Együtt sírtunk ezzel a magyar várossal, de lehet, hogy a végén nevetni fogunk?

A rendszerváltás előtt még virágzó iparváros népessége elöregedett, a fiatalok nehezen találják a helyüket, az idősek pedig vágyakozva tekintenek vissza a múltba. A foglalkoztatottsági adatok szerint 10 032 komlóinak van állandó munkahelye, 656 munkanélküli él a városban, 6762-en pedig valamilyen ellátásban részesülnek. Majdnem 1000 lakás áll üresen a városban.

Riportunk tanulságait levonva a Navracsics Tibor által vezetett Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumhoz fordultunk. Mi a kormány terve Baranya vármegyével? Milyen sorsot szánnak Komlónak? A minisztériumtól kapott válaszokból kiderült, hogy nemcsak a tervek állnak készen, hanem továbbra is jelentős összegekre számíthat a vármegye, amit ez idáig főleg az önkormányzatok és a vállakozások használtak fel. 

A tervek elkészültek

A Navracsics Tibor vezette minisztérium közölte, hogy a Baranya vármegyei területfejlesztési koncepció 2030-ig szól, és a következő stratégiai fejlesztési célokat fogalmazza meg:

• a helyi gazdaság fejlesztése, körforgásos gazdaság kialakítása;
• a piaci igényekhez illeszkedő emberierőforrás-fejlesztés;
• társadalmi felzárkózás elősegítése,
• a belső (természeti, környezeti stb.) erőforrások fenntartható használata,
• elérhetőség és mobilitás javítása,
• nemzetközi növekedési centrummá válás.

A minisztérium szerint a vármegye területe nem homogén, tehát eltérő adottságú térségek alkotják, ezért a fejlesztési célokat e szerint a térségtipizálás szerint, eltérő hangsúllyal tervezi:

• hátrányos helyzetű, fejletlen gazdaságú térségek komplex fejlesztése (a vármegye nyugati, északnyugati és délnyugati területei), 
• gazdasági szerkezetváltó, növekedési centrumtérség (a vármegye központi és keleti területei) és dél-baranyai határtérség (az Ormánságtól Mohácsig, illetve a Villányi-hegységtől délre található területek).

Nem tagadják a kihívásokat

A minisztérium szerint semmi meglepő nincs abban, hogy Komló népessége elöregszik.

Az elöregedés sajnos általános európai demográfiai folyamat, az elvándorlás megállítása pedig a vidéki városok egyik legjelentősebb kihívása. Erre is tekintettel a TOP Plusz tervezése során Komló – több Baranya vármegyei várossal együtt – bekerült abba a körbe, amely önálló városfejlesztési programot valósíthat meg a TOP Plusz forrásaiból, összesen 5,17 milliárd forint forráskerettel. Komló önkormányzata a 42/2022. (IV. 28.) számú képviselő-testületi határozatával döntött a Fenntartható Városfejlesztési Stratégia és Programterv elfogadásáról

– közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, hozzátéve, hogy a stratégia szerint a város célja, hogy gazdasági központ legyen, jó színvonalú, fenntartható lakókörnyezettel, vonzó városközponttal, a jövőjében bízó, szolidáris társadalom mellett. 

Komló vezetése a következő terveket fogalmazta meg:

• új foglalkoztatók számára területet biztosítani (pl. vállalkozóház kialakítására),
• a szociális ellátórendszer megerősítése,
• a lakótelepek komplex megújítása és a lakhatás költségeinek csökkentése,
• a város közúti megközelíthetőségének javítása,
• vonzó városközpont kialakítása és a környező erdőkhöz kapcsolódó, színvonalas zöldfelületi hálózat kialakítása,
• smart city eszközök alkalmazása a klímatudatos és lakosságbarát közszolgáltatások biztosítása érdekében.

Milliárdok érkezhetnek Baranyába

Várható bármilyen jelentős állami beruházás Baranya vármegyében? – tettük fel a kérdést az érintett minisztériumnak. A kormány szerint a vármegye gazdasági fejlődésének nagymértékben kell támaszkodnia Pécs Megyei Jogú Város országos viszonylatban is kiemelkedő oktatási, kulturális és egészségügyi központi funkcióira.

