„Elkeserítő, hogy diplomásként annyit keresek, mint egy nyolc általánossal rendelkező dajka”

Az elmúlt hetekben újabb és újabb részletek derültek ki a pedagógusokat érintő béremelésről. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a napokban azt közölte, hogy január 30-ig minden érintett megkapja a hivatalos értesítést a pontos összegéről, február elején pedig valamennyien a számlájukon láthatják majd az átlagosan 32,2 százalékkal megemelt fizetést, amely bruttóban értve nem lehet kevesebb

• gyakornokoknál 528 800 forintnál,
• pedagógus I. besorolás esetén 538 000 forintnál,
• pedagógus II. kategóriában 555 000 forintnál,
• mesterpedagógusnál 630 000 forintnál,
• kutatótanár esetében pedig 750 000 forintnál.

A béremelés nemcsak a tanárokra, hanem az óvodapedagógusokra, a gyógypedagógusokra, a gyermekvédelemben, a bölcsődékben foglalkoztatottakra és a pedagógusvégzettséggel rendelkező, nevelést és oktatást közvetlenül segítő dolgozókra is vonatkozik. A tárca tájékoztatása szerint ez mintegy 140 ezer embert jelent.

Akik kimaradtak: dajkák, könyvtárosok, gyógytornászok

Bár a mostani döntés az éveken át tartó kilátástalanság és reménytelenség után hozhat némi felüdülést, sokan vannak azok is, akiknek egyelőre még nincs minek örülni.

Ők egyrészt a technikai alkalmazottak, például takarítók, karbantartók és portások, de kimaradnak a béremelésből azok a nevelést és oktatást közvetlenül segítő (noks-os) dolgozók is, akik nem pedagógusvégzettséggel rendelkeznek, így többek között

• a dajkák,
• a könyvtárosok,
• a pedagógiai asszisztensek,
• a gyógypedagógiai asszisztensek,
• a gyermek- és ifjúságvédelmi támogatók,
• a gyógytornászok,
• az óvodatitkárok, iskolatitkárok és kollégiumi titkárok,
• az ápolók,
• a rendszergazdák
• és a laboránsok is.

Diszkriminációról beszélnek az érintettek

Az Index több pórul járt iskolai dolgozóval felvette a kapcsolatot, egy lapunknak nyilatkozó rendszergazda leginkább azt sérelmezi, hogy az az informatikatanár, akit csak amiatt foglalkoztatnak rendszergazdaként is, hogy kijöjjön neki a kötelező óraszám, lényegesen többet keres, mint az, aki főállásban, szakirányú végzettséggel látja el az elektronikai eszközökhöz kapcsolódó feladatokat.

Gimnáziumokban olyan nagy mennyiségű informatikai eszközállomány van, hogy bőven szükség van főállású rendszergazdára. Közülük egyeseknek OKJ-s végzettségük van, kevesebb részüknek pedig nem pedagógusdiplomája. Nos, ez a szám olyan kevés, hogy a kormányzat nem is látja, és a diplomával rendelkező dolgozót bünteti, illetve elüldözi a rendszerből

– mondta a lapunknak nyilatkozó, ám neve elhallgatását kérő rendszergazda, aki két mérnöki diplomával és 22 év gyakorlattal csupán a garantált bérminimum + 10 százalékban részesül, ami nettó 238 ezer forint. Ezzel szemben ha valaki pedagógusként lát el rendszergazda-feladatokat, az ezért bruttó 538 ezer forintot, vagyis nettó 357 ezer forintot vihet haza.

