Évente félezer magyart fenyeget anafilaxia

A modern életvitelünkből eredően a változó környezeti kihívások miatt egyre több ember szenved valamilyen fajta allergiától, a magyarok harmadánál fordul elő túlérzékenységi reakció, aminek a legveszélyesebb formája az anafilaxia. A kifejezést Charles Richet francia fiziológus alkotta meg az ana, „ellen” és phylaxis, „védekezés” szavakból, a betegség leírásáért 1913-ban Nobel-díjban részesült. Ugyanakkor már az ókorban is ismerték a jelenséget, ami hellén orvosok leírásában éppúgy megjelenik, mint a kínai császárok irattárában, sőt volt olyan uralkodó, akinek halálát anafilaxia okozta. Az egyiptomi hieroglifák szerint Kr. e. 2640-ben Menesz fáraó egy darázscsípés következtében lelte halálát.

Temesszentandrási György elmondása szerint arra vonatkozóan behatároltak az ismereteink, hogy ez manapság milyen gyakoriságban fordulhat elő, de csakúgy, mint az allergia esetében, ennek potenciálisan életveszélyes állapota is egyre több embert veszélyeztet. A nemzetközi adatok szerint ez évente 100 ezer lakosra vetítve 4–6 egyént jelent, azaz Magyarországon évente 400–600 anafilaxiás reakcióval lehet számolni. A tragikus esetek száma ennél jóval kevesebb. Az Egyesült Államokban évente 500–1000 közötti halálos reakcióról számolnak be (2,5 eset/millió fő), Ausztráliában 25-ről (0,66 eset/millió fő).

Ez alapján hazánkban évente 7–25 esetben következhet be tragédia, lehet végzetes az anafilaxiás sokk

– ismertette az allergológus.

A tünetek, amelyeknél azonnal cselekedni kell

Azonnali reakcióként pár perc alatt (ritkán órák alatt) kialakulhatnak több szervet egyszerre érintő vagy egymás után jelentkező ijesztő tünetek, a folyamat előrehaladtával életveszélyes állapot alakulhat ki. Általában bőrviszketéssel vagy gyors ütemben az egész testre kiterjedő csalánkiütéssel, lokális vizenyővel-ödémával kezdődik. Nyugtalanság, fejfájás, fémes szájíz, a tenyér és a talp bizsergő érzete is jelentkezhet elsőként. Ezzel párhuzamosan vagy pár perccel később légúti panaszok lépnek fel köhögés, torokkaparás, krákogás formájában, amit a hang megváltozása, nehézlégzés, sípoló légzés, fulladás kísér, emellett hasi fájdalom, hányás, hasmenés, vizelési zavarok is felléphetnek. A gége ödémája a légutak elzáródását, a légzés és a keringés leállását okozhatja. Végül anafilaxiás sokk alakulhat ki, alacsony vérnyomással, szapora szívveréssel, izzadással, halálfélelemmel, szívritmuszavarral és keringésleállással – sorolta az orvos. „Az ijesztően gyorsan terjedő tünetek észlelése esetén a beteghez azonnal mentőt kell hívni, és ha rendelkezésre áll az akut ellátáshoz szükséges életmentő epinefrin (adrenalin), azt be kell adni” – hívta fel a figyelmet.

Az ilyenkor életmentő, az anafilaxia kialakulását gátló gyógyszer, az adrenalintartalmú autoinjektor Magyarországon 2022 júliusa óta ingyenes a súlyos allergiában szenvedő betegek számára. Az orvos a klinikai túlérzékenységgel reagálók számára egyszerre két EpiPen injekciót is felír, amit a betegnek magánál kell hordania.

Bármire lehetünk allergiásak

Temesszentandrási György kifejtette: a szoba-hőmérsékletű desztillált víz kivételével elvileg mindenre lehetünk allergiásak, így a szervezet túlérzékenységi reakciója is bekövetkezhet szinte bármilyen idegen anyagra, de a valóságban az anafilaxia leggyakoribb okai a gyógyszer-, rovarméreg- és táplálékallergiák. Gyermekkorban az ételallergiák, idősebb korban a gyógyszer- és rovarméreg-allergiák dominálnak. Életkor szerint az allergének közt különbséget lehet tenni:

• gyermekkorban a tej, tojás, földimogyoró, szója, dió-és mogyorófélék a leggyakoribbak‚
• felnőttkorban földimogyoró, dió, mogyoró, szója, hal és „tenger gyümölcsei” a sorrend.

Az allergológus ezzel kapcsolatban megjegyezte: a táplálkozási kultúra jelentős változása miatt az étrend-kiegészítők (színezékek, mesterséges ízfokozók, tartósítószerek) megjelenésével új környezeti allergénnek jelentek meg a palettán.

A súlyos túlérzékenységi reakció (anafilaxia) életveszélyes állapot, évente több halálesetet okoz hazánkban. Az allergológus aláhúzta, hogy az életmentő injekció használatával ez elkerülhető lenne. „Aki darázs-méh csípés okozta allergiában, táplálékallergiában szenved, kérje kezelőorvosát, háziorvosát a gyógyszer felírására vagy arra, hogy juttassa el olyan szakemberhez, aki kivizsgálja, és ellátja ezzel az életet mentő, biztonságosan alkalmazható autoinjektorral” – javasolja a szakorvos.

(Borítókép: Dr. Kirsi Jarvinen-Seppo az Albany Medical Center laboratóriumában, ahol földimogyoró-allergiával kapcsolatos kutatásokat végez 2013. május 1-jén. Fotó: John Carl D'Annibale / Albany Times Union / Getty Images Hungary)