„Amíg találunk munkaerőt ilyen kondíciók mellett, nem fogunk többet fizetni”

Régóta napirenden volt az oktatásban dolgozók béremelése. A jó hír nem sokkal karácsony előtt érkezett meg, Orbán Viktor 2023 utolsó Kormányinfóján az Index kérdésére jelentette be, hogy hároméves bérfejlesztési programot indítanak, melynek részeként 2024 januárjától átlagosan 32,2 százalékkal emelkednek a pedagógusbérek. A tanárok többsége január végén kapott értesítést az új összegről, február elején pedig az első megemelt fizetések is megérkeztek.

A Pedagógusok Szakszervezete és Forrás Társadalomkutató Intézet arra volt kíváncsi, hogy az érintettek megkapták-e a beígért emelést, de rákérdeztek arra is, mennyire elégedettek új bérükkel. A februárban végzett felmérésben 2096-an vettek részt.

A válaszok alapján a pedagógusok nem 32,2, hanem 30,2 százalékos béremelést kaptak átlagosan. Az átlagbér ezzel bruttó 620 127-ra emelkedett, míg az tavaly a KSH adatai szerint bruttó 517 ezer forint volt.

A kutatásból kiderült az is: a béremelés mértéke fenntartónként jelentősen eltér, a legnagyobb növekedés a szakképzési centrumokban volt tapasztalható, ott 44 százalékos előrelépést mutatnak az adatok. Ezzel szemben az egyetemek és alapítványok által fenntartott intézményekben a mérték csupán 20-21 százalék körül alakult.

A megkérdezettek a béremelés mértékét egy ötfokú skálán 2,5-re értékelték, míg a bértábla eltörlése és a sávok bevezetése ennél is kevesebb pontot kapott, azt szintén ötfokú skálán 1,5-re értékelték a tanárok. A PSZ szerint a tól–ig határokkal jelenleg az a gond, hogy a sáv teteje egyelőre csak „az álom kategóriába tartozik”, jelenleg még senki nem éri el annak még a 90 százalékát se.

Az intézménytípusokat tekintve a legrosszabb helyzetben talán az óvodapedagógusok vannak, ők eleve nagyon keveset kerestek, és a béremelésük is csak 24,6 százalék körül alakult, ami messze elmarad a 30,2 százalékos átlagtól.

Galgóczi Eszter, a Forrás Társadalomkutató Intézet kutatója ugyanakkor pozitívumként értékelte azt a jelenséget, hogy minél alacsonyabb életpályaszakaszban volt valaki, annál nagyobb mértékű emelést kapott.

„Ez logikus lépés” – kommentálta a sajtótájékoztatón.

A PSZ és a Forrás Társadalomkutató Intézet a Klebelsberg Központtól azt az információt kapta, hogy az emelés után bruttóban a gyakornoknak 561 ezer forint, a pedagógus I. fokozatban lévőknek 601 ezer forint, a pedagógus II. fokozatban lévőknek 679 ezer forint, a mesterpedagógusoknak 869 ezer forint, a kutatótanároknak pedig 911 ezer forint az átlagkeresete.

Szükség lesz korrekcióra

Totyik Tamás, a PSZ elnöke az emelés ellenére is elkeserítőnek tartja, hogy azok a személyek, akik a gyerekek jövőjéről gondoskodnak, továbbra is az egyik legalacsonyabb bért kapják a diplomások körében. Kiemelte, hogy a tanároknál mindössze a szociális munkások keresnek kevesebbet.

Hangsúlyozta azt is, hogy a decemberi adatokhoz mérten a mostani emeléssel a diplomás átlagbér 72 százalékára sikerült felzárkózni, de egy 2 százalékos bérkorrekcióra még szükség lehet. Mint ismert, jövőre a 80 százalékra való felzárkózás a cél, amihez 20 százalékos emelést ígér a kormány. 3-4 százalékos gazdasági növekedés mellett a korrekciónak ez esetben már 6-7 százalékosnak kellene lennie.

Az érdekvédő a főállásban foglalkoztatottak mellett kitért az óraadók helyzetére is, és leszögezte: nekik önálló béralkukat kell kötni.

„Azt ugyanis nem szabad megengedni, hogy egy óraadó tanár bruttó 3500 forintért dolgozzon, míg a helyettesítő pedagógus ugyanazért bruttó 5200 forintot kapjon. Jelenleg az óraadó kollégák kizsákmányolása zajlik, ezért érdemes bátran fellépni, több vármegyéből biztató tapasztalatokat kaptunk: ahol nem hagyták annyiban, ott emelkedett a bér” – jelentette ki Totyik Tamás.

Amíg van, aki dolgozik ennyiért...

A PSZ elnöke beszélt a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal keddi üléséről is, ahol jelezték: a nem pedagógus végzettséggel rendelkező, nevelést, oktatást közvetlenül segítő (nok-os) dolgozók a béremelésből kimaradtak. Esetükben is szükség lenne egy minimum 20 százalékos növekedésre, jelenleg ugyanis mindössze bruttó 350 ezer forintot, azaz nettó 210 ezer forintot kapnak.

Totyik Tamás szerint Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár erre a felvetésre az alábbiakat mondta:

Amíg találunk munkaerőt ilyen kondíciók mellett, nem fogunk többet fizetni.

Az érdekvédő ugyanakkor azon az állásponton van, hogy igenis vonzóbbá kellene tenni ezt a pályát, mert annak ellenére, hogy volt némi létszámbeli növekedés, itthon még mindig csak egy pedagógiai asszisztens jut 250 gyerekre. Hozzátette: „A finn pedagógus egy betűvel sem okosabb, mint a magyar, csak a nevelést és oktatást közvetlenül segítők száma négyszerese a hazainak.

„Összességében azt látszik, hogy az irány jó, történt érdemi előrelépés, de az ideális helyzettől még messze vagyunk” – foglalta össze végül a PSZ elnöke, aki a sajtótájékoztatón az Index kérdésére jelezte azt is: folytatni szeretnék a tárgyalásokat a kormánnyal, a kutatás eredményeit pedig a döntéshozók mellett az Európai Bizottsághoz is eljuttatják.