A szakemberek egységes szempontrendszer szerint vizsgálták a kutyákat. Elmondták, hogy a lefoglalt ebek azonosítása jelentős nehézségekbe ütközött.

A másik fél haláláig történő küzdelem mesterséges az állatok esetében, mert eredendően nem céljuk egymás megsemmisítése, csak a hierarchia kialakításában van szerepe. Az adott állat viselkedése főleg a környezetétől függ, a lefoglalt kutyákra idegen környezetben a gátlásos viselkedés volt jellemző, mert sosem hagyták el a lakóhelyüket

– jelentette ki a bíróság által meghallgatott szakember, hozzátéve, hogy a betonon, a járdán nem mertek közlekedni a vizsgált ebek. Az állatviadalok szervezésével vádolt emberektől lefoglalt kutyák jelentős részénél számos furcsa viselkedésmintát tapasztaltak az etológusok. Például a támadások előtt nem adtak figyelmeztető jelzéseket, miközben a nem harcra trenírozott kutyák esetében természetes, hogy több lépésben utaló magatartást tesznek rá.

Három fő csoportba osztották a vizsgált állatokat:

• harci tapasztalattal rendelkező, viadalon részt vett
• harci tapasztalattal nem rendelkező, de viadalra felkészített,
• illetve harci tapasztalattal nem rendelkező, viadalra alkalmatlan kutyákra.

A lefoglalt állatok körülbelül 10 százaléka, a fiatal egyedek egyáltalán nem mutattak agressziót fajtársaik felé a vizsgálatok alkalmával. Ennek ellenére az ebek többségét nem javasolták arra, hogy családok számára örökbe adják őket. Az állatorvosi vizsgálat amfetamint és különböző fájdalomcsillapítókat mutatott ki a kutyák szervezetében, a droggal a viadalokon való teljesítményt akarták növelni a gyanúsítottak.

A kutyák teljes néma csendben gyilkolták egymást

– jelentette ki a bíróságon az egyik meghallgatott szakember.

Megússzák az állatkínzók?

„Több bűncselekménnyel vádolják a nagykőrösi kutyaviadalok szervezőit, bűncselekményi halmazatról lesz szó. Az ítélet szempontjából nincsenek nagy reményeim az üggyel összefüggésben, klasszikus felfüggesztett szabadságvesztés várható” – mondta Kajó Cecília állatvédelemmel foglalkozó jogász, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület tagja, hozzátéve, hogy csupán büntetett előéletű vádlottak esetében vár szigorúbb büntetést. Úgy véli, hogy

Kajó Cecília szerint a jövőben már a szabadságvesztés lehetősége is fennáll hasonló bűncselekmények esetében. „Az állatkínzás alapesete, az állatviadal szervezése, sőt két éve már a részvétel is büntetendő, nemcsak a szervezés és a fogadások kötése” – fogalmazott, hozzátéve: korábban mindenki azzal védekezett, hogy csak jelen volt és megfigyelte az eseményeket.

„Az alapesetért két év a maximálisan kiszabható szabadságvesztési tétel az állatviadaloknál, illetve visszaesőként még magasabb, három-, akár ötéves büntetés is várható. Ez rendkívül sok dologtól függ, a bíró rendkívül sok mindent kell hogy elemezzen, hogy egy büntetést végül kiszabhasson” – fogalmazott a jogsegélyszolgálat önkéntese, akinek figyelmét a nagykőrösi kutyaviadalon lefoglalt ebek sorsa érdekelt, emiatt került a bűnügy közelébe.

Ovádi Péter állatvédelmi kormánybiztos szerint jelentős lépés volt az állatvédelmi törvény szigorítása, miközben felül kellett vizsgálniuk a jogszabályi környezetet.

A törvényt egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés. Ovádi Péter szerint annak ellenére, hogy a nagykőrösi kutyaviadal vádlottjai a jogszabály szigorítása előtt követhették el bűneiket, letöltendő börtönt kéne kapniuk.

(Borítókép: Rácz Adrienn. Fotó: Papajcsik Péter / Index)