Egyre rosszabbul alszik a magyar, százból mindössze ketten ébrednek kipihenten
További Belföld cikkek
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
- Sokan azt hitték, médiahack, de igaz: örökre bezárja kapuit a MikulásGyár
- Káoszról számolt be a bombariadó miatt megszakadt fővárosi buli egyik résztvevője az Indexnek
- Nyolcszáz hátrányos helyzetű gyermek látogatott el a Parlamentbe
- Emelkedik a hivatalból kirendelt igazságügyi szakértők óradíja
Az alvás világnapját már több mint 70 országban tartják, amihez Magyarország szinte elsőként csatlakozott, idén már 15 éve március közepén szakorvosokkal, kutatókkal együttműködve hívják fel a figyelmet a minőségi alvás fontosságára.
„Ma a tudomány egyértelműen igazolja, hogy a mozgás, a táplálkozás és a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás mennyire összefügg az alvásminőséggel. Csak jó alvással lehet egészséges a világ, ha a világ jobban alszik, akkor mi, magyarok is” – fogalmazott G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke.
Takács Péter egészségügyi államtitkár a konferenciára küldött üzenetében kiemelte, hogy az alváshiány egyre komolyabb népegészségügyi problémává válik. Szavai szerint ebben közrejátszik a modern ember betegsége, a krónikus stressz is. „Életünk egyharmadát alvással töltjük, így nem mindegy, hogy ez milyen minőségben történik, ennek a mentális egészségben is kiemelt szerepe van“ – hangsúlyozta felszólalásában Baticz Orsolya, a Belügyminisztérium Népegészségügyi Főosztályának vezetője. Hozzátette: a cél az egészségben eltöltött életévek növelése. Ehhez többek között az egészségfejlesztési irodák hálózatát szeretnék kiterjeszteni.
Így alszanak a magyarok
A Magyar Alvás Szövetség a Szinapszis piackutatóval együttműködve már 2020 óta végez éves reprezentatív felmérést arról, hogyan alszik a magyar lakosság, a folyamatosan romló tendencia az idei adatok szerint még inkább kritikussá vált. A februári online kérdőíves adatgyűjtésükből kiderült, hogy a lefekvés időpontjának kitolásával nőtt az egyre kevesebbet alvók aránya, 2023-hoz képest 3 százalékkal, ők a válaszadók 22 százalékát jelentik. Az objektív és szubjektív megítélés szerint is minden 10. magyar többet, míg minden 5. kevesebbet alszik, mint előző évben.
A zavartalan mélyalvók és kipihenten ébredők aránya a 2020-as évhez képest 4 százalékról 2 százalékra csökkent. A kisebb zavarokkal néha kipihenten, néha fáradtan ébredők aránya folyamatosan csökkent az elmúlt négy évben: 40 százalékról 29 százalékra, náluk ugyanakkor már felmerül az egészségügyi következmények kockázata, ha a tendencia nem változik.
2020 óta az elegendő alvási időtartam során a gyakori ébredéssel, alvászavarral küzdők aránya is nőtt, 2 százalékkal. Nagyjából minden harmadik magyar, 29 százalék pedig már súlyos alvásproblémákkal küzd, mivel gyakori ébredésekkel kialvatlanul kelnek, ami napi teljesítményük rovására megy. Négy évvel korábban a felmérésben résztvevők 16 százaléka számolt be ilyen panaszokról. Ez utóbbi csoportnál súlyos egészségkárosodás kockázata áll fenn.
A 13 alvásminőségi indikátorból 6 romló tendenciát mutatott az elmúlt 3 évben. A 2020-as felmérés óta 2024-re 31 százalékról 46 százalékra nőtt azok aránya, akik nehezebben alszanak el, 11 százalékról 17 százalékra emelkedett az alvási apnoéról (légzéskimaradásról) beszámolók aránya. Már 63 százalék nem tud visszaaludni, míg négy éve 55 százalék jelölte meg ezt válaszában. Több a fáradtabban ébredő is, 47 százalékról 60 százalékra nőtt arányuk, ahogy a rémálmok is gyakoribbá váltak 13 százalékkal: már 42 százalék gyötrődik ilyen álomképektől. A munkastresszt 44 százalék jelölte meg válaszában, míg négy éve 38 százalék érezte úgy, hogy ez kihat az éjszakai pihenésére.
A szubjektív megítélés is romlott: 46 százalék változó alvásminőségről számolt be, ami 3 százalékpontos csökkenés, a kitűnően alvók is 4 százalékkal kevesebben vannak, mindössze 7 százalék jelölte ezt meg válaszában, a nagyon rossz alvók aránya maradt 4 százalék.
Az átlagos alvásidőben azonban nincs csökkenés, ami hétköznap 6,7 órát hétvégén 7,9 órát jelent.
