„Jobb, ha nem óbégat, képviselő úr!” – a választások miatt estek egymásnak a parlamentben

Csárdi Antal napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy két ember támadja Vitézy Dávidot: Karácsony Gergely és Tarlós István. Az LMP képviselője azt, hogy támadások történnek, érthetőnek nevezte, „hiszen elkezdődött a kampány”, az elhangzott tartalom viszont érdekessé teszi ezeket. Csárdi Antal szerint többek között az egészségügyről és a HÉV-ek állapotáról is beszélni kell, valamint kijelentette: szükség van főpolgármester-jelölti vitára.

Tudjuk, hogy a Fidesz hosszú évek óta kétségbeesetten menekül a vita elől, először Karácsony Gergely is megpróbált kitérni előle, később meggondolta magát

– fogalmazott az ellenzéki politikus, hozzátéve: reméli, hogy Karácsony Gergely és Szentkirályi Alexandra is vigyáz magára a következő hónapokban, „egyikük sem lép véletlenül villamos elé” – utalva Karácsony Gergely 2021-es előválasztáskor elhangzott mondatára. Csárdi Antal reméli, hogy a kormánypárti jelöltnek is lesz elég bátorsága vitázni.

Soltész Miklós válaszában elmondta: Szentkirályi Alexandra jól ismeri a várost, segítette főpolgármester-helyettesként Tarlós István munkáját, Budapest akkor „tiszta volt, rendezett és anyagilag jól állt”. Az államtitkár arra emlékeztetett, hogy támogatták a főváros egészségügyi programját, „ha ez nem látszik, nem a mi bűnünk, hanem azoké, akik vezetik a várost”.

A kormánypárti politikus Karácsony Gergelyt bábnak nevezte, jelezve: Tarlós István megtakarítással adta át a várost, a kassza most mínuszban van.

Jobb, ha nem óbégat, képviselő úr ott szemben, az ön koalíciós partnerei lopták el, tüntették el a pénzeket

– közölte Soltész Miklós.

„Maga odaköltözne a gyerekeivel?”

Tordai Bence felszólalásában úgy vélekedett, hogy a kormány nem védi meg a gyerekeket a pedofiloktól, „éppen ellenkezőleg, a pedofilokat védi meg a tetteik következményeitől”, valamint nem védi meg a gyerekeket a szegénységtől, a kilátástalanságtól, a reménytelenségtől és a környezeti kockázatoktól sem. A Párbeszéd képviselője utóbbival kapcsolatban a recski sárlavinát hozta példának.

Maga odaköltözne a gyerekeivel? Szerintem baromira nem

– jelentette ki az ellenzéki politikus.

Rétvári Bence válaszában hangsúlyozta, hogy az Eurostat adatai is azt mutatják, a kormány foglalkozik a gyerekekkel, „minden szegmensben, bármilyen családi együttélési formában a gyerekek Magyarországon anyagilag nagyobb biztonságban vannak, mint Európában”.

Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor baloldali kormány volt Magyarországon, és önkormányzati fenntartásban voltak az iskolák, volt olyan, ahol év végén hiába várták a tanárok a fizetést, ráadásul iskolákat zártak be és pedagógusokat bocsátottak el.

A kormánypárti politikus a recski üggyel kapcsolatban rögzítette: a kormány azonnal lépett, ahogy a katasztrófa bekövetkezett, 500 millió forintot biztosítottak, egy alap méri fel, hogy milyen károk keletkeztek közvetlen összefüggésben a sárlavinával.

Örülök, hogy egy belbudai villalakó is így tud aggódni az ott élőkért

– szúrt oda Tordai Bencének az államtitkár.

„Nem túl nagy meglepetés, nem értünk egyet”

Toroczkai László felszólalásában úgy vélekedett, Magyarországon az emberek megtanulták, hogy a sorok között kell olvasni, mert a rendelkezésre álló médiumok „egyik fele a kormánypártokhoz, másik fele a balliberális globalista oldalhoz kötődik, mindkét médiabirodalom próbálja manipulálni az embereket”.

A Mi Hazánk Mozgalom elnöke szerint évtizedekkel ezelőtt azt gondolták, hogy ebből a kiút a cenzúramentes közösségi média lehet, ma már ezt nem így látják, Toroczkai László felidézte, hogy az ő nevét leírni sem lehet büntetlenül.

A politikus a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendeletről is beszélt, ami befagyasztja ezt az állapotot,

bármit megtehet a Szilícium-völgyből egy milliárdos, Magyarországon befolyásolhatja a választásokat, és önök nem tesznek semmit.

„Valamiben egyetértünk, valamiben pedig – nem túl nagy meglepetés – nem értünk egyet” – mondta válaszában Dömötör Csaba, hozzátéve: a magyar nyilvánosság kellőképpen sokszínű, viták ettől függetlenül folyamatosan vannak. Az államtitkár hangsúlyozta, érzékelik, hogy a nyilvánosság alapvető módon megváltozik, az információk jelentős részét az állampolgárok közösségi médiafelületeken keresztül szerzik be, ezért adódnak kérdések is: egy közösségi médium cenzúrázhat-e, szerintük nem, „sokszor úgy viselkednek, mintha magánterület lenne a közösségi média”.

Ha azt a kérdést teszi fel, a kormányt foglalkoztatja-e, hogy az újfajta médiumok bizonyos hatásait, gyakorlatait szemügyre vegye, és amennyiben ezek korlátozzák a nyilvánosságot, akkor fellépjen, a válasz igen. A kihívás az, hogy Magyarország egymaga, mivel globális médiumokról van szó, aligha tud kellő hatékonysággal fellépni

– fogalmazott Dömötör Csaba.

