Lázár János és Karácsony Gergely is megszólalt, holnaptól új időszámítás jön a közlekedésben

Lázár János azzal kezdte a sajtótájékoztatót, hogy

március 1-től a magyar közlekedés ügyében új időszámítás kezdődik. Az országot az elmúlt hetekben egy ennél talán drámaibb és fajsúlyosabb ügy zaklatta fel, de az az ügy, amely 4 millió embernek teszi könnyebbé és jobbá az életét, szintén megérdemli, hogy foglalkozzunk vele.

Az építési és közlekedési miniszter rámutatott, ahhoz, hogy a változás bekövetkezzen, szükség volt arra, hogy a MÁV-Volán-csoportban dolgozó 56 ezer ember az elmúlt hetekben, hónapokban közösen dolgozzon érte. A velük való együttműködés fontos feltétele volt a megállapodás. Lázár János leszögezte: mindig a munkabékére törekednek, az ember, a munkavállaló az első. A szakszervezetekkel sikerült 3 éves bérmegállapodást kötni, amiben minimum 28,4 százalékos béremelést garantálnak.

Lázár János szintén fontos feltételnek nevezte a kormány bátorságát:

Az átalakítás nem jönne létre, ha a kormányban nem volna elég bátorság ahhoz, hogy a magyar közlekedés átalakításába belevágjon. Régen volt már olyan kormánya Magyarországnak, amely a közlekedés ügyében ekkorát merjen álmodni, és annak megvalósításában érdemben lépjen előre.

A tárcavezető az új tarifarendszert az elmúlt évek legnagyobb rezsicsökkentésének nevezte, de az átalakításnak voltak „ellendrukkerei” is. Lázár János elárulta: polgármesterként sokat foglalkozott rendszerek átalakításával, a politikában leginkább az érdekli, hogy egy nagy rendszert hogyan lehet megváltoztatni, jobbá tenni. A nagy dolgok megváltoztatásához pedig mindig egy-két első, kis lépésen keresztül vezet az út.

A miniszter szerint a vármegye- és országbérlet bevezetését sokan ellenezték, „a döntő lépést nekem sikerült kikényszerítenem, vagy a kormányt meggyőznöm”. Ezekből a bérletekből már több mint ötmilliót adtak el, minden tíz eladott bérletből kilenc vármegye- vagy országbérlet.

Közlekedési szakértők azt is állították, hogy 40-50 milliárd forintos árbevétel-kiesés várható, és csökken az utasszám – folytatta Lázár János, közölve: 2023-ban a MÁV és a Volán rekordévet futott, az elmúlt harminc évben soha nem utaztak ennyien a MÁV közreműködésével: 2022-ben 130 millió utazás történt, ez 2023-ban 180 millió volt. A Volánnál 530 millióról 570 millióra emelkedett ez a szám. A jegyárbevétel pedig 122 milliárd forintról 128 milliárd forintra nőtt, „az olcsóbb bérletből sokkal többet adtunk el, az olcsóbb jegyek segítségével sokkal nagyobb árbevételre tettünk szert”.

Begyűjtjük az utasoktól az aprópénzt, és abból próbáljuk működtetni a vállalatot. Olcsó szolgáltatás, egyenlő és egységes hozzáférés, jó minőségű szolgáltatásokra való törekvés

– összegezte Lázár János.

A miniszter ezután felsorolta a részleteket:

• Magyarországon van 700 ezer olyan 6–14 év közötti gyerek, akinek holnaptól díjmentes lesz az utazás.
• Továbbá egymillió olyan 14–25 év közötti fiatal, aki eddig tanulói jogviszony megléte mellett kapott kedvezményt, de holnaptól a nélkül is 50 százalékos kedvezménnyel utazhat.
• Van 300 ezer olyan 65 év alatti személy, aki nyugdíjszerű ellátásban részesül, valamilyen oknál fogva korábban nyugdíjba ment. Holnaptól nekik ingyenes a helyközi közlekedés.
• Egymillió közalkalmazott – regisztráció esetén – 50 százalékos kedvezménnyel veheti igénybe a helyközi közlekedést.
• 200 ezer olyan nagycsalád – körülbelül egymillió ember –, akik eddig kedvezménnyel utazhattak, holnaptól pedig ingyenesen vehetik igénybe a helyközi szolgáltatást.
• Van 900 ezer olyan személy, aki magyar igazolvánnyal rendelkezik, számukra évi 12 alkalommal biztosítják az ingyenes utazást.
• 280 ezer fogyatékkal élő embernek is ingyenes lesz az utazás.

