Az NKE az elitpedagógus-képzésről: „Ez még akár dicséretnek is hangozhat”

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) múlt héten adta hírül, hogy 2025 szeptemberétől Nemeskürty István nevét viselő új tanárképző kart indítanak az intézményben.

A közlemény szerint az NKE nem csupán oktatási helyszínként funkcionálna, hanem módszertani központ is lenne egyben: többek között tudományos kutatásokat terveznek a tanárképzés és tanártovábbképzés támogatására.

Egy nappal a bejelentés után a Jelen kormányközeli forrásokra hivatkozva írt arról, hogy a kormány elitpedagógus-képzést hozna létre az NKE-n, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy az itt végző tanárok az elit gyerekeit tanítanák, a modellváltott egyetemek a térségi tanárképzési igényeket szolgálnák ki, míg a hátrányos helyzetű gyerekek oktatását az egyházakra bíznák.

Mivel az NKE közleményében ilyen jellegű speciális szerepről nem esett szó, Veszelszki Ágnest, az intézmény tanszékvezető docensét kérdeztük arról, hogy milyen megfontolás áll az új képzés elindítása mögött. 

A tanárképzés elindításáért felelős rektori megbízott azt mondta:

„Az NKE 2012 óta látja el azt a feladatot, hogy különböző közszolgálati hivatásokra készíti fel a hallgatókat. Az államtudományi és közigazgatási, a rendészeti, a katonai és a nemzetbiztonsági képzéseink most egy olyan területtel egészülnek ki, amely teljes mértékben beleillik az egyetem portfóliójába, hiszen a tanári hivatás is közszolgálatnak tekinthető. A tanárok, pedagógusok fontos társadalmi feladatot látnak el. Kiemelt célunk, hogy a magas színvonalú képzésünk által a jövőben tovább erősödjön a pedagógusok megbecsültsége” – fejtette ki az Indexnek Veszelszki Ágnes.

Arra a kérdésre, hogy valóban elitképzést terveznek-e, úgy felelt:

Ez még akár dicséretnek is hangozhat. A cél az, hogy a lehető legmagasabb szintű oktatásban részesüljenek a hallgatók. Az elitképzés a mi olvasatunkban azt is jelenti, hogy a legjobb felkészültségű fiatalok választanak bennünket. Ha ez így lesz, annak kimondottan örülünk, ennek érdekében alaposan megvizsgáljuk a jelentkezők felkészültségét, tudását, ellenben a társadalmi hátterüket nem tekintjük mérvadónak

– jelentette ki, hozzátéve, hogy kollégiumra és különböző ösztöndíjakra is pályázhatnak a felvételizők, ami már eleve megágyaz a társadalmi mobilitásnak.

Azt, hogy a sajtóban az „elitképzés” nem éppen ebben az értelmezésben jelent meg – hanem abban, hogy az NKE-n diplomázó tanárok kifejezetten a jobb módú családok gyermekeit tanítják majd –, a rektori megbízott úgy kommentálta:

„Ez fogalomértelmezési kérdés. A hallgatók eddig és ezután is szabadon dönthetnek arról, hogy hol helyezkednek el a diploma megszerzése után, ilyen jellegű pályára állításról tehát nincsen szó. Ráadásul a hallgatók amellett, hogy kiscsoportokban tanulhatnak gyakorló szakemberektől, a szakmai gyakorlat során félévente különböző oktatási és oktatáshoz kapcsolódó intézményekben próbálhatják ki magukat, és nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is, így a spektrum kifejezetten széles lesz” – mutatott rá.

Mit szól ehhez az ELTE?

Szintén nem elhanyagolható kérdés, hogy az NKE tervei hogyan érintik hazánk nagy múltra visszatekintő tanárképző intézményét, az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE), amely szintén megmaradt állami intézménynek, tehát a modellváltás itt még ugyancsak nem történt meg.

Veszelszki Ágnes úgy véli, érdemes ezt a felvetést abból a szempontból megvizsgálni, hogy az elmúlt időszakban milyen folyamatok mentek végbe a jelentkezéseknél.

„A tavalyi és a friss jelentkezési adatok is azt jelzik, hogy többen jelentkeztek tanári képzésre, mint korábban, emiatt szerintünk érdemes bővíteni a lehetőségeket, a képző intézmények megférnek egymás mellett” – fogalmazott az egyetemi docens, akinek a szavai egybecsengenek azzal, amit a Belügyminisztérium írt lapunknak.

„Az idei felsőoktatási felvételin a második legnépszerűbb képzési terület a pedagógusképzés, erre a bővülő piacra reagálnak az egyetemek is a képzési kínálat bővítésével” – jelezte a tárca megkeresésünkre.

Levélben fordultunk az ELTE-hez is, az intézménynél arról érdeklődtünk, hogy kaptak-e előzetesen tájékoztatást a szóban forgó átalakításról; mi a véleményük a sajtóban megjelent tervekről; és mit gondolnak, hogyan érintené az egyetemet, ha máshol is elindulna a tanárképzés.

Megkeresésünkre az alábbi válasz érkezett:

„Az ELTE előzetesen nem kapott hivatalos tájékoztatást az NKE-n tervezett új tanárképző kar alapításáról. Egyetemünk évszázados hagyományokkal rendelkezik a minőségi tanárképzésben Magyarországon és elkötelezett a pedagógus életpályát választók kiemelten magas színvonalú felkészítése iránt. Mindezt a társadalmi visszajelzések is megerősítik, és a jövő generációk iránti felelősség jegyében is folytatjuk ezt a fontos tevékenységet. Szeretettel várjuk továbbra is minden szakon a tanárképzésre jelentkező hallgatókat.”

A PSZ-nek nincs jó előérzete

Mint ismert, nemrég a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) közlemény adott ki, melyben határozottan elutasította „a társadalom szétszakadását erősítő terveket”.

„A PSZ megdöbbenéssel szembesült azokkal az elmúlt napokban sajtóban megjelent információkkal, amelyek arra utalnak, hogy a kormány az oktatás egészét ideológiai alapokra helyezné és ezzel erősítené a társadalom szétszakadását” – fogalmaztak a kommünikében, melyben megemlítették azt is, hogy az NKE-n induló új tanárképzés mellett intő jelként lehet értelmezni Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatójának tavaly év végén, a Kommentár folyóiratban megjelent, „Visszavezetni az oktatást konzervatív gyökereihez” című írását, melyben többek között az alábbi megállapításokat tette:

„A konzervatív megközelítés teljesen háttérbe szorult, s helyét progresszív alapelvek vették át. Emiatt egyre inkább úgy tűnik, hogy az iskola nem képes érvényes tudást átadni a következő nemzedéknek.”

A PSZ az ilyen „tudománytalan kijelentéseket” szintén elutasítja, erre azóta egyébként Orbán Balázs is reagált a Facebook-oldalán, amellett, hogy a részben már idézett, a Belügyminisztériumtól kapott válaszlevélben a tárca szintén kitért a szakszervezeti közleményre.

„A köznevelésért felelős Belügyminisztérium üdvözli, hogy a szakszervezet tisztségviselői figyelemmel kísérik az oktatáspolitikáról megjelenő különböző véleményeket. Azt azonban sajnálatosnak tartja, hogy azokat azonosítják a kormány meg nem hozott döntéseivel” – fogalmaztak lapunknak.

A KIM szintén számokkal magyarázza a tanárképzés bővülését

A felsőoktatási átalakítással kapcsolatban a Kulturális és Innovációs Minisztériumot is megkerestük. Válaszukban első körben leszögezték: 

„A kormány feladatának tekinti, hogy megerősítse az óvodapedagógus, tanító és tanár hivatások tekintélyét, mivel az oktatásra nemzetstratégiai kérdésként tekint.”

Hangsúlyozták azt is: álláspontjuk szerint a felvételi eljárás megújításának, a tanárképzési utak rugalmassá tételének, valamint a köznevelésben dolgozók számára biztosított béremelésnek az eredménye, hogy tavaly 72 százalékkal nőtt a pedagógusképzésre felvettek száma, idén pedig összesen 17 833-an jelentkeztek pedagógusképzésekre, ezen belül pedig 8650 a tanító- és tanárképzésre felvételizők száma, amelyből közel kétezren valamilyen természettudományos tanári képesítésre (pl. matematikatanár, fizikatanár, kémiatanár, science-tanár) jelentkeztek.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) induló tanárképzésére olyan elhivatott szakembereket vár majd, akik azon túl, hogy a saját szakmájukban szeretnének kiválóan teljesíteni, a tanár-, tanító- és óvodapedagógus-szakma erősödésében és fejlesztésében is részt kívánnak venni. Az NKE tanárképzését választók olyan gyakorlatorientált, mentortanárok által támogatott, kiscsoportos képzésben részesülnek, amelynek keretében tanár- és bölcsészdiploma megszerzésére egyaránt lehetőségük nyílik

– emelték ki, hozzátéve: három tanárképző egyetem részvételével egy olyan pilot program is indul, amelynek eredményeként a tanító- és tanárképzés gyakorlatorientált és értékorientált kialakítására kerül sor, valamennyi tanárképző intézmény részére, amelynek keretében lehetővé válik a jelenleg köznevelésben oktató tanárok hangsúlyosabb részvétele az egyetemi oktatásban.

„A Debreceni Egyetem tudományegyetemként, a Nyíregyházi Egyetem mint klasszikus tanárképző intézmény, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem pedig az egyházi tanárképző intézmények képviselőjeként vesz részt a programban. Ez alapján egyrészt a képzési és kimeneti követelmények, valamint az ehhez kapcsolódó tantervi hálók is újragondolásra kerülnek. A módszertant közelebb visszük a tárgyi tudást biztosító kurzusok oktatásához, a gyakorlat arányát pedig tovább növeljük a képzések során. Fontossá válik a jelenleg köznevelésben oktató tanárok hangsúlyosabb részvétele az egyetemi oktatásban, valamint a tanárképző egyetemek pedagógusképző központjainak megerősítése” – fogalmaztak.

(Borítókép: A Nemzeti Közszolgálati Egyetem épülete 2019-ben. Fotó: Faludi Imre / MTI)