Hatalmas magyar áttörés az Alzheimer-kór diagnosztizálásában

A Nemzetközi Alzheimer Társaság jelentése szerint globálisan 3 másodpercenként új demenciás esetet diagnosztizálnak. Ma nagyjából 50 millió ember él a betegséggel, Európában 10 millióan, Magyarországon 250 ezerre becsülik az érintettek számát. A társadalom elöregedése miatt a szakemberek arra számítanak, hogy az elkövetkezendő 20 év alatt világszerte megduplázódhat az érintettek száma. A demenciát az esetek 60 százalékában az Alzheimer-kór okozza, minden tizedik 65 év feletti ebben szenved.

Korábban csak a tüneteseket diagnosztizálták

„Hosszú évekig tartó lappangás után jelennek meg az első tünetek, mikor rövid távú emlékezetzavar vagy tér- és időbeli tájékozódási nehézség lép fel, már elkezdődött a visszafordíthatatlan agyi leépülés, amely során a gondolkodási képesség egészen addig romlik, míg a beteg már a mindennapi élet egyszerű feladatait sem képes ellátni. Ennek hátterében az áll, hogy az agyban felhalmozódó kóros fehérjeszigetek (béta-amiloid nevű fehérjeplakkok) elpusztítják az idegsejteket és tönkreteszik az idegsejtek közötti szinaptikus kapcsolatokat” – fogalmazott az Indexnek Sátori Mária.

A Pozitron Medical Diagnosztika Központ neurológus főorvosa elmondta, korábban a betegség megjelenése után CT- és MR-vizsgálatok mellett gerincvelői agyvízvétellel lehetett kimutatni, ami a vérvételnél komolyabb beavatkozást jelent.

Az Alzheimer-kór diagnosztikájában újdonságnak számító szűrővizsgálat során egy egyszerű vérvételből meg lehet állapítani a betegségre utaló kóros fehérjék jelenlétét, a mesterséges intelligencia által kiértékelt online tesztsorozattal pedig lehet következtetni a kognitív funkciók kezdődő hanyatlására

– ismertette a szakorvos.

A neurológus főorvos hangsúlyozta, hogy az új labordiagnosztikával egyszerűen kiszűrhető az is, hogy ha valaki demenciához hasonló tüneteket produkál, de valójában gyógyítható krónikus anyagcsere-betegségben szenved. „Feledékenységet okozhat például a stressz, a felszívódási zavar következtében kialakuló B12-vitamin-hiány vagy pajzsmirigy-alulműködési zavar is. Ezek mind kezelhető problémák, tehát mindig ki kell zárni az olyan tényezőket, amelyeken lehet segíteni” – mutatott rá Sátori Mária. 

Összefügghet az immunrendszer zavaraival

A több mint 30 éve alzheimeresek kezelésével foglalkozó neurológus megjegyezte, a kialakulás okait még mindig kutatják, egyelőre a legerősebb elmélet az, hogy autoimmun betegségről van szó. „Az ebbe a csoportba tartozó Parkinson-kórban vagy a szklerózis multiplexben szenvedőknél viszonylag fiatalon, akár 40 éves kor körül is észlelhetők bizonyos szellemi hanyatlások, jellemzően a betegség megjelenése után néhány évvel.”

Több tanulmány is összefüggésbe hozza az Alzheimer-kórt az immunrendszer problémáival. Az úgynevezett béta-amiloid nevű fehérje a vírus és baktériumok ellen termelődik, a veszély elmúltával az agy immunsejtjei ezt eltakarítanák, de az öregedés során védekezőrendszerünk kevésbé működik jól.

A neurodegeneratív kórkép kialakulása szempontjából a pajzsmirigy-alulműködéssel élők, a vese- és májelégtelenséggel küzdők, a daganatos betegek is veszélyeztetettek lehetnek a kor előrehaladtával, ugyanis bár 55 év felett előfordulhat, de jellemzően 70 év felett jelennek meg az Alzheimer-kórra utaló első tünetek, az érintettek többsége a 80 év felettiek körébe tartozik, a legidősebbek fele szenved valamilyen fokú demenciában.

Öröklődő hajlamra a tünetes 55 év alattiaknál kell gondolni, ennek kimutatására már számos magánlaborban van alkalmas genetikai vizsgálat. Van, ahol ez tb-finanszírozottan is elérhető fiatalkori családi halmozódás esetén.

Lehet késleltetni az állapotromlást

Sátori Mária ugyanakkor megjegyezte: az itt kapott pozitív eredmény még nem jelenti, hogy a betegség valóban ki fog alakulni, az új laborteszttel azonban már 90 százalék feletti valószínűséggel lehet számolni.

A neurológus tapasztalatai szerint sok alzheimeres hozzátartozója szorong, hogy nála is megjelenhet később a betegség, az említett vizsgálatokkal időben ki lehet szűrni a kockázatot.

Ehhez legalább hetente háromszor kellene kitölteni az online teszteket, ami napi 5-10 percet vesz igénybe, legalább 3 hónap, de inkább egy évig a pontos kockázatbecsléshez.

A szakorvos pozitív eredményekről is beszámolt: azok közül, akik a módszer tesztelésében részt vettek, és legalább egy éve rendszeresen végzik a feladatokat, sokan felzárkóztak a jobb teljesítményt elérő csoporthoz. „Mindez bizonyítja, hogy lehet javítani szellemi tevékenységünket az agytornával. Ezzel a beteg állapotát folyamatos orvos-beteg találkozó nélkül is kontroll alatt lehet tartani, és akár elegendő csak félévente konzultálni kezelőjével, hacsak drasztikus állapotromlás nem lép fel” – fejtette ki. A betegség rizikója miatti szorongás szintén kognitív teljesítményromlást okozhat, a teszttel ezt is ki lehet szűrni. A kóros fehérje kimutatására korábban csak Bécsben volt lehetőség.

Mint Sátori Mária ismertette, a márciusi lisszaboni Alzheimer–Parkinson Neurológiai Világkongresszuson elhangzott, hogy már az Alzheimeren belül is több alcsoportot is el tudnak különíteni. A szakmai kongresszuson japán kutatók arról beszéltek, hogy statisztikáik szerint

A kutatók arra is kitértek, hogy az inzulinrezisztenciát és a prediabéteszt is nagyon fontos kezelni, mert a demencia tüneteinek megjelenését és súlyosságát az eddigi kutatási eredmények alapján ki lehet tolni.

„Vannak olyan biológiai terápiák, amelyek a szenilis plakkokat, az agykéregből a kóros fehérjéket képesek feloldani, azonban ezek megbuktak, mert csak 1,5-2 évig képesek gátolni a szellemi leépülést, utána sajnos a hanyatlás beindul, az agyi leépülés pedig visszafordíthatatlan folyamat” – részletezte a szakorvos a konferencián bemutatott eredményeket.

A neurológus kiemelte: ez ellen kell védekezni agyi tevékenységet ösztönző módszerekkel, a szellemi frissesség megőrzésében a társas kapcsolatoknak is nagy szerepük van, közrejátszik a kommunikációs, nyelvi képességek szinten tartásában. Megemlítette, hogy sok önkormányzatnak vannak idősklubjai, aminek programjai nemcsak kikapcsolódást jelentenek, hanem a mentális egészséget is támogatják.

Mesterséges intelligencia segíti a kiértékelést

A depresszió és más mentális problémák növelhetik a demencia kockázatát. Az idegrendszeri egészség fenntartása és a megfelelő kezelés fontos lehet a kockázat csökkentése érdekében. Az említett teszt a hangulati különbségekből eredő vagy a rossz alvásminőség miatt fellépő teljesítménybeli eltéréseket is ki tudja szűrni a mesterséges intelligenciával.

A feladatok különböző kognitív területeket céloznak meg, például memóriát, figyelmet, gondolkodást és problémamegoldást. Az eredményekből kiderülhet, hogy az agy mely területei működnek hatékonyan, és hol lehetnek esetleges kihívások. A görbék kiértékelését a kezelőorvosnak elküldi a szoftver. Validált klinikai tesztek kerültek be a rendszerbe, amelyeket a szakorvos is használt még papír alapon rendelései során. A betegvisszajelzések alapján azoknak a 70 év feletti idősebbeknek sem jelentett problémát az online tesztelés, akik csak az internet alapfunkcióit ismerik. A kognitivtesztek.hu oldalon ingyen detektálhatja bárki aktuális mentális állapotát, a tavaly lezárult tesztfázisban már több mint 75 ezer feladatot végeztek el.

Az új szűrővizsgálat legnagyobb eredménye, hogy fel tud készülni arra a beteg, ha valóban bekövetkezik az állapotromlása, akkor már biztonságos segítő környezetben legyen.

A digitális teszt ötlete a koronavírus-járvány időszaka alatt született, mivel először ekkor fogalmazódott meg az igény, hogy az informatikai eszközök segítségével orvos-beteg találkozó nélkül is lehessen a neurológiai funkciók változását követni, ami az érintett és kezelőorvosa számára is visszajelzést ad.

Sátori Mária szerint nagy segítséget jelent a módszer az olyan betegségek állapotromlásának késleltetésére, amelyek a kognitív funkciók visszafordíthatatlan leépülésével járnak.

Amit korábban tehetetlenül néztek végig mind az orvosok, mind a családtagok. Az új szűréssel az Alzheimer-kór megjelenése előtti években sokat lehet tenni az életminőség megtartásáért.

A betegség kezelését célzó legújabb kutatások jelenleg is folynak, a neurológusok világkongresszusán pedig a legígéretesebbnek a magyar szakorvos szerint az őssejtterápia és a génterápia mutatkozott. „Az eljárás még csak az első klinikai teszt fázisban van, eddig a világon tizenkét embernél alkalmazták, de biztatók az eredmények” – ismertette Sátori Mária.

(Borítókép: Andrew Brookes / Getty Images)