A vendégmunkások érkezése felborította a terepasztalt

Az Európai Szakszervezeti Intézetnél (ETUI) megállapították, hogy a munkaidőkereteket, a túlóra-szabályozásokat az Európai Unióban sehol sem alkalmazzák annyira extrém módon, mint Magyarországon, ahol a jogszabályi és gazdaságpolitikai környezet a munkaerő kiszolgáltatottságára épít – írja a 24.hu.

Hozzátették, hogy az is felszínre került, mennyire liberális szabályok vonatkoznak idehaza a munkaerő-kölcsönzésre, így például a munkaviszony megszüntetésére is. Ezek a munkajogi kérdések az ázsiai vendégmunkások egyre nagyobb számú érkezésével párhuzamosan erősödtek.

A salgótarjáni Bumchun Precision Hungary Kft. egyik volt munkatársa arról beszélt a lapnak, hogy volt az üzemben néhány kirgizisztáni vendégmunkás, ők egy hónapban 30 napból 28-at dolgoztak 12 órában, és kizárólag éjszakai műszakban.

A dolgozó az üzem egyik dél-koreai menedzserének szavait is idézte: „A magyar ember túl sokat betegeskedik, túl sokszor akar szabadságra menni, és nem akar túlórázni.” Ez egyébként nem igaz, a betegségek és a szabadságok nem haladták meg az átlagot, de a vendégmunkásoknak nem itt él a családjuk, így szinte csak a munkájukra koncentrálnak.

72 órát is lehet dolgozni egy héten

Az Orbán-kormány 2019-es, rabszolgatörvényként elhíresült A munka törvénykönyve (Mt.) módosítása nyomán lehetővé vált – kollektív szerződés alapján – a 36 hónapos munkaidőkeret alkalmazása, majd az azóta hatályba lépett szabályok tovább enyhítettek a munkaidő-beosztási szabályokon. Legutóbb 2023-tól a heti pihenőidőre vonatkozó szabályokat változtatták meg, a munkavállalókat kedvezőtlenül érintheti a változás. A törvényt nem sikerült gyakorlatba átültetni, mert a magyar munkavállalók és szakszervezetek részéről nem volt rá fogadókészség,

Semmilyen munkaidő-szervezési szabályt nem sért meg tehát az a hazai termelőüzem, amely adott hónapban 30-ból 29 napon át, akár napi 12 órás – külön megállapodás szerinti munkaközi szünettel együtt 13 órás – munkarendben dolgoztat egy operátort, feltéve, hogy például többműszakos a munkáltató tevékenysége, és hosszabb munkaidőkeretet alkalmaz.

A törvény azt is lehetővé teszi, hogy a munkáltató ugyan a munkaidő-beosztásban megjelöli a heti pihenőnapot, de ténylegesen nem adja ki. Tekintettel arra, hogy a heti két pihenőnapra vonatkozó szabály az Mt.-ben beosztási szabály, így ettől a beosztástól mint tervtől is eltérhet a tényleges teljesítés. Amennyiben a természetben nem kiadott pihenőnapokat 100 százalékos bérpótlék mellett fizetik ki, akkor a cég a munkajog szabályai szerint

egy vasárnap kivételével a tárgyhó minden napján a törvény betűjét nem sértve elrendelheti a munkavégzést. A beosztás szerinti heti munkaidő nem feltétlenül 40, hanem egyes heteken például 72 óra is lehet.

„Minél hosszabb a munkaidőkeret, annál extrémebb példák fordulnak elő a pihenőnapok tömbösítésével. Magyarországon több százezres munkavállalói tömeget érinthetnek az ilyen munkaidő-beosztások” – mondta a lapnak Szabó Imre Szilárd ügyvéd, a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke.

„Azt tapasztaljuk, hogy amióta a magyar dolgozók elbocsátását érintő esetek napvilágra kerültek, a kormány elkezdett aktívan egyeztetni a vendégmunkásokat érintő szabályozási kérdésekről. A téma napirendre kerül a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumnak (VKF) havi ülésein, ahol a döntéshozók rendszeres párbeszédet folytatnak a szakszervezetekkel és a munkaadókkal. Bár a részt vevő munkáltatói szervezeteknek nem tagjai a leginkább érintett multicégek, az érdekképviseletek munkaerő-kölcsönző tagozatai jelen vannak a tárgyalásokon. Végleges joganyagok, kész rendeletek egyelőre nincsenek, így nincs döntés például arról sem, hogy a munkaadó csoportos létszámleépítés esetén elveszítheti-e engedélyét a vendégmunkások foglalkoztatására. A következő hetekben, hónapokban sorozatban jöhetnek majd ki a vonatkozó részletszabályok” – tette hozzá a Munkástanácsok alelnöke.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!