„Ez azért elég meredek” – itt vannak a pedagógusbér-emelésről az újabb részletek

Mint ismert, január 30-ig minden pedagógusnak meg kellett kapnia a hivatalos értesítést arról, hogy milyen bérre számíthat 2024. január 1-től. Ahogy azt korábbi cikkünkben írtuk: sokan csak az utolsó pillanatban kapták kézhez a kinevezésüket, és bőven akadtak olyanok is, akik számára a dokumentum meglepetéseket tartogatott.

A szakszervezetek képviselői szerda délután azért látogattak el a Belügyminisztériumba, hogy felhívják a figyelmet a különböző anomáliákra. Az egyeztetésen ott volt többek között Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke, Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, de meghívást kapott a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének képviselője is.

Lesz korrekció, a kérdés, hogy mennyi

A találkozón újabb részletek derültek ki az Orbán Viktor által még decemberben bejelentett bérfejlesztési programról, a legfontosabb állítások az alábbiak:

• A nyugdíjba vonuló, már felmentési idejüket töltő tanároknak nem jár béremelés, ők a körből kiesnek. A szakszervezetek szerint ez esélyegyenlőségi és egyéb szempontokból is inkorrekt, amellett, hogy jogi aggályokat is felvet, mivel az érintetteket előzetesen nem tájékoztatták, így nem volt mi alapján mérlegelniük.
• A törvény értelmében szintén kimaradnak a béremelésből azok a diplomával rendelkező tanítók, akik jelenleg olyan hiányszakokat tanítanak – akár hetedik és nyolcadik osztályban –mint a kémia. Hajnal Gabriella ígéretet tett arra, hogy felszólítja a tankerületeket: nekik is adják meg azokat a plusz százalékokat, amelyek a hiányszakmák esetében járnak.
• Az óraadó tanárok vonatkozásában a törvény nem tisztázza, mennyi a minimális járandóság. Az érdekvédők ezért azt javasolják azt érintetteknek, hogy kössenek béralkut, és ne a korábbi „alamizsnáért" dolgozzanak. Totyik Tamás, a PSZ elnöke jelezte: a béralkuk megkezdése Maruzsa Zoltánnak sincs ellenére.
• Óvodák esetében az önkormányzatok szinte mindenkinek csak annyi béremelést adtak, amennyivel a dolgozók épphogy elérik a törvényben előírt minimumot. A magasabb végzettséggel rendelkezők jellemzően csak néhány százalékot kaptak, míg a pályakezdők jelentősebb összegeket, ami komoly bérfeszültséghez vezetett. Ez egyébként az oktatás más területein is problémát jelent: előfordul, hogy közel azonos illetményt kap egy pályakezdő, és egy már több évtizede a pályán lévő tanár. „Ez azért elég meredek” – jegyezte meg Nagy Erzsébet.
• A szakszolgálatoknál, gyermekvédelmi szakellátásban dolgozók egyelőre kimaradtak a béremelésből, esetükben biztató ígéret egyelőre nem hangzott el.

Mint ismert, a kormány azt vállalta, hogy még az idén felzárkóztatja a pedagógusbéreket a diplomás átlagbér 72 százalékára, jövőre pedig már a 80 százalék a cél. Az érdekvédők úgy vélik: „ettől egyelőre messze vagyunk”, mert ahhoz, hogy ez megvalósuljon, további bérkorrekciókra lesz szükség.

A tisztánlátás érdekében a szakszervezetek a Forrás Társadalomkutató Intézettel közösen átfogó mérést indítanak, hogy lássák, miként változtak a bérek az emelés hatására, és az ígéretekhez képest vannak-e eltérések.

Mint kiderült, februárban a kormány is áttekinti a helyzetet, így újabb egyeztetés csak akkor lesz, ha már vannak pontos adatok, eredmények.