Ha nincs a világ leghíresebb ereszcsatornája, Szájer József is lehetne köztársaságielnök-jelölt

Ha kronológiai sorrendben idézzük fel a kormánypártokat érintő nehézségeket és botrányokat,  akkor a fülkeforradalom utáni első kihívást egyértelműen Schmitt Pál plágiumbotránya jelentette. Az olimpiai bajnok párbajtőrvívó 2012. április 2-án, csupán 605 hivatali nap után jelentette be az Országgyűlés előtt, hogy lemond elnöki posztjáról.

Lemondásának egyértelmű katalizátora a Semmelweis Egyetem vizsgálata volt,  amely megerősítette a plágiumgyanút. A felsőoktatási intézmény március végén fosztotta meg doktori címétől, a hitelvesztést politikai értelemben nem élhette túl a volt államfő. Távozása óta Schmitt Pál nem vállalt fontosabb politikai szerepet, a közélettől is viszonylag visszavonultan él, kizárólag a sportélettel összefüggő kérdésekben nyilvánul meg.

Hátraarc a netadó miatt

A második Orbán-kormány működésében – Schmitt Pál lemondása után – a netadó elleni tüntetések jelentették az újabb próbatételt. Az Orbán-kormány sajtóhírek szerint maga a miniszterelnök javaslatára új netadót akart bevezetni gigabájtonként 150 forintért 2014 októberében, ami havonta 700 forinttal terhelte volna a magánszemélyeket.

A tüntetések hatására a miniszterelnök a Kossuth rádió reggeli műsorában jelentette be, hogy kormánya nem vezeti be a netadót. „A távközlési adó kiterjesztése ebben a formában nem vezethető be” – fogalmazott a kormányfő. 

Nolimpia, a Fidesz ismét meghátrált

A 2017-es év végén, a napjainkban már parlamenti pártnak számító Momentum Mozgalom azért gyűjtött össze, majd adott le 266 ezer aláírást, hogy a választópolgárok népszavazáson dönthessenek Magyarország 2024-es olimpiai pályázatának sorsáról. Az éppen formálódó, a politikai életbe a Nolimpia kampánnyal betörni kívánó Momentum a következő kérdést szerette volna feltenni:

Egyetért-e ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?

A Nolimpia kampány sikerét látva Orbán Viktor, Tarlós István korábbi főpolgármester és a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke úgy döntött, hogy Magyarország visszalép a pályázattól, mert a Momentum által teremtett körülmények miatt az már súlyos presztízsveszteséget jelentene az országnak.

Nőket nem viszünk többé a hajóra

Öt fiatal nő és hat férfi találkozott 2018. május 21-én a horvátországi Trogir városában. A lányokat Z. irányította a helyszínre. A kikötőben már várta őket a luxusjacht, melyet négy napra béreltek ki. A történetet innentől kezdve már mindenki betéve ismeri.

A 2019-es önkormányzati választások idején robbant Borkai Zsolt adriai szexbotránya. Borkai Zsolt 2006 és 2019 között vezette Győrt fideszes polgármesterként, miközben 2010-től 2014-ig a Rába-parti város egyik országgyűlési képviselője is volt. Az egykori városvezető 2010. november 20-tól 2017. május 2-ig a Magyar Olimpiai Bizottság elnöki pozícióját is betöltötte.

A Borkai-ügy friss fejleménye, hogy a volt polgármester idén újra megméreti magát az önkormányzati választásokon. Egy interjúban már le is vonta a botrány következményeit. „Az biztos, hogy nőket többet nem viszünk a hajóra! Nekem már nem fáj, a családnak már nem fáj. Már nem tudnak szégyent okozni. Javítani már nem tudok rajta, rám égett, már nem érdekel” – összegezte a politikus.

A leghíresebb ereszcsatorna 

Az elmúlt 14 év legemlékezetesebb, a magyar köztudatból kitörölhetetlennek tűnő botránya egyértelműen Szájer József ügye volt. Mémek ezrei és számos műalkotás őrzi a világ leghíresebb ereszcsatornájának és Szájer József bukásának emlékét. Az EP-képviselő, alkotmányíró, ősfideszes politikus ügye kisebb kognitív disszonanciát okozott a konzervatív oldalon. 

A botrány nem okozott különösebb népszerűségvesztést a kormánypártoknak, annak ellenére, hogy a Fidesz egy meghatározó politikusát vesztette el. Ha nincs az a bizonyos brüsszeli éjszaka, akkor akár a kegyelmi ügy miatt lemondásra kényszerülő Novák Katalin utódja is lehetne Szájer József. 

Véget ért a kegyelmi ügy? 

A mai magyar közbeszédet egyértelműen a kegyelmi ügy tematizálja. Török Gábor politológus szerint ha az elmúlt tizennégy év botrányaira gondolunk, akkor a kegyelmi ügy benne van a top háromban. Február másodikán a 444 tett közzé egy cikket arról, hogy Novák Katalin 2023 áprilisában a pápalátogatásra hivatkozva kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének, akit jogerősen ítéltek el 3 év 4 hónap szabadságvesztésre.

Mivel K. Endre a kegyelmi kérvénnyel párhuzamosan harmadfokon is megpróbálta megtámadni a börtönbüntetését, a harmadfokú határozat szeptemberi szövegébe az áprilisi kegyelmi döntés is bekerült, amit Varga Judit igazságügyi miniszterként ellenjegyzett. 

A kegyelmi ügy hatására lemondott Novák Katalin államfő, majd Varga Judit is bejelentette visszavonulását a közélettől. Az ügyben érintettek közül Balog Zoltán református püspök, Novák tanácsadója az egyetlen, aki még nem mondott le összes pozíciójáról. Kérdéses, hogy meddig marad a Református Egyház püspöke.

(Borítókép: Szájer József 2019. december 2-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)