Háborús veszély: nyugdíjprémium nem lesz idén, és beruházásokat is jegel a kormány

Csaknem két hónap kihagyás után tartott ismét Kormányinfót Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, akihez ezúttal állandó társa, az időközben főpolgármester-jelöltté előlépő Szentkirályi Alexandra helyett az új kormányszóvivő, Vitályos Eszter és még két miniszter: Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy István agrárminiszter csatlakozott. Gulyás legutóbb a kegyelmi ügy kellős közepén, alig néhány nappal Novák Katalin volt államfő lemondása után tartott Kormányinfót február közepén. Azóta a tárcavezetőt meg is műtötték. A hosszú kihagyás után jelentős várakozás volt tehát a csütörtöki esemény előtt. 

Gulyás Gergely azzal kezdte a tájékoztatót, hogy a kormány a keddi ülésén elemezte a világpolitikai helyzetet, amely az elmúlt időszakban negatív irányba változott, a következő bő fél év világpolitikai eseményei döntőek lesznek abból a szempontból, hogy a háború és a béke közül melyik felé mozdul el a világ és benne Európa.

„Európa meghatározó politikusai beszélnek arról, hogy Ukrajnába katonákat kell küldeni. Ez rendkívüli mértékben növeli a háborúba keveredés veszélyét. A legnagyobb probléma, hogy a NATO is irányt váltott. Eddig csak kommentálta az ukrajnai eseményeket, de a beavatkozást kizárta a világháború veszélye miatt. Ehhez képest most éles és rossz irányú fordulat állt be, a NATO arra készül, hogy egy misszió keretében bevonódik a háborúba” – mondta Gulyás, aki szerint a háborús láz a brüsszeli diplomatákról átterjedt a NATO-ra is, emiatt Magyarország komolyan aggódik mint szövetséges állam. „Mi egymást akarjuk megvédeni, nem együtt fellépni mások ellen” – húzta alá Gulyás, kiemelve: a háborúnak katonai megoldása nincs, béketárgyalásokra és tűzszünetre van szükség.

A kormány ennek ellenére mindkét lehetőségre készül, a gazdaságpolitikánál mérlegelték egy hosszú háborús korszak lehetőségét is. Emiatt szervezeti döntéseket is hoztak: például kinevezett a kormányfő egy nemzetbiztonsági főtanácsadót Biró Marcell személyében.

Változás lesz az előző évekhez képest, hogy idén a kormány november 5-e után nyújtja be a jövő évi költségvetést, mert az akkori amerikai elnökválasztás döntő hatással lehet rá, alapvetően más gazdaságpolitikát követel meg a szavazás végkimenetele.

Gulyás Gergely ezután kitért a szerdai brüsszeli döntésre, amely alapján a migránspaktumról is döntöttek. A kormány ebbe továbbra sem hajlandó belemenni, Közép-Európának nem kell elszenvednie a Nyugat hibás döntéseit, és abba sem mennek bele, hogy Magyarország pénzt fizessen be, amiért nem vesz át migránsokat.

Beruházásokat halasztanak el

Gulyástól Varga Mihály vette át a szót: a pénzügyminiszter elmondta, a magyar gazdaság a világ egyik legnyitottabb gazdasága, így nem mindegy, a világban milyen folyamatok zajlanak le. A makrogazdasági pályát éppen ezért egy háborús helyzetre teremtették meg. Az infláció letörése után a növekedésre fókuszálnak immár, amely idén megindulhat és akár 2,5 százalék is lehet. A legfontosabb a költségvetési hiány menedzselése lesz, ez idén 4,5 százalékos, jövőre 3,7, 2026-ban 2,9 százalékos lehet, viszont mintegy 675 milliárd forintnyi beruházást elhalasztanak, hogy ez tartható legyen. Ezeket nem törlik el, nem vesznek el, csak a jövőben valósulnak meg. Ezek között egyébként nincs benne a mini-Dubaj-projekt. 

Segítik a gazdákat

Nagy István agrárminiszter az Európába áramló ukrán gabona okozta problémákról értekezett a tájékoztatón, mint kiemelte: az európai gazdák elvesztették versenyképességüket és jövőképüket is.

„Brüsszel elárulta a magyar gazdákat, és helyettük az ukrán oligarchákat támogatják” – tette hozzá, de a kormány mindenképp megvédi őket.

Ehhez egy ötpontos intézkedési csomagról döntött a kormány:

1. Az ukrán gabonaimport miatt azokra a termékekre, amelyeket tilos Ukrajnából behozni, teljes körű bejelentést írnak elő (a Nébih felé), származzon az bárhonnan is.
2. A Magyar Államkincstár gyorsítva teljesítse a mezőgazdasági támogatások kifizetését, már a héten ötvenmilliárd forintot fizetnek ki, május végéig összesen 265 milliárd forintot.
3. Az Agrár Széchenyi-konstrukciók keretéhez a kormány 2026-ig további 45 milliárd forintot biztosít.
4. A gázolaj után évente hektáronként visszaigényelhető adó mértékét is emeli a kormány. Ez egymilliárd forint éves többlettámogatást jelent.
5. Meghirdetik az uniós fejlesztési pályázatokat is az élelmiszeriparban. Összesen több száz milliárd forint érkezhet a gazdákhoz.

Jönnek az otthonfelújítási programok

Vitályos Eszter kormányszóvivő a napokban bejelentett, 108 milliárd forintos keretösszegű otthonfelújítási programról is beszélt a tájékoztatón. Mint mondta: a program uniós forrásból valósul meg: hőszigetelésre, nyílászárócserére és egyéb fűtési és vízmelegítési korszerűsítésre lehet igényelni. Lesz a programban vissza nem térítendő támogatás is és kedvezményes hitel is, viszont előírás, hogy legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni. Ez 127 milliárd forinttal támogatja az építőipart is. A programot a Magyar Fejlesztési Bank bonyolítja majd le, a pályázati felhívás hamarosan megjelenik a kormány oldalán.

Helyreáll majd a hiány

Varga Mihály az Index kérdésére, mely szerint Magyar Péter arról írt ma reggel, hogy a költségvetési hiánycélt már most elérte az ország, és csőd felé robog az állam, úgy reagált, hogy nem kell mindent elhinni, amit a közösségi oldalakon írnak. Hozzátette: vannak olyan finanszírozási tételek, amelyek előbb, illetve utóbb valósulnak meg. Az év első hónapjában több jelentős kiadása is volt az államnak. Februárban például a 13. havi nyugdíjak nyomták meg a hiányt, de ebből nem engednek, mint ahogy a reptérvásárlásra fordított összeg és a magas kamatok miatti költségek is megjelentek már a tételekben. Év végéig viszont helyreállhat a 4,5 százalékos hiány.

A telefondíjak drágulásáról

Varga Mihály a legfrissebb inflációs adatokkal és a telefonszolgáltatók áremelésével kapcsolatban elmondta: örülni kell, hogy egyrészt csökkent az összinfláció, és természetesen a kormány figyeli és monitorozza az árak alakulását, ahogyan véleménye szerint a Gazdasági Versenyhivatal is. Felmerült újságírói kérdésben a benzinárstop is, Varga erre úgy reagált, hogy meg kell várni a nemzetgazdasági miniszter és a Mol vezetőinek találkozását, hogy ott milyen döntés születik.

Problémák a mézpiacon

Az agrárminiszter kifejtette: a magyar mézpiacnak a fő problémája az Európai Unió kínai mézimportja. Az EU önmagában nem termel elegendő mézet, ezért importra szorul, Kínából ipari úton előállított méz kerül az EU-ba, ami alacsony áron kerül forgalomba, az utóbbi időben 80 százalékkal emelkedett ennek a mértéke.

Nagy István rámutatott, 20-25 ezer tonnát szeretnének az EU piacán értékesíteni a magyar mézből, de nem tudnak, mert a helyét elfoglalja a kínai és az ukrán méz, van egy piackiszorító és árletörő hatás. Olyan alacsony áron kerül forgalomba Európában ma a méz, ami nem fedezi a méhészek önköltségét sem, ebből vagy kényszerértékesítés lesz, vagy raktáron tartják a mézet. Nagy István azt ajánlotta mindenkinek, hogy keressen egy termelőt, és vásároljon tőle közvetlenül.

Idén nem lesz nyugdíjprémium

Mivel a jogszabályok szerint 3,5 százalék feletti növekedésnél kell nyugdíjprémiumot fizetnie az államnak, idén pedig ennél biztosan alacsonyabb lesz, így nem fognak prémiumot kapni idén a nyugdíjasok. Az erre félretett 20 milliárd forintról majd később dönt a kormány, hogy mire használják fel.

Miért drága a kenyér?

Nagy István a kenyér áráról elmondta, hogy 53 forintba kerül az a gabona, ami egy kenyérben benne van, az összes többi, az minden más. Az ő hatáskörük az az 53 forint. Az agrárminiszter hangsúlyozta, ha megnézik a helyzetet, a háborút, a szankciók következtében kialakult energiadrágulást, mind rárakódik a kenyér árára.

A miniszter a magyar feldolgozóiparról elmondta, az alapvető gond a rendszerváltozás idejére tehető, amikor a magyar élelmiszeripar privatizációra került, az üzemeket bezárták, elbontották, visszatolták az alapanyag-feldolgozási szintre a magyar mezőgazdaságot, a kormány ezért hozott a finanszírozást érintő stratégiai döntést. Megjegyezte, nem lehetséges az, hogy cukoripar gyakorlatilag nem létezik Magyarországon, ez például nagyon hiányzik, gondolkodnak azon, hogy magánbefektetésként hogyan lehetne létrehozni legalább még egy cukorgyárat.

Van-e nepotizmus a kormányban? 

Magyar Péterrel kapcsolatban kérdezték a kormánytagokat, hogy valóban azért kaphatta-e meg állami pozícióit, mert Varga Judit férje volt. Ezzel kapcsolatban Nagy István úgy fogalmazott: kizárt dolog, hogy bárkinek bármilyen családi kapcsolata előnyhöz vezethetne bármilyen döntésben, csak a szakmai érdemek mérvadók.

Hogy Magyar Péter mit mesél, és milyen népmesei történetet épít fel, az az ő dolga, én ezzel abszolút nem akarok foglalkozni, mert a mesék gyermekek számára valók

– tette hozzá. Gulyás Gergely későbbi kérdésre reagálva hozzátette: ő Varga Juditot mindig is alkalmasnak tartotta a rábízott feladatok elvégzésére, ám Magyar Pétert nem, ezt továbbra is tartja. Gulyás egyébként nem volt tanúkihallgatáson az ügyészségen, és nem tudja, más kormánytagok voltak-e. 

(Borítókép: Varga Mihály, Vitályos Eszter, Gulyás Gergely és Nagy István. Fotó: Tövissi Bence / Index)