Kétszer olyan hatékonyak, a befektetők mégis kevésbé bíznak a női startupperekben

Közép-Kelet-Európa nem tartozik a kockázati tőkével legjobban ellátott régiók közé, mivel az európai befektetések mindössze 3,2 százaléka érkezett a térségbe 2021-ben, és ennek 94 százaléka kizárólag férfiak által alapított vállalkozásokba áramlik.

Hogy a strukturális egyenlőtlenség csökkenjen, kifejezetten a nőkre szabott programokra van szükség

 – véli a Magyar Üzleti Angyal Egyesület (HunBAN) a Healthy Investment Central Eastern Europe (HICEE) projektben részt vevő partnerszervezetekkel összhangban.

A sokszínűség még mindig csak cél

Az elmúlt évek trendje, hogy a befektetők nem csak földrajzi szempontból igyekeznek diverzifikálni portfóliójukat, hanem olyan szempontból is vizsgálják a befektetési célpontot jelentő vállalkozásokat, hogy menedzsmentjükben mennyire valósul meg a nemek közötti egyenlőség.

Ma még jelentős egyenlőtlenség tapasztalható ezen a területen – állapítja meg a „Finanszírozás a közép-kelet-európai régióban a nemi sokszínűség szempontjából” című jelentés, amelyet a kockázatitőke-szektorban érdekelt nők európai egyesülete, a European Women in VC tett közzé két befektetési alappal (Experior VC és Unconventional Ventures) közösen. A dokumentumban megemlítik, hogy a befektetőszervezeteknél a döntéshozó pozíciókban 85 százalékban férfiak vannak, akik jellemzően férfi vállalkozókkal vannak üzleti kapcsolatban, és hajlamosabbak inkább feléjük irányítani a tőkét, ami felett diszponálnak. Ez is hozzájárul a 2020-ban mért adatokhoz, miszerint:

A trendet más kutatások is megerősítik: az elmúlt években a nők vezette startupok a befektetések maximum 2 százalékához juthattak hozzá Közép-Kelet-Európában.

Magyarországon a Hungarian Startup Report 2022 című jelentés tanúsága szerint mindössze a startupok 25 százalékának alapítói között van legalább egy nő, az egészségügyi technológiai cégek esetében az arány valamivel magasabb, 36 százalék. Az Európai Unióban ugyanakkor 13 százalékkal nálunk a legalacsonyabb a tudományos, műszaki vagy informatikai területen vállalkozó nők aránya. A jelentés arra is rámutat, hogy a tőkevonzó képesség tekintetében, legyen az angyal- vagy kockázatitőke-befektetés, jelentős hátrányban vannak a női alapítók.

Kevesebben jutnak forráshoz

A különbség egyik oka, hogy eleve kevesebb női alapítású startup van, mint vegyes vagy kizárólag férfiakból álló csapat.

Ez azonban önmagában nem magyarázza a befektetésekben megfigyelhető egyenlőtlenséget: a női vállalkozók aránya ugyanis magasabb, mint amennyi tőkét vonzanak a férfiakhoz képest.

Az EIT Health InnoStars történetben számos inspiráló sikertörténetet láttunk, amelyben női vállalkozók nem pusztán elsőrangú tudományos háttérről és üzleti érzékről tettek tanúbizonyságot, hanem olyan megoldásokat tettek le az asztalra, amelyek alapjaiban tudják megreformálni az egészségügyi ellátást.

 – mondta el Tóth Mónika, az egészségügyi fejlesztéseket támogató Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT Health) RIS-programjának vezetője. Azt illetően, hogy az egészségügyi innovációkban nagyobb arányban vannak jelen a nők, elmondta: a területen sok szerepkör létezik, ezért gyorsabban be tudnak kapcsolódni a folyamatokba. „Jellemzően tudományos, technológiai háttérrel rendelkeznek, sok nő közvetlenül a laboratóriumból érkezik, de vannak társadalomtudományi diplomások is” – részletezte.

Az általuk támogatott női és vegyes alapítású egészségügyi startupok között olyanok szerepelnek, mint:

• az orvosokat segítő NU-RISE sugárdózis-meghatározó, amelyet a portugál Joana Melo hozott létre;
• biofotonikai MI-támogatott Alzheimer-szűrő iLof, amit a portói Joana Paiva alkotott meg;
• a lengyel Magdalena Jander által vezetett UVera, amely az UV-sugárzás teljes spektrumával szemben védelmet nyújtó anyagok új, környezetbarát generációját fejleszti;
• és a többségében magyar nők által alapított Celluvir, amely a koronavírus elleni sejtes immunitást oltás és fertőzés után kimutató bőrtapaszt alkotott.

