A Fővárosi Közgyűlés az Országgyűlés elé terjesztette javaslatát a közvetlen elnökválasztásról

A Fővárosi Közgyűlés előterjesztésében megemlítik, hogy alkotmányos joguk a helyi önkormányzatoknak, hogy indokolt esetben országos ügyekben kifejthetik álláspontjukat, és azt a hatáskörrel rendelkező szervekhez felterjeszthetik. A dokumentumban megjegyzik: az ország belpolitikai válságot él át: a köztársasági elnök az igazságügyi miniszter ellenjegyzésével egy pedofil bűncselekmény bűnsegédjének adott kegyelmet. Mint írják, az eset rávilágít arra, hogy hova vezet, ha valaki pusztán egy pártelnök akaratából kerülhet az államfői székbe. Hozzáteszik: a közvetett elnökválasztás nem most először vallott kudarcot, a Fidesz és a KDNP által 2010 óta megválasztott köztársasági elnökök közül ketten még két évet sem tudtak eltölteni a hivatalukban. 

Míg a rendszerváltás utáni első három köztársasági elnök, Göncz Árpád, Mádl Ferenc és Sólyom László ha vitatták is a politikai oldalak egyes döntéseit, de meg tudtak felelni az államfői intézmény támasztotta kihívásoknak

– indokolják az Országgyűlés elé terjesztett javaslatukban, hogy miért vélik úgy, eljött az ideje a nép kezébe adni a választást. 

Ahol a nép választ államfőt

Érvelésüket azzal folytatják, hogy az európai alkotmányfejlődés is ebbe az irányba tart, az uniós köztársaságok többségében is az állampolgárok közvetlenül választanak új államfőt, szomszédaink nagyrészt ebbe a sorba tartoznak: Ausztria, Horvátország, Románia, Szlovákia (1999 óta), Szlovénia. Ahogy Franciaországban, Csehországban (2013 óta) és Lengyelországban is így járnak el. Észtország, Görögország, Lettország, Málta, Németország és Olaszország tartja magát hozzánk hasonlóan a közvetett államfőválasztáshoz. 

Megjegyzik, hogy a rendszerváltás idején Magyarországon is élénk viták voltak az államfőválasztás módjáról, de a weimari Németország tapasztalataiból kiindulva tartottak attól, hogy ez túlságosan nagy legitimizációt adna egy diktatórikus hajlamú köztársasági elnök számára, hogy szembeforduljon a parlamenttel és a demokráciával. 

A nép közvetlen köztársaságielnök-választását a két lemondott köztársasági elnök esete miatt is tartják most indokoltnak. 

Közvetett kontra közvetlen választás

A nyilvánosságra hozott dokumentumot Kerpel-Fronius Gábor, a Momentum Mozgalom XIII. kerületi alapszervezetének elnöke és Budapest főpolgármester-helyettese, valamint az MSZP-s Horváth Csaba, Zugló polgármestere írta alá. A főpolgármester, Karácsony Gergely még február 12-én a Facebook-oldalán adott hangot ezzel megegyező véleményének. 

Aznap Karsai Dániel alkotmányjogász is kifejtette nézetét a kérdéssel kapcsolatban, úgy látja, hogy a köztársasági elnök viszonylag szűk hatáskörei és a közvetlen államfőválasztás között alkotmányjogi szempontból feloldhatatlan ellentmondás feszül, ezért ezt az ötletet el kell vetni.

A most megválasztandó köztársasági elnök előtt hatalmas feladat áll: helyre kell állítani az elnök intézményének tekintélyét

– írta Novák Katalin lemondása után Facebook-oldalán Karsai Dániel alkotmányjogász, aki ALS-betegségben szenved, és az eutanázia ügyében kezdeményezett népszavazást.

A Fidesz így reagált

Megkerestük a kormánypártot, hogy fejtsék ki véleményüket a Fővárosi Közgyűlés előterjesztésével kapcsolatban.

Érdekes, hogy amikor a baloldal adta a parlamenti többséget – benne az előterjesztő Horváth Csabával (MSZP) –, akkor eszükbe sem jutott ezt felvetni

– reagált a Fidesz parlamenti frakciójának sajtóosztálya.

Az ellenzéki pártok a közvetlen államfőválasztás mellett érvelnek, vasárnap a Parlament elé ezért szervezett demonstrációt a Momentum, a DK, az MSZP és a Párbeszéd – Zöldek. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője korábban az Indexnek úgy fogalmazott, akkor lennének hitelesek, ha ez 2010 előtt is eszükbe jutott volna. 

Már március elején beiktathatják az új államfőt

Ahogy arról szintén beszámoltunk, február 21-én kezdődött a Fidesz–KDNP parlamenti frakciójának kétnapos kihelyezett frakció- és kormányülése Balatonalmádiban. Itt a kegyelmi üggyel kapcsolatos, korábban már bejelentett új gyermekvédelmi törvénycsomag mellett a kormánypártok megtárgyalták azt is, hogy kit jelölnek köztársasági elnöknek.

A Fővárosi Közgyűlés előterjesztése február 22. keltezéssel lett benyújtva, de az új államfőjelölt még nincs megemlítve benne. 

Kocsis Máté a balatoni ülést követően azt is bejelentette, hogy  február 26-án dönt a Magyar Országgyűlés az új köztársasági elnökről, és ha Sulyok Tamást megválasztják, akkor március 5-étől már köztársasági elnök lehet, mivel az Alaptörvény 11. cikk (6) bekezdés szerint „a megválasztott köztársasági elnök a megbízatás idő előtti megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba”.