„Amíg vannak állatkínzók, hátradőlni nem lehet” – újabb változások várnak a hazai állatvédelemre

„Nincs is más olyan terület, ahol olyan szintű csapatmunkára lenne szükség, mint az állatvédelemben” – véli Ovádi Péter állatvédelmi kormánybiztos, aki a visszatekintést azzal kezdte, hogy köszönetet mondott a civileknek, akikkel 2023-ban még szorosabbra fűzték az együttműködést, és akik nélkül nem lehetett volna elérni azokat a célokat, amelyeket még előzőleg kitűztek.

Kevesebb menhely, több kóbor állat

Felidézte, hogy tavaly

• 250 ezer gyermek és 1900 intézmény bevonásával bonyolították le az állatvédelmi témahetet, az óvodák és iskolák mellett ősszel a javítóintézetekbe és otthonokba is elvitték a programot.
• Új, a terület hosszú távú fejlődését szolgáló projektek indultak el az Állatvédelmi Központ és a civil szervezetek együttműködésének köszönhetően.
• 2023-ban először adtak át különdíjakat azoknak az állatorvosoknak, jogászoknak, állatkerti szakembereknek és civil állatvédőknek, akik az elmúlt években kiemelkedő munkát végeztek. 

Ovádi Péter örül annak, hogy a fentiekben sikerült előrelépni, kiemelte ugyanakkor, hogy amíg vannak állatkínzók, amíg vannak szaporítótelepek, és amíg vannak kóbor állatok, addig maximum csak részsikerekről beszélhetünk, „hátradőlni még nem lehet”.

Arra a kérdésre, hogy melyek most a legfőbb kihívások, úgy felelt: országrészenként eltérő feladatokkal szembesülnek:

• Keleten gondot jelent, hogy a kóbor állatállomány napról napra nő, miközben ebben a térségben a menhelyek száma eleve kevesebb. Az intézmények a munkát már alig győzik, még úgy is, hogy az összefogás itt is megmutatkozik, szükség esetén az egyes helyek kisegítik egymást.
• A fővárosban és a Dunántúlon a cél inkább a menhelyek minőségének javítása, a területi lefedettség elérése az ebrendészeti szolgáltatásban, és a jövő generáció edukációja.

Ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte: 2024-ben is lesz állatvédelmi témahét, meggyőződésük ugyanis, hogy valódi eredményre csak az vezet, ha felnő egy olyan nemzedék, amely tisztában van a felelős állattartás alapjaival.

A kormánybiztos emlékeztetett: az Európai Bizottság tavaly decemberben tett közzé egy olyan átfogó javaslatot, mely minimumkövetelményeket fogalmaz meg a kedvtelésből tartott állatok tartására és tenyésztésére vonatkozóan. A kilátásba helyezett szabályozás számos pontja itthon már most kötelező érvényű – ilyen például a chipeztetés vagy a tenyésztőkre vonatkozó bejelentési előírás –, de Ovádi Péter szerint bőven akadnak még a dokumentumban olyan meglátások, amelyeket érdemes megfontolni. Ebbe a körbe tartozik az koncepció, mely szerint az online hirdetéseknél kivétel nélkül fel kellene tüntetni azt a sort, hogy „az állat nem játék, hanem hosszú éveken át tartó kötelezettség”.

Elkerülhetetlen a rendszer finomhangolása

Mint ismert, a szabályok terén az elmúlt években jelentős változások történtek Magyarországon, a módosítások többsége a bűncselekmények visszaszorítására irányult. A szigorítás óta több mint két év telt el, emiatt érdeklődtünk arról, hogy van-e már a majdnem duplájára emelt büntetési tételeknek visszatartó ereje.

„Az, hogy megneveztünk egy ilyen büntetési tételt, és nemcsak a szervezés, hanem a nézőként való részvétel is bűncselekménynek számít, sokakat elrettent. Nemrég például Szegedről kaptam olyan információkat a helyi rendőrfőkapitánytól és a főállatorvostól, hogy a vármegyéből teljesen eltűntek ezek a rettenetes események” – árulta el, majd hozzátette: egyre inkább érezni lehet azt is, hogy mostanra a kormányhivatalok és a bűnüldöző szervek is jobban reagálnak a lakossági bejelentésekre, ennek köszönhetően egy-egy állatkínzással összefüggő eset nagyobb eséllyel jut el a vádemelésig, amely végső soron a bűncselekmények visszaszorulásához vezet.

A pozitív változások ellenére az Igazságügyi Minisztérium jelenleg is vizsgál egyes bírósági ítéleteket, hogy fényt derítsen arra, hol szorul még a rendszer finomhangolásra, és mit lehetne tenni annak érdekében, hogy a különböző bűncselekményeknek és szabálysértéseknek tényleges következménye legyen, és a tettesek azokat ne úszhassák meg. Erre azért van szükség, mert az elmúlt harminc évben rendkívül szabályozatlanul működött az állatvédelem, a felelősségi körök számos esetben tisztázatlanok, nem mindig egyértelmű, hogy egy-egy kérdésben kinek kell eljárni, és erre jön még rá a bürokrácia, ami szintén tovább lassítja a folyamatot. 

Új pályázati felhívás érkezik

A politikus végül kitért egyes finanszírozási kérdésekre is. A 2024-es költségvetés alapján 1 milliárd 250 millió forintra számíthat az állatvédelem. A kormánybiztos úgy véli: ez egy szép összeg, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a közeljövőben kiírjanak egy 500 millió forintos keretösszegű pályázatot, melyre az állatvédelemmel és mentőkutyákkal foglalkozó civil szervezetek jelentkezhetnek. Emellett 350 millió forintos támogatást kap a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány, amely szerteágazó tevékenységet folytat. Ovádi Péter a költségvetés mellett ugyanakkor nagyvállalati forrásokra is támaszkodna.

„A Mollal már eddig is együttműködtünk, de most újabb szerződéskötés előtt állunk, már csak a tartalmi részt állítjuk össze. Azt reméljük, hogy ez az együttműködés továbbiakat hozhat, és a jövőben más cégek is örömmel fognak bele állatvédelemhez köthető branderősítő kampányokba” – jelezte.

(Borítókép: Állatvédelmi tüntetés 2016. február 20-án. Fotó: Huszti István / Index)