Nőtt viszont az alvásproblémáikra megoldást keresők aránya: az elmúlt egy évben nagyobb (7 helyett 13 százalékos) arányban fordultak orvoshoz, főként alvásspecialistához, és a válaszadók negyede legalább alkalmanként használ valamilyen alvásfigyelő eszközt. Az elalvást segítő készítmények használata négy év alatt 34 százalékról 56 százalékra nőtt, amihez a magyarok negyede rendszeresen nyúl. A legtöbben (85 százalék) homeopátiás készítményt használnak, receptköteles gyógyszert 75 százalék írat fel, a gyógyteák és gyógynövények még mindig népszerűek 64 százalék választja ezeket a termékeket.
A magyarok szerint az egészség szempontjából az első helyen a táplálkozás, a második helyen az alvás, a harmadikon a mozgás áll, a lakosság 52 százaléka szerint pedig legkevésbé fontos a szűréseken való részvétel.
Pszichoszomatikus járvány
Szabó Gyöngyi pszichiáter, neurológus előadásában kifejtette: a pandémia után a mentális betegségek járványszerű terjedésével kell megküzdeni. A Magyar Pszichiátriai Társaság 2021-es kutatása szerint Magyarországin évente 600-700 ezer ember szembesül depressziós problémákkal, ez Európában 40 millió, a világon 300 millió embert érint évente. A járvány egyetlen éve alatt mintegy 76 millióval több szorongó, és 52 millióval több depressziós ember lett.
A pszichiáter hozzátette: ezek a számok azóta sem csökkentek, a mentális egészégügyi válság kialakulásával az antidepresszánsok fogyasztása 147 százalékkal emelkedett 2020–2022 között, Németországban költötték a legtöbbet erre. Meglepő tényként említette, hogy míg 2020-ban Izland volt a világ második legboldogabb országa, itt szedték Európában a legtöbb nyugtatót abban az évben. Svédország szintén a lista élén van gyógyszerfogyasztásban, miközben a boldogságlista 6. helyén áll. A járvány óta Európa lakosságának 46 százaléka küzd pszichoszociális problémákkal, az érintett fiatalok száma megduplázódott. A munkahelyi stresszt az európaiak 27 százaléka értékelte kritikusnak.
A mentális betegségek során jutunk el a krónikus alvászavarokhoz. Az állandó mesterségesfény-hatás, a képernyő előtt töltött idő kékfény-hatása közrejátszik a cirkadián ritmus felborulásában, az egyre több embert érintő alvászavar előfordulásában. A neurológus elmondta, hogy gyógyszerek nélkül is van megoldás az alvásminőséget rontó napi stresszhatások mérséklésére. New Yorkban egy 2018-as, több mint 1500 résztvevős felmérésben megállapították, hogy a mindfullness technika előnyösebbnek mutatkozott a nyugtatóknál. A súlyos alvászavar megoldására gyógyszeres felvezetéssel pszichoterápiát szoktak alkalmazni itthon.
MI és testdigitalizáció az alvásért
Vada Gergely, a Magyar Alvás Szövetség elnökségi tagja elmondta, hogy az okoseszközök repertoárja egyre bővül. A pulzus- és alvásfigyelő karperecek mellett ma már okosékszerek is elérhetők, amelyek mérik többek között a pulzusvarianciát, és az oxigénszaturációt. Az éjszakai monitorozást követően egy mesterséges intelligencia által generált readiness eredményt ad ki, amely megmutatja, hogy hány százalékos teljesítményre lesz képes aznap az ember.
„Az okoslámpa, a fehérzajkészülék vagy a tibetihangtál-szimulátor lassan beszivárog mindennapi életünkbe” – jegyezte meg, hozzátéve: vannak már bizonyítottan egészségügyi előnyökkel járó eszközök. Az EEG multiszenzoros fejpánt mágnespárna-rezonancia segítségével elősegíti a mélyalvást, a napközbeni stresszterhelésen túl az alvásminőséget is méri. Olyan testszenzor is van, amely 70 klinikai paramétert tud vizsgálni, amit az azzal összeköttetésben álló okostelefonra küld. „Testünk digitalizációjával az okostechnológiákkal egy-egy nap alatt objektív adathoz juthatunk, amely segít abban, hogy tudatosabban alakítsuk életmódunkat az egészséges szokások irányába” – értékelte.
Grand László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának adjunktusa szerint a mesterséges intelligencia használatának az alvásmedicinában is egyre nagyobb szerepe lesz. Az alvás alatti poliszomnongráfiás mérésekkel összeköttetésben az algoritmus meg tudja határozni az alvászavart és az egészségügyi biomarkerekkel összefüggésben a jövőbeni kimenetelt. „Ha a szoftver becslése alapján az agyi életkor idősebb, mint a valós, akkor az egészségügyi kockázatokkal járhat, előrevetíti a korai demenciát vagy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Ezek az adatok kinyerhetők a poliszomnigráfiás vizsgálatból sok évvel a betegségek jelentkezése előtt” – mondta a kutató. A technológiát illetően megjegyezte, „a gép sosem mondja, hogy nem tudom, és a betáplált adatoktól fog függeni, hogy milyen pontos a becslése, működése”.
(Borítókép: Westend61 / Getty Images Hungary)