Új korszak indul az oktatásban, elstartolnak az átalakított érettségi vizsgák

Hétfő reggel a hagyományoknak megfelelően magyar nyelv és irodalommal startol el a 2023/2024-as tanév tavaszi érettségi időszakának kötelező része. Az Oktatási Hivatal (OH) közleménye szerint a következő hetekben 1161 helyszínen várhatóan több mint 112 700-an érettségiznek a középiskolák, a kormányhivatalok, és a 3150 vizsgabizottság szervezésében.

Mint ahogyan a korábbi években, úgy a több héten át tartó megmérettetés most is az írásbelikkel indul.

Múlt hét pénteken a tanulók egy része már kipróbálhatta magát vizsgahelyzetben, május 3-án ugyanis a nemzetiségi nyelv és irodalom tárgyak írásbelijeit rendezték meg.

• Ezen a héten hétfőn magyar nyelv és irodalom tárgyból középszinten 73 472, emelt szinten pedig 2066 tanuló ad számot tudásáról.
• Kedden matematikából középszinten 69 047-en, emelt szinten 6616-an érettségiznek.
• Szerdán történelemből középszinten 68 802, emelt szinten 7679 diák vizsgázik.
• Ezután az idegen nyelvi vizsgák következnek: május 9-én, csütörtökön angol nyelvből középszinten 34 491-en, emelt szinten 20 821-en; május 10-én, pénteken német nyelvből középszinten 7772-en, emelt szinten 2332-en bizonyíthatnak.

A további, szabadon választható tantárgyak vizsgáinak menetrendje itt érhető el.

Miután a végzősök az írásbeliket maguk mögött hagyják, jöhetnek a szóbelik, melyeket emelt szinten június 5. és 12. között, középszinten június 17. és július 3. között rendeznek meg.

Eltérő motivációk

Ugyan az OH tájékoztatása alapján rendes érettségi vizsgából lesz a legtöbb – a végzős tanulók 217 569 ilyen vizsgát tesznek, ami az összes megmérettetés 61 százaléka –, nekivágnak a kihívásnak olyanok is, akik már rendelkeznek bizonyítvánnyal, idén 2887-an jelentkeztek ismétlő vagy kiegészítő vizsgára.

Az előrehozott vizsgák száma 117 522 – ami a vizsgák közel 33 százaléka –, ennek egy jelentős részét a mintegy 24 500 fő technikumi képzésben tanuló teszi majd, akik a szakképzés rendszerében korábban elindított szerkezeti reformok miatt 2025 májusában fejezik be középiskolai tanulmányaikat.

A szintemelő vizsgák száma 12 391 – a vizsgák több mint 3 százaléka –, míg a pótló és a javító vizsgáké együttesen 2212.

Új tanterv, új érettségi

2024-ben új korszak indul a hazai oktatásban, idén ugyanis már az átalakított érettségi vizsgákkal találkozhatnak a tanulók. Ennek oka, hogy 2024-ben azok számára is elérkezett a legfontosabb középiskolai megmérettetés, akik 2020-ban az új Nemzeti alaptanterv szerint kezdték meg a tanulmányaikat.

Bár azok, akik 2022 óta előrehozott vizsgát tettek, részben már megízlelhették, milyen a mostani követelményrendszer, az széles körben csak most válik ismertté.

A magyarérettségin a lexikális tudás kerül előtérbe

Ennél a vizsgánál a legfontosabb változások a következők:

• a rövid, gyakorlati szövegalkotástól, így például a kérvényírástól is elbúcsúzhatnak a diákok, lesz azonban helyette egy irodalmi-műveltségi teszt, melyben többek között költőkre, írókra, műfajokra, műcímekre, és még memoriterekre is rákérdezhetnek;
• a hosszabb szövegalkotásnál kikerül a választási lehetőségek közül az összehasonlító elemzés, ám marad a hagyományos műelemzés, illetve a témakifejtő esszé;
• a szövegértésnél nyelvtani kérdések is lesznek;
• változik továbbá a szóbeli is, az eddigi hat kötelező életműtétel (Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, József Attila, Arany János, Petőfi Sándor, Ady Endre) újabb írókkal, költőkkel bővül, felkerül a listára Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Vörösmarty Mihály és Herczeg Ferenc is.

A Magyartanárok Egyesületének elnöke korábban a változásokat az alábbiak szerint kommentálta az Indexnek: „Nem szerencsés, hogy már az írásbelin előjönnek nyelvtani kérdések, ez a jövőben csak tovább növeli a tantárgy népszerűtlenségét. A társadalmi sikerességre felkészítő, kommunikációközpontú szövegalkotási feladat pedig – amely egy kifejezetten modern eleme a vizsgának – kikerül. Ez egyértelmű visszalépés, amely hatalmas kárt okoz a tanulóknak” – fejtette ki Arató László, aki szintén erős kritikát fogalmazott meg arról, hogy a szövegalkotás helyett bekerül egy műveltségi teszt, úgy véli, az „Damoklész kardjaként leng majd a diákok és a tanárok feje felett”.