„Orkánerejű hülyézésben volt részem”

Lázár János elmondta azt is, Budapesttel kialakult egy vita, ami az állami és a fővárosi közlekedési rendszer összeillesztéséről szólt. Január elején az átlagosnál is több kritikát kapott a munkájával kapcsolatban, „amikor azt a józan paraszti ésszel könnyen átlátható – és nekem születésemnél fogva mégiscsak az lenne – javaslatot tettem, hogy kölcsönösen fogadjuk el egymás bérleteit. Akinek van ország- vagy vármegyebérlete, az utazhasson a BKV járművein, akinek pedig Budapest-bérlete van, utazhasson a MÁV-, HÉV-, Volán-járműveken Budapesten”.

Miután orkánerejű hülyézésben volt részem, a főpolgármester úr megértette, amit akarok, köszönöm neki. Másfél hónap kemény munkájával létre tudtunk hozni egy megállapodást, amelyet a fővárosi közgyűlés egyhangú szavazással – ami ebben a viharos belpolitikai helyzetben elég ritka – fogadott el és támogatott. Március 1-től ez a rendszer is életbe tud lépni

– fogalmazott a miniszter, aki az agglomerációs közlekedésről is elárult részleteket:

• 100 ezer 14 év alatti diák van, aki az agglomerációból ingázik Budapestre naponta.
• 85 ezer azoknak a 14 évnél idősebb diákoknak a száma, akik az agglomerációból járnak a fővárosba.
• 75 ezer felnőtt jár be Budapestre dolgozni.

Döntöttek arról is, hogy rendezik a korábbi tartozásokat, a múltat lezárják. Az új tarifarendszer „sokkal egyszerűbb, nem zavaros, átlátható, világos elszámolási rendszeren alapul”.

Meg fogjuk osztani a bevételeket egy korrekt arányban Budapest és az országbérletek, vármegyebérletek vonatkozásában is. Korrekt elszámolási rendszer jön létre annak alapján, hogy ki mennyi szolgáltatást rendel meg. A Budapest-bérleteket 28-72, a Pest vármegye-bérleteket 46-54 százalékos arányban fogjuk megosztani

– árulta el Lázár János, hozzátéve: eddig a főváros kapott 12 milliárd forintnyi központi támogatást a tömegközlekedés működtetésére, ezen az összegen is megosztoznak. Az együttműködést megtartják a MÁV-, Volán-, HÉV-szervizelés és különböző szolgáltatások igénybevétele mellett.

Lázár János kitért arra is, hogy a rendszer gerince és kerete megállapításra és megkötésre került, ez március 1-től működésbe lép, de bizonyos részletkérdéseken március 31-ig együtt dolgoznak.

„Ahogy általában a tehervonatok, én sem vagyok nagyon könnyen megállítható”

Lázár János a járművek állapotáról kifejtette: 3300 MÁV-jármű van, köztük 738 mozdony, amelyek szinte kivétel nélkül 40 évesek, amortizáltak, cseréjük komoly gazdasági következményekkel jár.

A miniszter a sajtótájékoztatón arról is beszámolt, hogy a kormány a második verzióját is megtárgyalta a magyar vasút jövőjével kapcsolatos javaslatnak. A kormányzaton belül megkezdődtek a pénzügyi jellegű tárgyalások, amelyek egy tízéves járműfejlesztési, bérlési, beszerzési programmal kapcsolatosak. Lázár János ezt többnek nevezte járművásárlásnál, a feladat az, hogy ne csak beszerzés legyen, hanem egy önálló iparág is újjászülessen Magyarországon, ez a kötöttpályás járműgyártás.

