Lassan célegyenesbe fordul egy évtizedek óta nem látott magyar projekt

Jól halad a magyar űrhajósok kiképzése, Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos lapunk kérdésére kifejtette, az űrhajósjelöltek a hárompilléres kiképzési sorozat harmadik szakaszában vannak, ennek az utolsó része a közelmúltban zárult izolációs program volt.

Az izolációs program hat napig tartott, a jelölteket különleges körülmények között arra készítették fel, hogy milyen speciális kihívásokkal kell szembenézniük zárt térben, különböző feladatok elvégzése közben. Az űrhajósjelöltek nem tudtak semmit előre, se a feladatokat nem ismerték, se a helyszínt, sőt az izoláció tervezett hosszát sem. A program a Terrorelhárítási Központ és a Semmelweis Egyetem kiváló szakembereinek közreműködésével valósult meg. 48 négyzetméteres konténerlétesítményben, a Nemzetközi Űrállomáshoz hasonló feltételeket igyekeztek teremteni szűk helyiségekkel, alvókörlettel, hangszigetelt szobával, kevés erőforrással, olyan munkarenddel és rutinnal, amiben a tisztálkodást, az étkezést és az edzést is speciális előírások mentén kellett végrehajtani, miközben tudományos kísérleteket modelleztek

– foglalta össze az űrkutatásért felelős miniszteri biztos, hozzátéve: aprólékos tudományos és gyakorlati feladatsoron mentek végig az űrhajósjelöltek, kiválóan teljesítve.

Az izolációs programban anyagtudományi, rádiótechnikai, áramlástani, 3D nyomtatási, valamint gyógyszerkísérleteket is végeztek. Vészhelyzeti szimulációkat szintén végrehajtottak, amelyekben a másodperc törtrésze alatt kellett döntéseket hozni. A TEK kiképzőtisztje parancsnokként koordinálta a csapatot, miközben kívülről is folyamatosan figyelték az űrhajósjelöltek mentális állapotát, a stresszhelyzetekre, valamint az alvásmegvonásra adott reakcióikat.

Ferencz Orsolya elárulta: a program következő része az Egyesült Államokban végrehajtandó feladatok, a houstoni központtal együttműködve vesznek részt például centrifuga- és különböző gyorsulási teszteken. A jelöltek szombaton vették az irányt Houston felé.

Fájó szívvel, de dönteni kell

A miniszteri biztos kérdésünkre kitért arra is, hogy a négyből két személy kiválasztása gyakorlatilag bármelyik pillanatban megtörténhet. Volt olyan szakasza a programnak, amikor úgy tűnt, hogy meg kell már hozni ezt a döntést, de igyekeznek minél tovább bent tartani mind a négy jelöltet, hogy a lehető legtöbb feladatban részt vegyenek, így bővítve a tapasztalataikat.

Szívfájdító pillanat lesz dönteni, mert mind a négy jelölt kitűnő. Szeretnénk, ha azok a jelöltek is a programban maradnának, akik nem mehetnek az űrállomásra, a földi kontrollban és feladatokban számítunk rájuk, ráadásul a magyar űrtevékenységben számos területen szükség van ilyen tudású emberekre, akár különböző kutatóintézetek programjában is. Az, hogy végül melyikük végezhet kutatómunkát a Nemzetközi Űrállomáson, a program legvégén derül ki

– húzta alá Ferencz Orsolya.

Hosszú távon azt is szeretnék elérni, hogy a mostani ne olyan különleges lehetőség legyen, ami 40-50 évente egyszer fordul elő. Magyarországot ott tartanák az emberes űrrepülés vérkeringésében, annak érdekében, hogy a nemzetközi partnerek magyar jelöltekben is gondolkodhassanak, ha űrhajósokat keresnek.

Ferencz Orsolya a várható indítási dátumról elmondta: „Továbbra is 2024 vége, 2025 eleje a dátum, ennél pontosabbat nem lehet mondani, függ a nemzetközi partnerektől és az űrállomás beosztásától is. Ráadásul ebben a szektorban néhány hetes, hónapos csúszás normálisnak tekinthető.”

A négy magyar űrhajósjelölttel korábban páros interjúkat készítettünk, ezeket itt, valamint itt olvashatja.

(Borítókép: Kapu Tibor, Szakály András, Cserényi Gyula és Schlégl Ádám, a HUNOR – Magyar Űrhajós Program űrhajósjelöltjei a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Fotó: HUNOR – Magyar Űrhajós Program)