Áder János: Orbán Viktor egyszer sem befolyásolta a döntésemet kegyelmi ügyben

Áder János korábbi köztársasági elnök volt a Kossuth rádió reggeli műsorának vendége. A műsor elején szóba került, hogy a DK-s Gy. Németh Erzsébet nemrég azzal vádolta a korábbi államfő húgát, hogy tudott a bicskei pedofil igazgatóról, mégsem tett semmit az ügyben.

Ezzel kapcsolatban Áder János az Indexnek azt mondta: az ellenzéki politikus kijelentései miatt két feljelentést is tesznek, az egyik egy büntetőper rágalmazás gyanújával, míg a másik egy polgári per személyiségi jogok megsértésének gyanúja miatt.

Áder János hozzátette: reméli, hogy Gy. Németh Erzsébet az ügy miatt nem bújik majd a mentelmi joga mögé.

Az is elhangzott, hogy Áder Jánosék eljárást indítanak Dobrev Klára ellen is, aki szintén azt állította, hogy Áder János húga érintett a pedofilbotrányban.

Hatezer kérelem, emberi szempontok, nyomásgyakorlás

A korábbi államfő a Kossuth rádióban a bicskei pedofilügyben érintett igazgatóhelyettes ügyével kapcsolatban elmondta: Novák Katalin ugyanolyan jogi környezetben döntött a kegyelmi eljárásról, ahogy korábban ő vagy Göncz Árpád tették.

Több szempont alapján mérlegelhet ilyen eljárás esetében a köztársasági elnök, amit egy bíró például nem tehet meg – jegyezte meg Áder János, hangsúlyozva, hogy ezek emberi szempontok.

Áder János a műsorban több konkrét esetet is felhozott saját ciklusából, milyen szempontok motiválhatják az államfőt egy kegyelmi ügyben meghozott döntéskor. Az egyik ilyen egy közlekedési baleset volt, amelyben egy fiatalember hibája miatt meghalt valaki.

Az illető az ítéletet követően többször is öngyilkosságot kísérelt meg, végül mindkét karját amputálni kellett. A kegyelem tárgya az volt, hogy rabkórházban vagy családi környezetben gondoskodjanak róla a továbbiakban.

Döntse el mindenki, melyik lehetőséget választotta volna a számára

– mondta Áder János.

Áder János szerint a kegyelmi ügyet az elkövető vagy az ügyvédje tudja elindítani, ezeket pedig az igazságügyi miniszter csapata bírálja el szakértői vélemények alapján, mielőtt felterjesztik a köztársasági elnökhöz. Hozzátette: órákon keresztül beszéltek egy-egy kegyelmi ügyekről, hogy mi szólhat mellette vagy ellene.

Ez egy kétszereplős eljárás. Mondhatom azt is, hogy harmadik szereplőnek nem osztottak lapot. Az egyik az igazságügyi miniszter, a másik a köztársasági elnök és csapataik

– szögezte le a volt államfő, hangsúlyozva, hogy sem a miniszterelnöknek, sem más kormánytagnak nincs ebbe beleszólása. Áder János azt is hozzáfűzte, szerinte Orbán Viktort mindenképpen bele akarják keverni a kegyelmi ügybe.

A volt köztársasági elnököt arról is kérdezték, tapasztalt-e politikai nyomást kegyelmi ügy meghozatalakor. Mint fogalmazott: kétszereplős az eljárás, vagyis az igazságügyi miniszter és a köztársasági elnök dönt kegyelmi ügyben. Előbbi az ellenjegyzéssel, utóbbi az aláírással.

Tíz év alatt egyszer sem fogalmazódott meg a miniszterelnöktől irányomba, hogy kegyelmi döntést befolyásoljon. Annak ellenére sem, hogy voltak olyan döntések, amik a Fidesz frakcióját is megosztották

– fogalmazott Áder János, aki példaként Geréb Ágnes ügyét hozta fel.

Arra a kérdésre, mennyire állja meg a helyét az a vélekedés, hogy Orbán Viktor is tudhatott Novák Katalin kegyelmi ügyéről, Áder János azt mondta: a miniszterelnöknek jelenleg több másik üggyel kell törődnie. 

A műsorban elhangzott, hogy Áder János tízéves ciklusa alatt 6210 kegyelmi ügyet kellett elbírálni, és 119 esetben született pozitív döntés. Hozzátette azt is, hogy a kegyelmi döntés teljes mértékben államfői hatáskör, így abba senki sem szólhat bele.

Arra a kérdésre, a sajtó részéről tapasztalt-e nyomást kegyelmi ügyben, azt mondta: Geréb Ágnes ügyében érzett hasonlót, még a brit bábaszövetségtől is kapott levelet. Áder János leszögezte azt is, hogy bármilyen nyomás is érkezik a sajtó vagy a nyilvánosság részéről, a köztársasági elnök döntését ez nem befolyásolja a kegyelmi ügyekben.

Áder János elmondta, hogy a hozzá és csapatához érkező kegyelmi döntések többségét elutasították. A volt államfő a műsorban leszögezte: kegyelmi ügynél nem arról születik döntés, hogy bűnös-e az illető, hanem arról, hogy milyen emberi szempontok vannak nála jelen.

Kegyelmi botrány

Mint ismert, Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott K. Endrének, az elítélt pedofil V. János bűnöző bűntársának, amiről elsőként egy olvasói levél alapján utánajárva a 444.hu írt. 

K. Endre helyettese volt V. Jánosnak, a bicskei gyermekotthon igazgatójának, és próbált nyomást gyakorolni a gyerekekre, hogy vonják vissza vallomásaikat és hamisan tanúskodjanak.

Ezek okán K. Endrét kényszerítés minősített bűncselekményért jogerősen 3 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélték, mellékbüntetésként pedig öt évre eltiltották a foglalkozástól és a közügyek gyakorlásától is. Novák Katalin Ferenc pápa látogatására hivatkozva adott kegyelmet az elítéltnek. 

Lemondások és alkotmánymódosítás

A köztársasági elnök döntése hatalmas vihart kavart, az ügyben többen megszólaltak, és sokan a lemondását követelték, Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosítást nyújtott be.

Nyolc nappal később végül Novák Katalin, valamint a döntését ellenjegyző Varga Judit volt igazságügyi miniszter is benyújtotta lemondását, majd a kegyelmi botrányban szintén érintett Balog Zoltán is lemondott a zsinati elnöki tisztségéről, de a püspöki tisztéről nem.

Nem szabadulhatott

V. János több mint két évvel a teljes ítélet leülése előtt feltételesen szabadlábra kerülhetett volna a héten, ugyanakkor a Fővárosi Törvényszék ítélete szerint fegyházban kell maradnia. 

„A Fővárosi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája a 2024. február 29-én megtartott meghallgatás eredményeként nem bocsátotta feltételes szabadságra a volt gyermekotthoni igazgatót” – áll a törvényszék közleményében.

Mint írják, a büntetés-végrehajtási bíró a meghallgatás, valamint a rendelkezésére álló iratok alapján döntött abban a kérdésben, hogy az elítélt feltételes szabadságra bocsátható-e. Mindezek alapján úgy ítélte meg, hogy „az elítélt a törvényi előfeltételeknek nem felel meg, a büntetési célok maradéktalan érvényesülése érdekében továbbra sem bocsátható feltételes szabadságra”.