Magyar Kétfarkú Kutya Párt: még a postán volt a nemzeti konzultációs boríték, de már eredményt hirdettek
További Belföld cikkek
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
- Három hónapos csecsemő halt meg Budapesten
- Órákon belül új hagyományt teremt Sulyok Tamás köztársasági elnök
- Rónai Egon: Ha akkor nem rúgnak ki, az életem egészen másfele kanyarodik
A párt egyik passzivistája egy Apple AirTag nyomkövetőt helyezett el a „szuverenitásvédelmi” nemzeti konzultáció válaszborítékjába, majd feladta a postán, még a határidő lejárta előtt.
Mindezt azért, mert kíváncsi volt, hogy hol dolgozzák fel azokat és mire ment el hárommilliárd forint közpénz – írta a párt honlapján.
A levelet január 17-én, a meghosszabbított határidő utolsó napján adta postára, a nyomkövetővel bélelt boríték pedig a következő utat járta be, idézzük:
- Január 17-én még Alsóörsön „aludt” a levél.
- Január 18-án délután a Magyar Posta budaörsi levélelosztó üzemében jelentkezett be. Egy hétig nem mozdult, de folyamatosan jelezte, hogy ott van.
- Január 26-án reggel (amikor a konzultációt lezárták, az eredményeit már közzétették), a boríték még mindig ott, a postán volt.
- Ugyanezen a napon mozgásba kezdett, először egy budaörsi McDonald’s étterem környékén jelentkezett be, majd továbbhaladt a Göncz Árpád városközpont felé.
- Végül január 26-án reggel 8.30-ra ért el a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. Csata utcai telephelyére, ahol a kiértékelés zajlott. Vagy zajlik. Vagy kellett volna zajlania.
Ez pedig felveti a kérdést, hogy mennyi olyan levél maradt még postákon, postakocsikban, postaládákban vagy éppen bárhol máshol úton, csak ott nem, ahol lenniük kellett volna a számlálásnál. Innen pedig egy újabb érdekes kérdéshez jutunk a párt szerint, mégpedig, hogy
mennyire volt így teljes körű, időbeni és akkurátus a feldolgozási folyamat, ha minimum egy, időben feladott válasz hiányzott a számlálásnál?
A Kétfarkúak természetesen nem vonják kétségbe az egész konzultáció hitelességét, de minimum érdekesnek tartják az eset körülményeit. Ahogy írták, „mindez kicsit A Tanú című filmet idézi: »elnézést, Virág elvtárs, ez az ítélet!«”