Működik a kínai varázslat Szegeden: felébredt Csipkerózsika-álmából a Dél-Alföld

GettyImages-453239640
2024.01.29. 13:59 Módosítva: 2024.01.29. 14:18
A BYD vezetése nemsokára Szegedre látogat, ahol beszámol a beruházásról, vagyis arról, hogy mennyi pénzt fektetnek be a térségbe, mekkora munkaerőre van szükségük, és milyen kapacitással fog működni a gyár. A kínaiak tervei szerint már 2025-ben legurulhatnak az első autók a gyártósorról. Az e-autógyár több ezer új munkahelyet, több milliárd eurónyi beruházást és jelentős iparűzési adóbevételt jelent a Tisza-parti városnak, ahol a december végi bejelentésre már pozitívan reagált az ingatlanpiac.

Kína egy látványos gesztussal nyitott Szeged felé, amikor tavaly nyáron egyik nemzeti kincsüket, egy, a Han-dinasztiából származó jádepáncélt és számos agyagkatonát engedtek bemutatni a Móra Ferenc Múzeumban. A jádelapocskákból és aranyból készített értéktárgy még látható volt a szegedi múzeumban, amikor bejelentették, hogy a Tisza-parti városban épít gyárat a világ egyik legnagyobb e-autó gyára, a BYD.

A kínai cég antréja jól sikerült: a gazdaságilag leszakadó, álmos térség varázsütésre felpezsdült.

A BYD elsősorban helyi munkaerőre épít 

Szijjártó Péter külügyminiszter és Botka László, Szeged polgármestere egyaránt a magyar gazdaságtörténet egyik legjelentősebb beruházásának nevezte a kínai cég gyárépítését.

Az elektromos járművek első számú gyártója, a BYD történelmi beruházást tervez megvalósítani Szegeden. A kínai vállalat első európai elektromos járműgyártó üzemét hozza létre Magyarországon mintegy 300 hektáros területen

– közölte az Indexszel Paczolay Máté, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivője. Mint mondta: a beruházásnak köszönhetően több ezer, magas hozzáadott értékű munkahely jön létre, miközben a helyi beszállítók is profitálnak a BYD jelenlétéből.

Egy-egy gigaberuházás Achilles-sarka a munkaerőforrás hiánya. Arra a kérdésünkre, hogy a gyár menedzsmentje a Dél-Alföld lakói mellett épít-e a Vajdaságban élőkre is, közölték: a magyar szabályok világosan fogalmaznak. A BYD elsősorban helyi munkaerőre kíván támaszkodni a jövőben:

csak akkor lehet nem magyar munkavállalót alkalmazni, ha nincs, vagy ha a magyar munkavállaló az adott munkahelyet nem akarja betölteni

– tette hozzá a külügyi szóvivő.

Az elektromos járműipar mint a Kelet és a Nyugat találkozási pontja

A kínai székhelyű BYD-t 1995-ben alapították csúcstechnológiát előállító iparvállalatként. Mintegy 28 évnyi dinamikus bővülést követően a cég az egyik legnagyobb piaci szereplővé nőtte ki magát az elektronika, az autógyártás, a megújuló energia és a vasúti szállítás iparágakban. A BYD a globális üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése érdekében ugyanakkor a városi tömegközlekedés elektrifikációjának fejlesztésébe is bekapcsolódott a „Hűtsük le a Földet 1 fokkal” elnevezésű kezdeményezés felkarolásával.

Magyarország azon képessége, hogy új szereplőket vonzzon az EV, azaz electric vehicle értékláncba, megteremti az alapot az autóipar hosszú távú növekedéséhez, ami az ország és a befektetők érdekét egyaránt szolgálja. Az elektromos járműipar Magyarországon a Kelet és a Nyugat valódi találkozási pontja, és az ország mára az autóipar elektromos transzformációjának Európa-bajnoka

– mondta Paczolay Máté. Szerinte Magyarország a BYD első európai e-autó gyártó üzeme számára tökéletes helyszínként szolgál a vállalkozásbarát környezet, a rendelkezésre álló fejlett infrastruktúra és logisztikai összeköttetések, versenyképes és szakképzett munkaerő, valamint végső soron az ország zöldenergia-átállás iránti elkötelezettsége miatt.

Botka László ezután sem kér se a Békemenetből, se a Fradiból

„A mai napig nem kértek fel a Fidesz polgármester-jelöltjének, nem léptem be a Fideszbe, nem fogok részt venni a Békemeneten és továbbra is le van tiltva az önkormányzati cégeknél a Ferencváros támogatása” – mondta el a napokban Botka László a Közéleti Kávéház című rendezvényen. A szegedi Városháza Dísztermében a polgármester elárulta, hogy a kormányzattal csupán akkor alakult ki szorosabb együttműködés, amikor a BYD közölte: ha Magyarország mellett döntenek, akkor Szeged érdekli őket.

A kínai cég vezetése több magyarországi települést is megvizsgált, és a legnagyobb titoktartást várta el lehetséges partnereitől

– magyarázta a 22 éve regnáló városvezető, aki hozzátette: a BYD egy óriási, tőzsdén jegyzett cég, amelynek 600 ezer alkalmazottja van világszerte.