Arra a kérdésre, hogy főállású rendszergazdaként pontosan milyen feladatai vannak, úgy felelt:

2005 óta minden évben ősszel és tavasszal mi vagyunk az emelt és középszintű informatikaérettségi központi helye, ez idő alatt 2200 tanulónak készítettem fel vizsgára a gépét, és biztosítottam a problémamentes vizsgát. Jelen állás szerint 405 tanulói laptoppal rendelkezünk, melynek minden rendszergazdai feladata rám hárul, ha a diáknak gondja akad. 70 tanári laptoppal is rendelkezünk, minden tanteremhez saját laptop van, a gépteremben 63 számítógép van, továbbá 20 gép adminisztratív célú, jelen pillanatban 4 szerver fut. Mindez azt jelenti, több mint 600 számítógép rendszergazdai feladatát látom el, és tavasszal újabb 274 db tanulói laptop érkezik

– sorolta, hozzátéve, hogy ezek mellett a kompetenciamérések és a digitáliskultúra-érettségik lebonyolításában is rendszeresen részt vesz, támogatja a pedagógusokat, biztosítja az iskolai weblap és az ünnepségek technikai feltételeit, amellett, hogy a teljes informatikai hálózatot is ő építette ki az intézményben.

Nyilatkozónk úgy véli: ennyi teherrel a vállán és ekkora szakmai múlttal a háta mögött a minimum az lenne, hogy nem diszkriminálják, és figyelembe veszik, hogy van szakirányú végzettsége, méghozzá felsőfokú – az is duplán.

„A mi munkánk is elengedhetetlen, hiszen ha nem üzemeltetjük a rendszert, akkor a tanár nem tud tanítani, a gyerek pedig nem tud tanulni” – egészítette ki.

Hasonlóan igazságtalan helyzetet élnek át most azok a könyvtárosok, akik könyvtár szakot végeztek el a főiskolán, egyetemen, és azt nem másodszakként vették fel például a magyar mellé.

Simon Edit 35 éve dolgozik könyvtárosként, munkájáért cserébe neki a garantált bérminimum + 7 százalék jár, ami nettó 230 ezer forintot jelent.

Ezt az összeget 2008 óta nem emelték. Elkeserítő, hogy diplomásként annyit keresek, mint egy nyolc általánossal rendelkező dajka

– hangsúlyozta lapunknak. Megjegyezte: hiába tanult annak idején könyvtár szakon pedagógiát és pszichológiát is, és hiába foglalkozik gyerekekkel immár több évtizede, úgy érzi, a munkáját mégsem ismerik el.

„Rossz gyakorlatnak tartom, ha valaki pedagógusból akar könyvtáros lenni, azt minden gond nélkül gyorsított eljárásban megteheti, míg ha valaki pusztán azt szeretné csinálni, amire mindig is készült, azt utólag diszkriminálják” – jelentette ki.

A könyvtáros beszélt arról is, ha a nyugdíjig már nem csak két éve lenne, akkor elgondolkodna azon, hogy érdemes lenne megszerezni a pedagógusi diplomát – még akkor is, ha a könyvtárosmúltja nem jelentene számára könnyítést –, így viszont inkább bele sem vág.

Azt viszont még nem adta fel, hogy váltson, tisztában van vele ugyanis, hogy egy közoktatáson kívül működő könyvtárban százezres nagyságrenddel többet kereshetne.

„Bevallom, hogy keresgélek, és ha találok olyan helyet, ahol anyagilag jobban megbecsülnek, akkor sajnos kénytelen leszek búcsút inteni a munkahelynek, ahol harmincnyolcadik éve dolgozom” – tette hozzá.

Éppen az ilyen történetek miatt lapunk a közelmúltban Rétvári Bencét kérdezte arról, hogy a nem pedagógusvégzettségű, nevelést és oktatást közvetlenül segítő dolgozók, illetve a technikai alkalmazottak mikor számíthatnak béremelésre.

A parlamenti államtitkár kérdésünkre azt mondta:

Őket a mostani béremeléstől külön kezeljük, esetükben ugyanis az iskolák saját hatáskörben is cselekedhetnek. Ezért fontos, hogy évről évre növeljük az oktatásra fordított költségvetést.

Ez utóbbi kijelentése csak a technikai alkalmazottakra nézve lehet igaz, ők azok ugyanis, akik A munka törvénykönyve szerint dolgoznak, míg a nem pedagógusvégzettségű noks-os dolgozók béréről az életpályatörvény rendelkezik, így a mozgástér abban egészen minimális.

(Borítókép: Patrick T. Fallon / Bloomberg / Getty Images)