Bejelentették az új ellenzéki összefogást, de kinek éri meg?

Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd – Zöldek elnökségi tagja, Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció árnyék-miniszterelnöke, EP-képviselője, valamint Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke, országgyűlési képviselője március 28-án jelentette be, hogy a három párt stratégiai együttműködésről szóló megállapodást kötött, amelynek 2024-re része a közös európai parlamenti és fővárosi lista, valamint a 2026-os országgyűlési választásokra közös miniszterelnök-jelölt, közös lista és közös program.

A megállapodás további részleteiről és annak hátteréről itt és itt írtunk részletesen.

„Újabb dominanciakísérletet láthatunk az ellenzéki oldalon”

„A DK nyújtotta lehetőséggel az MSZP és a Párbeszéd meghosszabbíthatja néhány évvel a túlélését, mivel az ismert kutatási adatok alapján egyikük sem érte volna el az 5 százalékos küszöböt. Részben a Magyar Péter jelentette kihívásra próbáltak így reagálni, hogy a még megmaradt klasszikus, »régi« baloldali szavazatokat próbálják maximalizálni, illetve az MSZP-re és Párbeszédre leadott szavazatok ne vesszenek kárba” – vélekedett az együttműködésről a két kisebb szereplő szempontjából Pék Szabolcs.

Az Iránytű Intézet elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy „bár nyilván látni kell, hogy ebben az együttműködésben egyértelműen a DK-é a domináns pozíció, erre a szereposztásra nem sokan fogadtak volna 2011-ben, amikor Gyurcsány az MSZP-ből kilépve megalapította pártját. Jelenleg úgy tűnik, hogy ez az együttműködés tartós lehet, 2026-ra is ebben a formációban állhatnak össze az említett pártok, ami közös érdekük, mivel így a DK egy pólusképző erőként tud fellépni, míg a két kisebb párt túlél, politikai értelemben”.

Ebben a formációban egyértelműen a DK szabja meg a feltételeket, ez látszik a megállapodásból is, amit kötöttek. Az EP-listán az ötödik helyet kapta meg az MSZP-s Tüttő Kata, míg a hetedik helyre a Párbeszéd jelölhet. A jelenlegi tudásunk szerint a DK vezette koalíció 4-5 helyre lehet jó az Európai Parlamentben, tehát egyáltalán nem biztos, hogy az MSZP küldhet képviselőt az EP-be, míg a Párbeszéd szinte biztosan nem. Ezek alapján mondható, hogy egy újabb dominanciakísérletet láthatunk az ellenzéki oldalon, amit az MSZP 2014-ben, míg a Jobbik 2018-ban próbált meg, ezek eredményét ismerjük

– fogalmazott Pék Szabolcs.

Az elemző arra a kérdésünkre, hogy a korábbi összefogásban részt vevőknek kihívás vagy lehetőség a hárompárti szövetségből történt kimaradásuk, úgy vélekedett, hogy „jelenleg az ellenzéki pártokra a legnagyobb kihívást Magyar Péter színre lépése jelenti, és nem a DK–MSZP–Párbeszéd-összefogás, bár tény, hogy a kimaradóknak okozhat fejtörést a mostani politikai képlet. A Momentum láthatóan próbálja keresni a helyét, továbbra is a küszöb fölé mérhető, ám Magyar Péter pártja még nem alakult meg hivatalosan. Ha Magyar sikeresen bejegyezteti pártját, az az 5 százalék körülire mérhető ellenzéki pártokat beránthatja a küszöb alá, ami akár a Momentum vesztét is okozhatja”.

Pék Szabolcs szerint „az LMP országosan valószínűleg továbbra sem lesz tényező, 2022-ben is csak az ellenzéki összefogásnak köszönhetően kerültek be a parlamentbe, ám a Fővárosi Közgyűlésbe valószínűleg küldhetnek képviselőket. Jelen tudásunk szerint Vitézy Dávid népszerűségének farvizén az LMP meg fogja ugrani a Fővárosi Közgyűlésbe kerüléshez szükséges 5 százalékos küszöböt. Láthatóan a Jobbik is tett lépéseket, hogy egy összefogástól különböző arcélt mutasson fel, a nevüket Jobbik – Konzervatívokra változtatták, Brenner Koloman személyében saját főpolgármester-jelöltet állítottak, illetve EP-listájuk élére egy ismert közgazdászt, Róna Pétert jelölték. Meglátjuk, ezek a lépések mire lesznek elegek júniusban, a mostani kutatási adatok 1-2 százalékponttal a küszöb alá mérik a Jobbikot”.