A 2021–2027-es uniós időszak operatív programjai a továbbiakban is jelentős fejlesztések megvalósítását teszik majd lehetővé Baranya vármegyében, azon belül Komló térségében

– írták, hozzátéve, hogy a vármegyéknek egyébként is meghatározó szerepük lesz a területfejlesztési célú pénzeszközök tervezésében és felhasználásában is, a területi operatív programon (TOP Plusz) keretein belül.

Baranya vármegye a 2021–2027 közötti időszakban a többi operatív program forrásai mellett csak a TOP Plusz keretében legalább 92 milliárd forint uniós fejlesztési forrás felhasználására jogosult, amelyből a tervek szerint 13 milliárd a humán infrastruktúrára megy, 12 a kék és zöld infrastruktúra fejlesztését, 10-10 milliárd forint pedig a helyi gazdaság fejlesztését és az energiahatékonyság javítását, 9 pedig a turisztikai ágazat fejlesztését szolgálja majd.

A kormány a vármegye területén az ágazati programok keretén belül a következő fejlesztések megvalósítását tervezi: 

• Új országos közforgalmú kikötő kiépítése Mohácson, Mohács Város Önkormányzata (IKOP Plusz: 1,7 milliárd forint).
• Pécs és térsége szennyvízelvezetésének fejlesztése, csatornahálózatának bővítése (Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint Kozármisleny, Aranyosgadány, Bicsérd, Kökény, Szalánta és Zók Községi Önkormányzatok, KEHOP Plusz: 2,5 milliárd forint).
• Tűzoltólaktanyák kialakítása, korszerűsítése (Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, KEHOP Plusz: 6 milliárd forint).

Hogyan használták fel az eddigi támogatásokat? 

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium szerint Baranya vármegye a 2014–2020 közötti időszakban és a 2021–2027-es időszak eddig elérhető uniós forrásai tekintetében is az országos átlagot meghaladó mértékben részesült támogatásban.

A megadott két időszakban összesen 565 milliárd forint uniós támogatás került felhasználásra. Az egy vármegyei lakosra jutó uniós támogatások értéke alapján az országos átlag felett helyezkedik el. 

Járási szinten a legtöbb uniós támogatást a pécsi (156,87 milliárd forint), a mohácsi (60,05 milliárd) és a siklósi járás (46,1 milliárd) területén használták fel. Az uniós források bevonása Baranya vármegye területén az előző, 2014–2020 közötti fejlesztési ciklusban összesen 6200 darab állami, önkormányzati, egyházi vagy KKV-fejlesztés megvalósítását tette lehetővé. A minisztérium szerint a megvalósított fejlesztések alapvetően a gazdaság fejlesztését, az elérhetőség javítását és a környezeti állapot védelmét, az infrastruktúra javítását szolgálták. A legtöbb támogatást Baranya vármegyében a vállalkozások (172,5 milliárd forint) és az önkormányzatok (102,5 milliárd) kapták.

Na de mi lesz Komlóval? 

A 2021–2027-es időszak indulása óta a vármegyében 550 darab projekt megvalósításához 55,5 milliárd forint uniós támogatás érkezett, amelyből 56,22 százalék TOP Plusz-projektekhez, 43,78 százaléka GINOP Plusz-projektekhez kötődik.

A vármegye az egy főre jutó támogatások (156 297 forint per fő) tekintetében 2021–2027 között is az országos átlag (154 620 forint per fő) felett van.

Ebből Komló város területét 33 darab projekt érinti 3 milliárd forint összegű támogatással, többségében GINOP Pluszhoz és TOP Pluszhoz kapcsolódóan, jellemzően a helyi vállalkozások és az önkormányzat fejlesztési elképzeléseinek megvalósulását segítve. Az új időszak egyik legnagyobb projektje is Komlón valósul meg a vármegyében: a forgatórendszeres napelemtartó szerkezetek gyártásának technológiafejlesztését célzó projekt a GINOP Plusz vállalkozásfejlesztési prioritásához kapcsolódik

– közölte az Indexszel a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium.