Ha dohányzik, ezzel számolnia kell

A Budapesti Tüdőgyógyászati Napok orvosszakmai konferencián is a népbetegségnek számító kór volt fókuszban. 

A COPD a szív-ér rendszeri és a daganatos megbetegedések után szintén a vezető halálokok közé tartozik világszerte, így Magyarországon is

– hangsúlyozták a szakorvosok. A betegek 85-90 százaléka dohányos, vagy dohányzott, túlnyomó többségük 15-20 éven át legalább egy csomag cigarettát szívott el naponta. Bogos Krisztina ugyanakkor megjegyezte, hogy még az is érintett lehet, akinél a 20 szál egy hétre oszlott el, mivel a dohányzás egészségkárosító hatásai hosszú távon összeadódnak. A betegség kialakulása egyéni érzékenységtől is függ. Az érintettek között olyan is van, aki sosem cigarettázott, de családtagja miatt sokáig ki volt téve beltéren a káros füst hatásainak. 

Az obstruktív kifejezés a hörgőszűkületre utal, aminek következtében a légzés sípoló hanghatással járhat.  A COPD első tünetei közé tartozik a szubjektíven megélt terhelés közben jelentkező nehézlégzés, ez akár már 40 éves korban jelentkezhet. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) főigazgatója hozzátette: fiatalkorban genetikai okok vezetnek a kritikus állapotromláshoz, az alfa1-antitripszin hiánya miatt más enzimek károsítják a tüdőszövetet, ami annyira súlyossá válhat, hogy akár tüdőtranszplantációt is szükségessé tehet. A pulmonológus ugyanakkor leszögezte: ez nagyon ritka, csupán az esetek néhány százaléka vezethető vissza a családi hajlamra, aminek dohányzással tetézve végzetes következménye lehet. 

Rizikótényezők környezetünkben

A légutak beszűkülésével járó krónikus betegség kialakulásában a légszennyezettség is közrejátszhat, illetve az olyan munkakörnyezet, ahol magas a szállópor-koncentráció, ilyen például az építőipar vagy az olyan helyek, ahol magas a gőzöknek, gázoknak való kitettség. Ezek az irritáló anyagok visszafordíthatatlan tüdőkárosodáshoz és ezzel a tüdőkapacitás csökkenéséhez vezethetnek.

A COPD-s betegek többsége azonban erős dohányos múlttal rendelkezik

– fogalmazott a főigazgató, aki arról számolt be, hogy sokszor a diagnózis után sem szoknak le az érintettek, pedig ezzel súlyosabb panaszok megjelenését kockáztatják, mivel a tüdőszövet pusztulása miatt tüdőtágulat alakul ki. A tüdőgondozásban részesültek 50 százaléka már előrehaladott, azaz középsúlyos stádiumban fordult orvoshoz, további 30 százalék mindennapos oxigénpótlásra szorul, a hörgőtágító, gyulladáscsökkentő inhalátor, befúvó használata náluk már nem elegendő az állapotfenntartáshoz. 

Bogos Krisztina hangsúlyozta, hogy gyógyíthatatlan betegségről van szó, akinél kialakul a betegség, az egy életen át kezelésre szorul, de a terápiák, a gyógyszeres kezelés és a megfelelő életmód kialakítása, a dohányzáselhagyás stabilizálja az aktuális állapotot, ezáltal kitolódik a súlyosabb helyzet kialakulása. A főigazgató hozzátette: a kezdeti tünetek nem markánsan jelentkeznek. 

Főbb tünetek:

• érdes, sípoló légzés
• rendszeres köhögés, először csak ébredéskor, majd egész nap
• fehéres váladék felköhögése
• légszomj fizikai aktivitásra, sportolásra
• gyakori légúti fertőzés
• szorító érzés a mellkasban
• terhelhetőség csökkenése

Az 50 feletti dohányosok természetesnek veszik a reggeli köpetürítést, a gyakori köhögést a cigarettázás hatásának tulajdonítják, a lépcsőzés, cipekedés hatására a nehézlégzést, a szorító érzést a mellkasban a korral járó folyamatnak hiszik. A tüdőgyógyász hangsúlyozta, a korai szűnni nem akaró panaszok esetén a háziorvosnak van kiemelt jelentősége abban, hogy gyanakodva a COPD-re a beteget további vizsgálatokra küldje. 

Veszélyes rohamokkal járhat

Az oxigénszaturáció csökkenése szintén intő jel, amit légzésfunkció-vizsgálat követ, eltérés esetén tüdőröntgenre kerülhet sor. „Ez a korai stádiumra jellemző, apróbb légúti szűkületet még nem tudja kimutatni, ehhez alacsony dózisú CT-vizsgálatra van szükség, ami láthatóvá teszi a tüdőszövet pusztulását” – ismertette a pulmonológus intézményvezető.

A felfedezetlen és kezelés alatt álló COPD akut exacerbació, fulladásos roham kockázatával is járhat, ami ronthatja a betegség kimenetelét. Ezt akár egy légúti fertőzést is kiválthatja, amire fogékonyabbak a tüdőkárosodással élők. Ennek hátterében az áll, hogy a tüdő védelmi funkcióját ellátó sejtek sérültek. A COPD a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is magában foglalja azzal, hogy a roncsolódott tüdőszövetek miatt kevesebb oxigén jut a véráramba, ami akár szívinfarktushoz vezethet, az oxigénellátottság csökkenése miatt az idősebbeknél demencia alakulhat ki. 

Az előrehaladott COPD mindennapi tevékenységet korlátozó rokkantságot okoz. Az oxigénellátottság csökkenése miatt a létfontosságú szervek működésképtelenné válnak, ez izomgyengeséghez, inaktivitáshoz vezet, és ezáltal az ágyhozkötöttség veszélye is fennáll, ami további szövődmények kialakulását eredményezi, például tüdőgyulladás léphet fel.

Bogos Krisztina rámutatott: a végzetes kimenetel és a légzési rokkantság megelőzésére a cigaretta elhagyása és a kezelés megkezdése az első lépés. A fizikális állapot javítása miatt mozgásrehabilitációt, zsír- és szénhidrátcsökkentett, vitamindús, mediterrán típusú, könnyen emészthető ételek fogyasztását szokták ajánlani.

Az OKPI főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a betegség nem gyógyítható, akinél kialakul a COPD, az egy életen át kezelésre szorul, de a terápiákkal, a gyógyszeres kezeléssel és a megfelelő életmód kialakításával a dohányzás elhagyása mellett stabilizálni tudják az aktuális állapotot, ezáltal kitolódik a súlyosabb helyzet kialakulása.

A levegőminőségre is figyelni kell

A légzőszervi rehabilitáció komplex módon a betegre személyre szabva, több orvosszakmai terület tanácsadásával történik. A fizikaiállapot-javítás mellett pszichológus segítségével mentális támogatásban is részesülnek az érintettek, és elősegítik a megfelelő egészségmegőrzési magatartás elsajátítását – ismertette az intézmény terápiás stratégiáját.

A pulmonológus kiemelte: akiknél már jelentkeznek a panaszok, vagy diagnosztizáltak tüdőbetegséget, asztmával, légúti allergiával küzdenek, ajánlott figyelni a levegő minőségéről szóló jelentést, és annak romlása esetén mellőzni a szellőztetést, a szabadban tartózkodást, illetve beltéren légszűrőt alkalmazni. „Ha valakinek olyankor mégis el kell hagynia otthonát, a maszkhasználat némileg mérsékelheti a pillanatnyi légszennyezettség miatt a tüdő terhelését” – tanácsolta az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet vezetője. 

(Borítókép: BSIP / Universal Images Group / Getty Images Hungary)