„A speciálist emeli ki, mint generális szabályozás”

Z. Kárpát Dániel elképedve látja, hogy bármelyik országrészbe mennek, „a kormány mintha folyamatosan a vendégmunkásimportot favorizálná a magyar munkavállalók támogatásával, védelmével szemben”. A Jobbik – Konzervatívok képviselője több konkrét példát említve azt javasolta, hogy a kormány vegye vissza az állami támogatást – akár büntetőkamattal számolva –, azoktól a cégektől, amelyek vendégmunkások miatt bocsátottak el magyar munkavállalókat.

„A hozzászólásában az egyedi példákat tüntette fel általánosként, a speciálist emeli ki mint generális szabályozást” – válaszolta Fónagy János. Az államtitkár tisztázta: alapelvként újra és újra rögzítik, hogy a magyar kormánynak a magyar munkaerő az első, az Országgyűlés minden eddiginél szigorúbb idegenrendészeti törvényt fogadott el. A jogszabályok értelmében külföldi munkaerő alkalmazására kizárólag akkor kerülhet sor, ha magyar munkaerővel nem tölthető be az üres álláshely.

„Amit nem kívánnak maguknak, miért teszik azt az országgal?”

Gurmai Zita arra kérte a kormánypárti képviselőket, hogy gondoljanak bele a következő helyzetbe: valamelyik hozzátartozójuknak orvosi segítségre lenne szüksége, de hiába várják, nem jön. Az MSZP képviselője senkinek nem kívánja ezt, de „amit nem kívánnak maguknak, miért teszik azt az országgal?”. Gurmai Zita szerint az új ügyeleti rendszer ilyen helyzetet okoz, de nem az egészségügyben dolgozók a felelősek, mert ők is kiszolgáltatottak.

Rétvári Bence nem tartja újdonságnak a baloldal részéről, hogy „szerintük a magánkézben lévő ellátás a jó ellátás, az állam által szervezett a rossz ellátás”. Az államtitkár úgy látja, az ellenzék azért támadja a rendszert, mert az a forrás, ami az ügyeleti rendszerre megy, most a mentőszolgálaton keresztül hasznosul, míg korábban cégeken keresztül ment, „mi a profit értékét is a betegek gyógyítására fordítanánk”.

„Jó lenne, ha megtisztítanák a saját soraikat a választási csalást elkövetőktől”

Oláh Lajos napirend előtti felszólalásában a június 9-i dupla választást emlegette.

Önök úgy döntöttek, hogy nem zárják le a választási csalásra lehetőséget adó kiskapukat. Valószínűleg önök ennek a kedvezményezettjei. Nincs ellenőrzési lehetőség az ajánlások esetében, és továbbra sem hajlandók kiszűrni a kamupártokat, sőt gyakorlatilag bátorítják és segítik őket

– jelentette ki a Demokratikus Koalíció képviselője, aki szerint „azt sem vizsgálták, hogy kilenc halott szerepelt a Fidesz ajánlói között. Közöttük volt olyan, aki a Fideszén és egy kamupárt listáján is szerepelt”. Oláh Lajos jelezte azt is, hogy sok ugyanolyan név volt több listán, eltérő aláírással.

Nagyon figyeltem, hogy az ön képviselőtársai között nincs-e ott véletlenül V. László, akit elítélt a Fővárosi Ítélőtábla a választás rendje elleni bűntett miatt. Ez úgynevezett választási csalás. Nem csoda, hogy nem jött be, és nem ő adta elő ezt a vádat más pártokkal szemben. Talán az lenne a helyes, ha Varju László előbb vállalná a felelősséget azért, amit tett

– kezdte válaszát Répássy Róbert.

Az államtitkár megjegyezte: „Jó lenne, ha megtisztítanák a saját soraikat a választási csalást elkövetőktől.” Azt a rendszert demokratikusnak tartja, hogy több jelöltet is ajánlhatnak a választópolgárok, a visszaéléseket a választási bizottság és a hatóságok leleplezik.

„Európa rég nem látott veszély felé masírozik”

A KDNP-s Hollik István úgy gondolja, hogy Európa rég nem látott veszély felé masírozik, „a múlt héten nemhogy távolodtunk a harmadik világháborútól, hanem sajnos közeledtünk hozzá. Európa vezetői mintha minden valóságérzéküket elvesztették volna, háborús pszichózisba kerültek”.

Dömötör Csaba államtitkár is úgy látja, „az előttünk álló időszak legfontosabb kérdése, hogy lesz-e háborús eszkaláció. A kérdés az, hogy Európa jobban belesodródik-e a háborúba, de a belesodródás szó nem a legjobb, mert sokan kifejezetten szeretnék, ha ez megtörténne”. Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós vezetők két szándékról beszélnek: a hadigazdaságra való áttérésről és akár európai katonák küldéséről a hadszíntérre, „az egyik kockázatosabb, mint a másik”.

Illés Boglárka felszólalásában kifejtette, pontosan tudják, hogy a migrációs folyamatok egyidősek az emberiséggel, de azokkal is szembejött a valóság, akik ezzel a leegyszerűsítő válasszal akarják eltolni maguktól a problémát, miközben egyre több európai állam és állampolgár látja be ennek veszélyét.

Rétvári Bence államtitkár válaszában úgy vélekedett, hogy erős migrációpárti erők vannak, ide sorolta a brüsszeli elitet és a magyar baloldalt, „mindkettő Soros György kitartottja, Soros György rendeli tőlük a politikai irányokat”.

(Borítókép: Szavaznak a képviselők az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. március 19-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)