„Növelheti a baloldali szavazók reményét, erősödhet a szavazási hajlandóságuk és az elkötelezettségük”

Horn Gábor az európai parlamenti választásokkal kapcsolatban várt, ellenzéki „pályatisztító” hatással kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy „azok, akik az EP-választáson elvéreznek, nem semmisülnek meg politikailag. Ez egy hibás elemzői és politikusi következtetés. Azok a pártok, amelyek nem nyernek mandátumot, de van frakciójuk az Országgyűlésben, ugyanúgy parlamenti pártok maradnak, és mondhatják, hogy hozzátesznek 1-2 százalékot az egészhez. Ez az együttműködés az MSZP-nek és a Párbeszédnek megoldás arra, hogy megússzák a mostani megmérettetést. Látjuk a támogatottsági adataikat, bár az EP-választás olyan szempontból speciális, hogy valószínűleg nem lesz 50 százaléknál sokkal magasabb a részvétel, a legaktívabb szavazók vehetnek részt rajta, így az MSZP akár meglepetést is okozhatott volna”.

A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta azt is, hogy a méréseik alapján az ellenzéki szavazók 80-90 százaléka összefogáspárti, „az együttműködést a két kis párt politikai tettként is felmutathatja, ráadásul az MSZP régóta ezzel az üzenettel van jelen a politikában”.

A Demokratikus Koalíció beszorult a 15-20 százalék körüli támogatottsági mezőbe, ami nem jelentéktelen, de belátható időn belül nem biztosítja a győzelem reményét. Láthatunk egy egyre erősebb Kutyapártot, miközben a Momentum külön úton próbál politizálni, és ott van még a Magyar Péter-jelenség is – a DK számára ezek megnehezítik a kampányt. Ha arról szólna a kampány, hogy az Európa-pártiak csapnak össze Orbánékkal, akkor a DK-nak lenne markáns mondanivalója, de az elmúlt időszak és a következő hónapok sem erről szólnak. A DK azt mutathatja, hogy nagyobb pártként is hajlandó volt összefogni a kisebbekkel, ami szavazatbővülést eredményezhet. Az MSZP-nek lehet 3-5 százaléka, a Párbeszéd a nagyvárosokban képes 1-2 százalékra, így a szövetséggel a DK is erősödhet

– válaszolta Horn Gábor arra a kérdésünkre, hogy milyen érdekek vezérelhették a Demokratikus Koalíciót, amikor az együttműködés mellett döntött.

Az elemző megjegyezte, hosszú távon nem igazán lát más megoldást, mint egy nagy baloldali pártot, „vannak baloldali szavazók Magyarországon, háromszor győzött is a baloldal, ez az együttműködés pedig növelheti a baloldali szavazók reményét, erősödhet a szavazási hajlandóságuk és az elkötelezettségük is”.

Horn Gábor a három párt szövetségéből kimaradt és a fővárosban is külön listán induló – de az önkormányzati együttműködésben részt vevő – Momentumról hangsúlyozta, hogy „érdekes a Momentum mozgása, mert a kutatások alapján a szavazóik összefogáspártiak, miközben ők azok, akik a legkönnyebben találnának maguknak más pártot, akár az MKKP-ben, akár a Magyar Péter körül formálódó alakulatban. A Momentum beszorult abba a csapdába, amit kicsit saját maga készített elő a különutassággal. Ha a 2022-es választás másnapja óta következetesen ezt képviselik, akkor sikeresebb lehetne az elképzelés, de ez így a Momentum számára nehezített pálya. Bár nagyon jól kampányoló pártról van szó, nem számítok arra, hogy győztesen kerülnének ki az előttünk álló zavaros két hónapból”.

(Borítókép: Kunhalmi Ágnes, Dobrev Klára és Karácsony Gergely 2024. március 28-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)