Sulyok Tamás megszólalt az édesapja múltjáról

Mint megírtuk, Sulyok Tamás tavaly a kolozsvári Krónikának elmondott egy történetet, amely szerint édesapja ügyvédként a háború után elvállalt egy válóperes ügyet egy olyan asszony védőügyvédjeként, akinek a férje a kommunista párt helyi titkára lett. 

Majd emiatt nemcsak elkobozták a Sulyok család vagyonát, de az édesapját is halálra ítélték. Az interjúból végül kiderült, hogy édesapja úgy úszta meg a kivégzést, hogy 10 évig az ország másik felében bujkált papírok nélkül.

Ezt az állítást cáfolta meg Karsai László történészprofesszor, aki megállapította, hogy Sulyok László székesfehérvári ügyvédet soha senki, így a népbíróság sem ítélte halálra. Majd hozzátette, hogy a jelenlegi államfő édesapja valóban bujkálni kezdett, de már 1945 tavaszán, mivel 1944. június 17-én a Fejérmegyei Naplóban Zászlóbontás címmel cikket közölt, melyben Baky László és Pálffy Fidél nemzetiszocialista pártjához való csatlakozásra szólított fel.

„Az édesapámmal kapcsolatban elhangzott vádakat nemtelen támadásnak tartom. Méltatlan helyzet, ami – lévén a családomról van szó – komoly fájdalmat okoz. Azt tudom elmondani, hogy a rendszerváltást megelőzően mint a legtöbb magyar számára, úgy a mi családunkban is tabu volt a múlt” – nyilatkozta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Mandinernek adott interjújában, amely a lap jövő heti számában jelenik meg.

De létezett és a mai napig létezik egy családi legendárium, amely úgy őrizte meg az édesapámmal kapcsolatos történeteket, ahogyan ezt korábban nyilatkoztam

– fogalmazott az államfő.

„Ezt ismételni nem kívánom, értelmetlen vitákkal megterhelni a közéletet nem szeretném. A parlament engem, és nem a rendszerváltás előtt elhunyt édesapámat választotta meg köztársasági elnöknek” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy az említett cikkhez köze lehetett-e édesapjának, azt válaszolta, hogy Sulyok László „egy szociálisan érzékeny, hazafias, filoszemita ember volt”, így elképzelhetetlennek tartja, hogy azt a cikket ő írta.

Sulyok Tamás március 5-én nyilvános ünnepség nélkül lépett hivatalba köztársasági elnökként, de vasárnap megtartják a beiktatási ceremóniáját. Az államfő első döntése Svédország NATO-csatlakozásának ellenjegyzése volt.