Szlávik János: Egészen biztosan lesz még világjárvány

„Senki nem gondolta volna, hogy egy egyszerű náthavírus több millió ember halálát okozza. A Földön több tízezer olyan vírus létezik, amiből hasonló világszintű pandémia alakulhatna ki. Egészen biztosan lesz következő járvány, kérdés hogy az emberiség meg tudja-e akadályozni, hogy a koronavírushoz hasonló mértékű legyen” – fogalmazott Szlávik János, a Belvárosi Orvosi Centrum infektológus szakorvosa a XXI. Század Intézetben tartott, Covid-tanulságokat megvitató konferencián elhangzott felvetésre.

Szavai szerint a következő, egyelőre állatról emberre ritkán terjedő, kockázatosnak tartott vírus a madárinfluenza, ami ellen már megvan a lehetséges, nagy mennyiségben létrehozható védőoltás, ami abban az esetben jelent segítséget, ha a vírus emberről emberre is terjedne. „Egyelőre még itt nem tartunk, de már átlépett egy olyan határt, hogy bizonyos emlősöket megfertőz” – magyarázta az infektológus, aki hozzátette: a Sars-Covidnál a legnagyobb gondot az jelentette, hogy nem tudtunk olyan gyorsan hatalmas mennyiségben védőoltást kifejleszteni, mint ahogy szükség lett volna erre.

A karanténtól az oltásig

Hankó Zoltán a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke arról beszélt, hogy járványok mindig voltak és lesznek, de olyan mértékű pusztításokat nem végeznek, mint a középkorban. Az infektológus megjegyezte, a karantén szót azóta ismerjük, a pestis- vagy a kolerajárványok idején szinte ez volt az egyetlen védekezési eszköz a fertőzés terjedése ellen. „Kötelező maszkhasználatot pedig több mint száz éve, a spanyolnátha idején már bevezettek, a Covid-járvány idején még erről is meg kellet győzni az embereket.”

„Az oltásszkepticizmussal hasonló a helyzet, pedig az egyik legsikeresebb népegészségügyi program Magyarországon a kötelező gyermekkori védőoltások protokollja. A kanyaró ellen így értük el a 95 százalékos átoltottságot, amivel hazánkban a fertőzést sikerült eliminálni” – mutatott rá Szlávik János. Hozzátette: a fekete himlő vagy a tbc terjedését is oltásokkal sikerült felszámolni, mégsem lehetett a koronavírus-járvány idején mindenkit meggyőzni az oltások hasznosságáról. A lakosság 60-70 százaléka kapott meg egy oltást, az idősek 70-80 százaléka legalább két oltást, a szakember szerint 80 százalék általános teljes oltottság elérése lett volna ideális. 

Ennek ellenére nem igaz, hogy a magyar emberek nagyobb arányban haltak meg, mint a szomszédos országokban. Nincsenek erre valid adatok.

– emelte ki.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke elmondta, ahogy elérhetővé váltak Magyarországon a koronavírus elleni vakcinák, az EMMI jogszabályi előírásának megfelelően segítették kollégáikat hozzájutni ezekhez, ugyanis csak így folytathatták munkájukat.

Életüket kockáztatták

Hankó Zoltán csupán egy magyar gyógyszerész házaspárról tud, akik áldozatul estek a fertőzésnek, annak ellenére, hogy a legszigorúbb korlátozások idején folyamatosan dolgoztak a patikusok. Mint mondta, nemcsak a hatósági korlátozások betartásával igyekeztek óvni kollégáikat, a szakmán belül központilag is hoztak bizonyos szabályokat. Az egyik, hogy a nagy forgalmú patikáknál a különböző műszakokban dolgozó gyógyszerészek nem találkoztak egymással, hogy ha az egyik csoportból valaki elkapta volna a fertőzést, a másik csoport tagjaira ne terjedjen át.

Szlávik János kedvezőtlenebb adatokról számolt be: a koronavírus áldozatainak 10 százalékát világszerte az egészségügyben dolgozók tették ki, mivel mind az orvosok, mind az ápolók a frontvonalban dolgoztak, már a vakcina megérkezése előtt is.

A gyors intézkedések mögött

„A járványügyi intézkedéseket lehet utólag kritizálni, csak nem szabad elfelejteni, hogy szükségállapotban a közegészségügynek félkatonai szervezetként kell működnie” – húzta alá, hozzátéve: infektológusként az oltások hasznosságát nem kérdőjelezte meg. Hankó Zoltán is ezt támasztotta alá: amit a gyógyszerhatékonyság engedélyez, az megfelelő hatékonysággal bír. A koronavírus-oltóanyag esetében ez a betegség súlyosabb lefolyásának megakadályozást jelenti, nem azt, hogy nem fertőződik meg az ember. A gyógyszerészkamara elnöke is elismerte, hogy vészhelyzetben gyors döntéseket kell hozni, de a szakmákkal intenzívebb párbeszédre lett volna szükség. 

A 2020-as időszakra visszaemlékezve elmondta, volt, hogy tollat sem lehetett biztosítani a recept aláírásához, vagy csak ablakon keresztül szolgálhatták ki a betegeket. Az intézkedések olyan gyorsan követték egymást, hogy az aktuális rendelet elolvasásával zárta a napot.

Negyedévente írtuk át a protokollokat a koronavírus-járvány idején, mert az ismeretek változtak, születtek újabb és újabb kutatások

– erősítette meg Szlávik János, aki pont azt nevezte meg a járvány egyik pozitív hozadékának, hogy a közegészségügyi intézkedések gyorsabbá váltak. „A védekezéshez szükséges eszközök beszerzése mellett a tapasztalatok átadásának a gyorsasága is fontos volt, az első hatékonynak ítélt gyógyszereket rögtön beépítettük a kezelési gyakorlatba, csakúgy, mint az oltóanyagoknál” – mondta az infektológus.

Hankó Zoltán a konferencia korábbi felszólalóival egyetértett abban, hogy a kritikus anyagok gyártását, előállítását országhatáron belül meg kell oldani. Készül ezt illetően egy gyógyszerlista, amit szakmailag indokoltnak tart. Az ENSZ járványügyi paktuma szerinte üdvözlendő, de a lokális szempontokat nem szabad mellőzni, például, hogy adott helyzetben Magyarországon ezt hogyan lehetne alkalmazni.