„A tavalyi évben a munkánk döntő része ezzel a projekttel telt” – engedett bepillantást a kulisszák mögé Botka László, mondván: hetente több tárgyalása volt hol Szegeden, hol Budapesten, hol pedig Kínában.

December 22-én szállt fel a füst, amikor a BYD bejelentette a – 20 órával korábban meghozott – döntését. Úgy gondolom, mindez történelmi jelentőségű dolog Szegeden, hiszen a jövő iparágáról van szó

– fejtegette a polgármester, aki elárulta, hogy a gigacég illetékes vezetője Szegeden fog egy bejelentést tenni, amivel „új szakaszába lép ez a történet”.

Az autógyár víz- és áramigénye csupán negyede-ötöde lesz a debreceninek

Botka László kritikusai szerint az egyik nagy „bűne”, hogy polgármestersége elején, 2008 előtt nem tudott megállapodni a Mercedesszel. A cég ugyanis Szegeden szeretett volna gyárat építeni, de a városnak nem akaródzott 200 hektárnyi területet biztosítani, valamint a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) akkori vezetésével sem volt rózsásnak mondható a viszonya. A német Mercedes ezután döntött Kecskemét mellett.  

A Közéleti Kávéház hallgatóságának a polgármester elmagyarázta, hogy a kecskeméti gyár összeszerelő üzem, de a BYD – akárcsak a győri Audi – gyártóüzem lesz. 

Úgy tűnik, a kínai cég beruházásával Botka László elhallgattatta kritikusait.

 „A BYD megadta, hogy mennyi elektromos áramra és vízre lesz szüksége. Jelentem, negyede-ötöde, mint a debreceni akkumulátorgyárnak” – fejtette ki a polgármester, aki folyamatos tájékoztatást ígért a szegedieknek. Elárulta, hogy a 300 hektárnyi terület egyharmadát a Picktől vették meg, a kétharmadát kitevő – kisebb parcellákból álló – területet a kormányhivatal bevonásával vásárolják fel a tulajdonosoktól.

Meglepően sok a doktori címmel rendelkező földtulajdonos errefelé

– jegyezte meg viccelődve a politikus, aki hozzátette, hogy a kormányhivatal szabja meg a vételi árat.

Tájékoztatása szerint a város év végéig átadja a teljes, 300 hektáros ipari területet a kínai befektetőknek, akik rohamtempóban fogják felépíteni a gyárat, ahonnét 2025 végére már legördülhetnek az első szegedi e-autók.

A szakképzett munkaerőről szólva a polgármester elárulta: szerinte óriási tartaléka van a magyar munkaerőpiacnak. A helyi középiskolák tanulóinak több mint a fele, míg az egyetemisták nagy része nem szegedi. Botka László úgy tudja, hogy a középiskolákban és az SZTE-n hamarosan beindulnak azok a képzések, amelyek a BYD igényeinek megfelelnek.

Az Index információi szerint az SZTE vezetése még nem tárgyalt a kínai befektetőkkel, de a találkozó már napirenden van.

Berobbanó lakáspiac és növekedő lakosságszám 

Hódmezővásárhely fideszes országgyűlési képviselője, Lázár János a Rádió7-nek úgy nyilatkozott, hogy a szegedi autógyár nemcsak munkahelyek tízezreit fogja megteremteni, hanem párhuzamosan nőni fog a település lakosainak száma is.

Az építési és közlekedési miniszter példaként említette Debrecent, ahol a beruházásokkal 60 ezerrel fog nőni a cívisváros lakossága a következő években. Szegeden nem lesz ekkora ez az érték – vélekedett a miniszter –, de több tízezerrel fog nőni azoknak a száma, akik beköltöznek Szegedre vagy ingáznak.

Az beruházás hírére reagált a szegedi, illetve a Csongrád vármegyei ingatlanpiac is.

Az ingatlan.com szerint „berobbanhatja a szegedi lakáspiacot az elektromos autógyár beruházása.

Mint írták: az eladó lakások és házak iránt országosan már több mint 210 ezer érdeklődés érkezett 2024 januárjában az ingatlan.com oldalán, ami éves összevetésben 20 százalékos erősödést mutat.

A legnagyobb növekedést Szeged érte el, az ottani lakóingatlanok iránti kereslet 68 százalékkal emelkedett, ami messze a legjelentősebb élénkülés a megyei jogú városok és vármegyeszékhelyek körében

– fogalmazott Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Szegeden a használt lakásokat január közepén 670 ezer forintos átlagos négyzetméteráron kínálták eladásra. Az új építésűeket pedig 958 ezer forintért. A vármegye legnagyobb városai közül Hódmezővásárhelyen a használt lakások átlagos négyzetméterára 376 ezer, Makón 291 ezer, Szentesen 303 ezer forint volt.

(Borítókép: Egy alkalmazott fékbetéteket szerel össze a BYD Co. S6 sport-utility járművekhez (SUV) a vállalat összeszerelő üzemében, a kínai Sencsenben 2014. augusztus 5-én. Fotó: Brent Lewin / Bloomberg / Getty Images)