Tombol az óvodákban a lepkehimlő, de van egy nagyobb baj is

GettyImages-487948215
2024.02.29. 06:05
Nem új keletű betegség a lepkehimlő, ám az ilyenkor szokásos esetszámnál némileg többen keresik fel erre utaló tünetekkel a rendelőt – ugyanakkor nem súlyos, általában szövődmények nélkül gyógyuló vírusfertőzésről van szó – fogalmazott az Indexnek Bense Tamás esztergomi gyermekorvos, aki a több járvány együttes terjedését nagyobb problémának tartja.

„A pillangóvírus nagyjából hat hete okoz megbetegedést a gyerekek között. Most heti 2-4 ilyen esettel találkozunk, míg tavaly egy hónap alatt volt két erre utaló megbetegedés” – ismertette Bense Tamás az esztergomi praxisának tapasztalatait. A vírusfertőzés a bölcsődés-, iskoláskorú kisgyermekek között terjed, a felnőtteknél nem jellemző, ugyanakkor a veszélyeztetettek közé tartoznak a kismamák, ugyanis náluk az első trimeszterben akár vetélést is okozhat a megbetegedés. A gyermekorvos hozzátette: a lázas állapotokat magával vonzó légúti vírusfertőzések mind kockázatot jelentenek a várandós nők számára. A lepkehimlő a magzatnál ödémát, vérszegénységet okozhat.

Észre sem vesszük

Az emberek 50 százaléka találkozott már a lepkehimlővel, sokan tünetmentesen esnek át a fertőzésen, a gyerekek 20 százaléka is, ami életre szóló védettséget ad. Ezt utólag laborvizsgálat is igazolhatja. A kisgyermekeknél 5-10 napos lappangási idő után mindkét orcára kiterjedő piros foltok jelennek meg, lepkeszárny alakban, innen kapta a nevét. A kiütések később a karon, a lábakon, a törzsön is megjelenhetnek maguktól, hegesedés nélkül megjelenési sorrendjük szerint  gyógyulnak, a gyermekorvos hozzátette: ezután is olykor visszatérhetnek, de már egyéb panaszok nem kísérik.

Bense Tamás elmondta, hogy nem okoz szövődményeket vagy súlyosabb állapotokat a gyermekeknél, pár napos hőemelkedéssel, náthaszerű, légúti és gyomor- bélrendszeri panaszokkal jár, amit fejfájás és izomfájdalom is kísérhet.

Azoknak a szervezetét veszi jobban igénybe, akiknél korábban vérképelváltozás lépett fel. A beteg már nem fertőz, mikor a bőrpír még látható

– fogalmazott a gyermekorvos, aki megjegyezte, hogy nem új keletű betegségről van szó, a szezonális kórokozó terjedése egybeesik a többi légúti vírus okozta járvánnyal.

A kiütésessel járó megbetegedések sorában az ötödik volt, a skarlát, bárányhimlő, övsömör és rubeola után következik fertőzőképességében és kórlefolyásban. A gyermekbetegségek közé sorolt bárányhimlős esetszámokban a szakorvos elmondása szerint jelentős visszaesés volt, miután 2019-ben bekerült a kötelező oltások közé.

Se oltás, se gyógyszer

Azelőtt évente 30-40 ezer bárányhimlős megbetegedést jelentettek Magyarországon, 2021-ben már csak 15 ezret ‒ derült ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) Járványügyi és Infekciókontroll Főosztályának adataiból, az oltási programba a gyors terjedése és idegrendszeri szövődményei miatt került be.

A lepkehimlő ellen nincs oltás, az enyhe lefolyása miatt nem is monitorozza a hatóság, nagyjából 5-7 évente okoz járványos megbetegedést itthon, a legtöbb gyerek gyorsan felépül a betegségből. Bense Tamás elmondása szerint bakteriális felülfertőződéssel nem jellemző a B19 parvovírusra, a betegség magától is gyógyul, ha a gyerek állapota indokolja, láz-  és fájdalomcsillapító alkalmazását szokták javasolni. Pihenéssel, bő folyadékfogyasztással egyhetes izoláció után visszatérhet a gyerek az óvodába, iskolába – mondta a szakorvos, hozzátéve: a kórokozók járványos terjedésének jelenleg kedvez, hogy sok szülő munkája miatt már a láz elmúltával pár nap után visszaviszi a gyereket a közösségbe.

Kapcsolódó
Influenza vagy Covid? Mi dönti ágynak most az embereket?

Influenza vagy Covid? Mi dönti ágynak most az embereket?

Több mint négyféle vírus terjed egyszerre.

Az RSV ugyanis még mindig tartja magát, az influenzás, a koronavírusos esetszámok csökkenőben vannak, és más szezonális légúti megbetegedések is jelen vannak, a lepkehimlős gyerek jellemzően már túl van egy másik fertőzésen

– ismertette a családorvos esztergomi praxisának tapasztalatait.

Egyik betegségből a másikba

Mivel még mindig gyakori, hogy az egyik fertőzésből felépült gyerek legyengült immunrendszere nem tudja kivédeni a másik kórokozót, időpontra fogadják a rendelőben a panaszos kisbetegeket. Az elmúlt hetekben az átlagos napi 50 helyett 80-an fordultak a gyermekorvoshoz jellemzően légúti panaszokkal, az utóbbi napokban tíz százalékkal csökkent a számuk.

Az NNGYK adatai szerint az RSV az év 5., az influenza a 6. héten tetőzhetett, a sentinel kórházak jelentése szerint már a koronavírushoz képest tízszeres, országos 60 ezres esetszámmal. „Az egyéb kórokozók dominanciájának csökkenése, a  tél végi, tavasz eleji enyhe időjárás kedvez atöbb megbetegedést okozó lepkehimlő terjedésének, amire fogékonyabbak a lábadozó gyerekek” – zárta a doktor.

(Borítókép: BSIP / Universal Images Group / Getty Images)