Alaptörvény-módosításokat nyújtott be a kormány, itt vannak a konkrét javaslatok

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter az előző heti Kormányinfón közölte, hogy a kormány három Alaptörvény-módosítást is beterjeszt a parlament elé (ha elfogadják, ez lesz az Alaptörvény 13. módosítása). Hogy milyen változások jöhetnek, azt egy külön magyarázó cikkben foglaltuk össze utóbb.

A most beterjesztett javaslatok közül az első a köztársasági elnöki kegyelemre vonatkozik, ezt a KDNP-s Vejkey Imre terjesztette be. Ez az alaptörvény 9. cikkét egészíti ki az alábbi szöveggel: „Sarkalatos törvény határozza meg azon, a gyermek sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmények körét, amelyek tekintetében a köztársasági elnök a (3) bekezdés n) pontjában foglalt egyéni kegyelmezési jogát nem gyakorolhatja.” Továbbá leszögezték, hogy

A köztársasági elnök a (4) bekezdés g) pontjában foglalt egyéni kegyelmezési jogát a kiskorú személy sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény esetén nem gyakorolhatja.

Indoklásként azt fűzték hozzá: „Magyarországon a gyermek a legfontosabb, a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények tetteseit a törvény teljes szigorával kell büntetni. A javaslat értelmében sarkalatos törvény határozza meg azon, gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények körét, amelyek tekintetében a köztársasági elnök a kegyelmezési jogát nem gyakorolhatja. A javaslat szerint mivel a kegyelem a köztársasági elnök kizárólagos joga, ezért a továbbiakban a döntésének érvényességéhez ellenjegyzés nem szükséges. Az alkotmányos szabályozást így a valós helyzethez igazítjuk, ugyanis az elmúlt több mint három évtizedben mindössze egy alkalommal történt meg, hogy az igazságügyért felelős miniszter megtagadta az ellenjegyzést a köztársasági elnök egyéni kegyelmezési döntésétől.”

Ez a változtatás eredendően még arra a bejelentésre vezethető vissza, amelyet Orbán Viktor egy héttel a kegyelmi ügy kirobbanása után tett.

A honvédségnél is alkotmánymódosítás jöhet 

A második Alaptörvény-módosító javaslatot a fideszes Kósa Lajos nyújtotta be. Ez az Alaptörvény 47. cikkét érinti, amely az alábbi szöveggel egészülne ki: 

A Magyar Honvédség katonai műveleteinek, állomásozásának és más, határátlépéssel járó csapatmozgásának, valamint a külföldi fegyveres erők Magyarország területét érintő katonai műveleteinek, állomásozásának és más, határátlépéssel járó csapatmozgásának engedélyezésével összefüggő alapvető szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

Indoklásként azt fűzték hozzá, hogy „a veszélyek korát éljük, szomszédunkban több mint két éve háború dúl. Magyarország a kezdetektől a béke pártján áll, álláspontunk világos: sem fegyvereket, sem katonákat nem vagyunk hajlandóak küldeni Ukrajnába. Hazánk alapvető érdeke az orosz–ukrán háború mielőbbi lezárása, a tűzszünet, a béketárgyalások megkezdése. Mindezek mellett az első és legfontosabb feladatunk Magyarország békéjének megőrzése és a biztonságunk szavatolása.” 

„A háborús helyzethez alkalmazkodni kell, és gyors reagálásra van szükség. Ezért célszerű, ha a Magyar Honvédség katonai műveleteiről, állomásozásáról, határátlépéssel járó csapatmozgásairól, külföldi fegyveres erők Magyarország területét érintő katonai műveleteiről sarkalatos törvény rendelkezik” – írták.

Az uniós hitelfelvételt érinti a harmadik változtatás 

Végül felkerült a honlapra az a módosító javaslat is, amely a közös uniós hitelfelvételről szól. Ezt a fideszes Tessely Zoltán nyújtotta be, és az Alaptörvény 37. cikkét toldja meg azzal, hogy: 

Magyarország az Európai Uniónak olyan hitelfelvételéhez és az ahhoz kapcsolódó garanciavállaláshoz, amely Magyarország által teljesítendő fizetési kötelezettséget keletkeztet, az Országgyűlésnek az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott egyedi határozatával adott felhatalmazása alapján, a Kormány egyedi döntése alapján járulhat hozzá.

Itt az indoklás úgy hangzik: „A tervezett módosítás célja annak biztosítása, hogy az Európai Unió nevében történő hitelfelvételhez (pl. tagállamoknak vagy harmadik országnak nyújtott pénzügyi támogatás, hitel, hitelkeret vagy más eszköz) és az ahhoz kapcsolódó garanciavállaláshoz (pl. uniós költségvetés által biztosított garancia a hitelfelvételhez) csak akkor van lehetősége a magyar kormánynak hozzájárulnia, ha az Országgyűlés az összes képviselő kétharmadának szavazatával a hitelközösség létrejöttét támogatja.” 

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán / MTI)