Freund Tamás: Üdvözlendő a kormány programja, de nem váltja ki a Horizontot és az Erasmust

A magyar kutatás nemzetközi együttműködését elősegítő program indul HU-rizont néven, amelyre 2024-ben 8 milliárd forint áll rendelkezésre – jelentette be a közelmúltban Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára.

Hankó Balázs az Educatio Kiállításon kiemelte: a program keretében a magyar egyetemekkel partnerségben lévő külföldi egyetemek kutatási költségeit is finanszírozza a kormány.

„Ha megpróbálnak minket bezárni, akkor nyitunk a világra, ezért indítottuk el a már most januárban pályázható nemzetközi csereprogramunkat, a Pannónia Programot, és indítjuk el a magyar kutatók és a magyar kutatás nemzetközi együttműködését elősegítő HU-rizont programot idén 8 milliárd forint támogatással” – fogalmazott az államtitkár.

A HU-rizont program mellett 6 milliárd forintot különítettek el annak támogatására, hogy nemzetközi kutatók Magyarországon folytathassák kutatásaikat. Emellett idén is támogatják azokat az egyetemeket, amelyek a Horizont Európa programban nem kaptak támogatást. A tavaly rendelkezésre álló 5 milliárd forintból 12 egyetem 43 kutatását támogatták, ezt a programot viszik tovább ebben az évben is 5,4 milliárd forint keretösszegből.

Üdvözlendő, de nem váltja ki a kizárást

Freund Tamás arra a kérdésünkre, hogy milyennek látja a magyar kutatóhelyek nemzetközi helyzetét, beágyazottságát, kifejtette: „ez erősen diszciplínafüggő. Vannak tudományterületek, mint például a matematika és az agykutatás, amelyek esetén ott vagyunk a világ élvonalában. Konzorciumi tagsági, sőt konzorciumvezetési ajánlatokkal keresik rendszeresen a külföldi partnerek ezeket az intézeteinket, egyetemi tanszékeinket. Úgy gondolom, a magyar tudóstársadalom elismertsége, beágyazottsága a nemzetközi tudományos vérkeringésbe hagyományosan kiváló szinte minden tudományterületen. Ehhez az is hozzájárult, hogy a magyar kutatók a rendszerváltoztatás előtt is utazhattak nyugati konferenciákra, tanulmányutakra, ellentétben a szocialista országok többségével”.

Mekkora károkat okozhat az érintetteknek a Horizont Európa programból történt kizárás? – kérdeztük a Magyar Tudományos Akadémia elnökétől, aki úgy látja,

ez a kiváló integrálódás szenved most súlyos károkat, nemcsak a modellváltó egyetemek körében. Szinte minden hazai kutatóhely megérzi ezt, mivel a kizárás miatt az európai partnerek jelentős része idegenkedik a magyar pályázati részvételtől. Ez a diszkrimináció ráadásul igazságtalan, hiszen azokat a kutatókat sújtja, akik nem felelősek az egyetemeik, kutatóhelyeik működési módjának megválasztásáért, függetlenül attól, hogy jónak vagy rossznak tartjuk-e a modellváltást. Azért is értelmetlen, mert a Horizont programok pályázatai esetében mind a nyertes projektek kiválasztását, mind később a pénzügyi elszámolást vagy ellenőrzést közvetlenül az Európai Bizottság végzi, így nincs értelme megnövekedett korrupciós kockázatról beszélni. Ráadásul a kutatási versenypályázatok a szigorú bírálat és elszámolás miatt általában is nagyon kevéssé érintettek korrupciós ügyekben.

Freund Tamás a HU-rizontról elmondta, „a program üdvözlendő, de nem váltja ki a Horizont és az Erasmus programokból való kizárásunkat. Ezzel a kormány is tisztában van, nem véletlen, hogy megegyezésre törekszik Brüsszellel ebben a kérdésben. Nagyon bízom benne, hogy rövidesen sikerülni fog, a HU-rizont ilyen értelemben valóban egy ideiglenes megoldás lesz, és az erre szánt forrást a következő években más formában tudjuk a magyar tudomány nemzetközi beágyazottságának növelésére fordítani”.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az MTA elnökének milyen lehetőségei vannak az álláspontja érvényre juttatására. „Csák János miniszter úrral és munkatársaival rendszeresen konzultálunk. Miniszter úr javaslatára pár nappal ezelőtt újabb három évre megbízást kaptam Orbán Viktor miniszterelnöktől a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács munkájában való részvételre. Itt is képviselem, hogy olyan KFI- (kutatás–fejlesztési) rendszerre van szükségünk, amely összhangot teremt a kutatói törekvések és az ország társadalmi, gazdasági és kulturális szükségletei között” – húzta alá Freund Tamás.

Az Akadémia elnöke hangsúlyozta: „támogatom a kormány Neumann János Programját, amely a magyar kutatóhelyek innovációs eredményességének ugrásszerű javítására törekszik, amit reményeink szerint a különféle nemzetközi intézményi és innovációs rangsorokban elfoglalt helyük is tükrözni fog. Az Akadémia együttműködik egy hatékony és egymással összehangolt felsőoktatási, kutatás-fejlesztési és ipari innovációs rendszer továbbfejlesztésében, amely vonzani fogja külföldről is a tehetségeket, és itthon tartja hazai legjobbjainkat. Így válhat a magyar kutatói kreativitás és leleményesség az ország fejlődésének egyik motorjává. Ennek legalább ilyen fontos feltétele egyetemeink, kutatóhelyeink megfelelő beágyazottsága a nemzetközi kutatási együttműködésekbe, a legkiválóbb európai, tengerentúli és távolkeleti centrumok közötti tudás- és kutatási technológiaáramlásba. Az Akadémia elnökeként is ezen dolgozom”.

(Borítókép: Freund Tamás 2021. november 24-én. Fotó: Mónus Márton / MTI)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!