A tárcavezető aláhúzta: a Budapest és a nagyvárosok környéki pályahálózat jelentősen javult, ezt a fejlesztési munkát évi 100 milliárd forint összeggel kell folytatni ahhoz, hogy a menetrend-stabilitást és a biztonságot erősíteni tudják. Ha az Európai Bizottság feloldja a forrásokat, akkor ez a folyamat gyorsulni fog.

Új korszakba lép a magyar közlekedés. Mint ahogy általában a tehervonatok, én sem vagyok ebben az ügyben nagyon könnyen megállítható, és nem is szoktam kitérni

– szögezte le Lázár János.

Karácsony Gergely: Ez történelmi lépés

Karácsony Gergely szintén csütörtöki sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy holnap új időszámítás kezdődik a budapesti és az agglomerációs közösségi közlekedésben, az elmúlt évtizedekben a politikának nem sikerült megugrania azt a lépést, amit most megtettek, hogy összehangolják a tarifákat, és elindítsanak egy integrációt.

Ez történelmi lépés

– tette világossá a főpolgármester, hozzátéve: március elsejétől érdemben jobb, az utasokat jobban kiszolgáló tarifarendszer indul.

Karácsony Gergely arra is emlékeztetett, hogy a Budapest-bérlet ára 9500 forintról 8950 forintra csökken, ráadásul „elmúlt az a veszély, ami az elmúlt hónapokban borzolta a kedélyeket, hogy elveszítse érvényességét az állami szolgáltatóknál”.

Ez a részletes megállapodás pofonegyszerű elemeket alkalmaz: az adott budapesti, Pest megyei területen befolyó bevételeken a partnerek olyan mértékben osztoznak, amilyen mértékben szolgáltatnak. Budapesten belül a Budapest-bérletből nagyjából 80 százaléknyi bevétel a fővárosé

– árulta el a főpolgármester, hozzátéve: véget ér az az időszak, amikor a 12 milliárd forintos közösségi közlekedési normatíváért és az agglomerációs szolgáltatásokért „politikai alkudozást” kellett folytatni, „ez a megállapodás biztonságosabb és jobb helyzetet teremt a főváros számára, mert nem önkényes politikai alkudozások, hanem világos indikátorok” alapján jutnak forrásokhoz.

Karácsony Gergely elismerte, hogy konzervatív becslések alapján a főváros csökkenő bevételekkel kalkulálhat, ez viszont elsősorban azon múlik, hogy több bérletet vásárolnak-e, ő pedig arra számít, hogy ez így lesz.

A kormánnyal párhuzamosan azt a bérletpolitikát folytatják, hogy a bérletvásárlást ösztönözzék az egyszeri jegyvásárlásokkal szemben. Követik a nemzetközi tapasztalatokat, amelyek azt mutatják, hogy a bérlet megvásárlása több utazásra ösztökéli az embereket. Azt várják, hogy érdemben többen vásárolnak majd bérletet és többen fognak utazni közösségi közlekedéssel.

Vannak olyan pillanatok, amelyek felülírják a politika alapvető szabályait. Az elmúlt öt évben rengetegszer éles kritikával illettem a kormány működését, mert amit tettek, az Budapestnek és az országnak nem volt jó. Ez egy olyan kivétel, ami lehet, hogy a szabályt erősíti, de elmondható, hogy ez a megállapodás jó Budapestnek, jó a budapestieknek, az agglomerációban élőknek és mindenkinek, aki ebben az országban közlekedni szeretne

– hangsúlyozta Karácsony Gergely, aki elmondta azt is, elementáris érdeke a városnak, hogy olcsóbb és egyszerűbb legyen használni a közösségi közlekedést azoknak, akik az agglomerációból érkeznek Budapestre, „ezt szolgálja ez a megállapodás. Egyszerre jobb a budapestieknek és az agglomerációból érkezőknek”. A főpolgármester úgy látja, a budapestiek duplán jól járnak, mert ezzel tudják azt a politikát szolgálni, amellyel csökkentenék a városba bezúduló forgalmat.

(Borítókép: Lázár János 2021. szeptember 1-jén. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)