A forradalmi újítások dacára mégis gyakran rögös úton kell végigmenniük, de nem elsősorban a képességek vagy az innovációs hajlandóság hiánya miatt, hanem az iparágra jellemző rendszerszintű korlátokból kifolyólag

– fogalmazott Tóth Mónika. Ugyanakkor megjegyezte: most egy új kezdeményezéssel segítenek leküzdeni ezeket a hátrányokat.

Programmal segítik a résztvevőket

Annak érdekében, hogy feltárják az okokat, létrehozták a Healthy Investment Central Eastern Europe (HICEE) programot, ennek keretében korai befektetési ökoszisztémákat akarnak megvalósítani nemzetközi szereplők bevonásával, valamint sikertörténetek megosztásával kívánják ösztönözni az új belépőket.

Az első programokat a partnerek székhelyei szerinti országokban, nevezetesen Lengyelországban, Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában rendezik meg, az itt induló képzési lehetőségeket a hátrányosabb európai régiók számára is biztosítják. A HICEE-projekt konzorciumi tagjai vállalták a nemek közti különbségek csökkentését. A startupokat vegyes szakértői zsűrik értékelik nem, szakterület, földrajzi szempontok alapján annak érdekében, hogy a vállalkozók nemtől függetlenül azonos esélyekkel juthassanak a cég tulajdonosi struktúráját felhígító és az azokat változatlanul hagyó tőkeforrásokhoz.

„Ezen túlmenően a konzorcium ösztönözni fogja a női vállalkozók részvételét a projektben, felismerve azokat az értékeket és ismereteket, amelyeket a nők által vezetett cégek az iparág számára jelentenek” – közölte a projektet létrehozó, az uniós egészségügyi vállalkozásokat támogató EIT Health, hozzátéve: a részt vevő partnerek már most is követik a megfogalmazott elveket. Azt is kiemelték, hogy 327 startupot magában foglaló alumniközösségükben 129-nek női vezetője van. A konzorcium azt is tervezi, hogy szorosabban együttműködik olyan kezdeményezésekkel, mint a Women2Invest, amely a nemek közötti egyenlőtlenségek csökkentését tűzte zászlajára az üzleti életben.

Dupla bevételt generálnak

A konzorcium része a Magyar Üzleti Angyal Egyesület (Hungarian Business Angel Network, HunBAN) országos szinten is részt vesz női vállalkozókat megcélzó és támogató programokban. Az egyesület 2023-ban is megtartotta évente megrendezett AngelFest-konferenciáját, ahol külön díjazták a női alapítású startupokat, és odafigyeltek, hogy a pitch rendezvényein mindig jelen legyen legalább egy női alapító – nemcsak a teremben, hanem a színpadon is.

Sokkal több rátermett nővel találkozom, mint ahányan cégalapítóvá válnak közülük – és ez a helyzet nem ideális. Ezzel azt kockáztatjuk, hogy kiaknázatlanul hagyjuk rengeteg tehetséges nő innovációs potenciálját – saját, jól felfogott érdekünk, hogy ezen a helyzeten változtassunk

– mondta el Csillag Péter, a HunBAN elnöke.

A korábban idézett kutatás ugyancsak megerősíti: az aránytalanság csökkentése nemcsak a társadalmi igazságosság szempontjából indokolt, hanem üzleti érdek is:

„A HICEE törekvései többről szólnak, mint az esélyegyenlőség: a cél, hogy szélesebb körben merítsünk új ötletekből, nézőpontokból és megoldásokból. A sokszínű csapatok innovatívabbak és hatékonyabbak, és gyakran jobb eredményeket érnek el.

Vagyis a nemi sokszínűség ügye nem csak az igazságosság miatt fontos, hanem stratégiai lépés egy virágzóbb, innovatívabb egészségügyi ökoszisztéma létrehozása felé is

– értékelte Magda Krakowiak, az EIT Health üzletfejlesztési igazgatója.

(Borítókép: Morsa Images / Getty Images)