül ezek a legfejlettebbek, „lehet szükséges, de nem elégséges” feltétel Budapest közelsége.

Az ebben a kategóriában legtöbbet fejlődő települések: Biatorbágy, Komárom, Monor, Fót, Cegléd.

A kisvárosok (5001 és 15 000 fő közötti lakosságszám) sorrendje:

• Balatonfüred
• Üllő
• Diósd
• Üröm
• Aszód

A legtöbbet fejlődő kisvárosok rangsora: Délegyháza, Erdőkertes, Szikszó, Dömsöd, Polgárdi. Ezeknél a településeknél jelentősen alacsonyabb a fejlődés üteme, mint a korábban felsorolt nagyobb városoknál.

A községek rangsora:

• Hévíz
• Fonyód
• Alsóörs
• Berente
• Balatonföldvár

A legtöbbet fejlődő községek: Tornakápolna, Hejőkürt, Gyöngyösmellék, Lendvajakabfa, Galvács. Boros Tamás a községek fejlettségével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az alacsony lakosságszám miatt akár egy gazdagabb család odaköltözése is jelentősen emelheti az indikátorok összegét.

Fejlődő Észak-Alföld, erős Balaton

A kutatás következtetésiben többek között kifejtették, hogy 

• a Budapestet sújtó kivándorlás számos agglomerációs településre jelentős terhet ró. 2014-2021 között Pest megyében 35 településen növekedett a lakosság létszáma legalább ezer fővel.
• A megyeszékhelyek kategóriájában látványosan fejlődtek az észak-alföldi települések.
• A 68 darab 15 ezer fő feletti városból 26 mutatott fejlődést a vizsgált időszakban.
• A kisvárosok 60 százalékának csökkenést kellett elkönyvelnie 2014–2021 között.
• A Balatonnál nemcsak erős, hanem egyre fejlődő községek és kisvárosok vannak.
• A községek tizedénél tapasztalható visszaesés a vizsgált időszakban.

Azoknál a településeknél indult el drasztikus leszakadás, amelyek népességmegtartó ereje jelentősen csökkent, valamint ahol elsorvadtak a szolgáltatások, elmaradtak az infrastrukturális fejlesztések, és nem emelkedtek az önkormányzati bevételek.

Az Egyensúly Intézet honlapján interaktív térképeken valamennyi település helyezése megtalálható.

Ahány település, annyi helyzet

V. Naszályi Márta az eseményen elmondott beszédében elárulta, hogy az I. kerület jó helyzete nagyrészt a turizmusból fakad, ugyanakkor a sok turista sok feladatot is jelent, komoly munka van amögött, hogy ennyi látogató mellett csökkent a bűncselekmények száma. A budavári polgármester rámutatott, hogy jelenleg olyan országos folyamatok és támogatási rendszerek vannak, amelyek nem azt erősítik, hogy Budapest belvárosában megtartsák a lakosságot, de próbálnak ellentartani például a lakásügynökséggel, ami az üresen álló magántulajdonokat vonná be a bérlakásrendszerbe.

Soproni Tamás, Terézváros polgármestere aláhúzta, hogy más-más kiindulópontok vannak, a kerületük jelentős hányada a világörökség része, de kérdés, hogy mit kezdenek a jó helyzettel. A kerületvezető kiemelte, hogy sikerült létrehozniuk talán a legerősebb szociális hálót Magyarországon, miközben arra is büszke, hogy egészséges utcákat próbálnak teremteni.

Csiga Gergely XIII. kerületi alpolgármester a hosszú távú gondolkodást és a partnerséget emelte ki. A kerület rövid-, közép- és hosszú távú terveiben partner a lakosság, és a piaci szereplők is, több ezer milliárd forintnyi magánfejlesztés történt, miközben az önkormányzat a lakóhelyi, rekreációs és munkahelyi funkciók megteremtésén is dolgozik.

Baranyi Krisztinát meglepte jó szereplésük, mert ahogy a kutatásból kiderült, ha a IX. kerület relatív pozíciója csak az önkormányzatok egy főre jutó költségvetési bevételén múlna, akkor a legutolsók között helyezkedne el, ehhez képest a harmadik legtöbbet fejlődő kerület. A ferencvárosi polgármester jelezte, hogy más, már beépített kerületektől eltérően még van hely a fejlesztésre, Ferencvárosban – Csepel után –, a második legnagyobb rozsdaövezet van, a fejlesztéshez viszont szükség lenne a közlekedési infrastruktúra építésére is.

Wittinghoff Tamást meglepte Budaörs jó eredménye, többek között azért, mert elmondása alapján gyakorlatilag egyetlen fillér állami támogatást sem kapnak, nettó befizetők, sőt a járványhelyzetben sem kaptak segítséget. A polgármester úgy látja, újra kellene gondolni az önkormányzatiságot, hogy a helyi közösségek tudjanak rendelkezni a saját sorsukról.

Nánási-Kézdy Tamás, Biatorbágy alpolgármestere más területek mellett arról beszélt, hogy nemcsak a központi vagy helyi beruházásoknak és az önként vállalt feladataiknak köszönhető a fejlődésük, hanem a közösségek is folyamatosan gyarapodnak náluk. Kihívásnak nevezte, hogy komoly vonzerejük van a Budapestről kiköltözők számára, ezért radikális intézkedésekre – például változtatási tilalom bevezetésére – volt szükség, hogy a fejlődés ne járjon a zsúfoltság és feszültség növekedésével, vagy az életminőség mutatóinak romlásával.

(Borítókép: A városháza az egri Dobó téren 2023. június 19-én. Fotó: Komka Péter / MTI)