Gyakorlatiasabb lesz a matematikaérettségi 

A magyarral ellentétben a matematikaérettségin több olyan feladat előkerülhet, amelynek több köze van a való élethez, a korábbiakhoz képest a kompetenciaalapú és a logikai feladatok kerülnek előtérbe. Mindez úgy valósul meg, hogy a szerkezet marad a régi, újdonságok leginkább a témaköröknél lesznek.

Bizonyára sokan örülnek majd annak, hogy szinusz, koszinusz, illetve tangens függvényt már nem kell számolni. Meg kell birkózni ugyanakkor olyan gazdasági számításokkal, mint a törlesztőrészlet vagy a gyűjtőjáradék, de egy hitelfelvételi lehetőség, egy befektetés vagy egy megtakarítás kockázatait is ki kell tudni számolni.

A középszinten érettségizőknek szintén újdonság lehet, hogy megjelenik néhány olyan feladat, amit eddig csak emelt szinten kellett elvégezni, példaként említendő itt a geometriai valószínűség vagy a 10-es alapú számrendszer átváltása.

Mindezek fényében a tartalmi arányok középszinten a következőképpen alakulnak a feladatlapokban:

• Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok: 20 százalék
• Számelmélet, algebra: 25 százalék
• Függvények, az analízis elemei: 15 százalék
• Geometria, koordinátageometria, trigonometria: 25 százalék
• Valószínűségszámítás, statisztika: 15 százalék

Emelt szinten pedig így:

• Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok: 20 százalék
• Számelmélet, algebra: 25 százalék
• Függvények, az analízis elemei: 20 százalék
• Geometria, koordinátageometria, trigonometria: 20 százalék
• Valószínűségszámítás, statisztika: 15 százalék

Megosztó az új történelemérettségi

Az új matematikaérettségihez hasonlóan az új történelemérettséginél is inkább a témakörök változtak, a szerkezet, illetve a feladatok típusa nem tér el a korábbiaktól.

Az új követelményrendszer a korábbiakban kapott hideget és meleget is. A Történelemtanárok Egylete egy korábbi közleményében több évtizedes visszalépésről beszélt.

„Kifogásoljuk a politikatörténeti témák arányának növelését, mivel ez ellentétes a korszerű történelemtanítás trendjével, egyszersmind az életmódtörténet visszaszorulása megnehezíti a múltban élt emberek életének megismerését, megértését” – írták, hozzátéve, hogy a módosítások nyomán csökken a társadalom-, életmód- és gazdaság-, és így nő az eszme- és vallástörténet aránya az eddigi 10 százalékról 17–23 százalékra.

Egy másik szakmai szervezet ugyanakkor pozitív fejleményekről beszélt, a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete állásfoglalásában többek között azt írta:

„A kompetenciák megfogalmazása tömörebbé, egyértelműbbé, jobban alkalmazhatóvá vált, ami segítheti az érettségi vizsgára való felkészülést. Emellett örvendetes, hogy az emelt és középszint közötti kisebb átfedések megszűntek” – mutattak rá.

A középszintű érettségi lexikai követelménye egyébként továbbra is megegyezik a kerettantervben szereplő adatokkal, emelt szinten ugyanakkor az azon felüli, külön adatbázisban szereplő eseményekkel, időpontokkal, személyekkel és fogalmakkal is tisztában kell lenni.

A felvételi is változik

Valóban izgalmas időszak a mostani, az érettségi vizsgák mellett ugyanis a felvételirendszer is átalakult. A folyamat még 2023-ban indult el, a következő elemekkel:

• A jogszabályban meghatározott minimumponthatárokat eltörölték, helyette az egyetemek szakonként határozhatják meg, hogy mi az a legkevesebb pont, amivel felvételt nyerhet egy hallgató. Változatlan, hogy egy felvételiző összesen hat helyre jelentkezhet.
• Az alap- és osztatlan képzésre jelentkezőknek már nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségit tenniük.
• Az érettségi követelmények esetében adott szakoknál az intézmények középszintű érettségit is elfogadhatnak emelt helyett.

Az igazán hangsúlyos változások azonban csak 2024-ben lépnek életbe:

• Az intézmények 100 pontot maguk is adhatnak. A tartalékos katonai szolgálatért például továbbra is sok többletpont jár, szolgálati idő függvényében 64 pont is szerezhető.
• Az intézményeknek lehetőségük van kijelölni, hogy a tanulmányi és az érettségi pontok esetében melyik legyen az ötödik középiskolai, illetve az ötödik érettségi vizsgatantárgy, amely beleszámít majd a tanulmányi pont számításába.
• Az intézmények eldönthetik, hogy az érettségi pont számításához a különböző szakokon melyik két érettségi tantárgy teljesítése kötelező, és ezek közül melyik tantárgyat kell emelt vagy középszintű érettségivel teljesíteni.
• Az emelt szintű érettségi esetén százalékos eredményt vesznek figyelembe (tehát egy 85 százalékos emelt szintű vizsga 85 pontot ér). Középszintű érettségi esetében viszont csak 67 százalékban számítják be a felvételibe az eredményt (vagyis egy 100 százalékos középszintű vizsga csak 67 pontot ér).

Arról, hogy mit kell tudni a most érettségiző és felvételiző generációról, itt írtunk bővebben. 

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)