Nem jött be a jóslat, nehezebb volt a magyarérettségi, mint amire számítani lehetett

Mint megírtuk: hétfőn új korszak vette kezdetét az oktatásban, elstartoltak az átalakított érettségi vizsgák.

Ahogyan minden évben, úgy a megmérettetés kötelező része most is magyar nyelv és irodalommal indult, ami azért is volt izgalmas, mert felépítés tekintetében az ehhez a tantárgyhoz tartozó vizsga változott a legtöbbet tavalyhoz képest. Az új elemeket amiatt építették be, mert idén azok számára is elérkezett a megmérettetés, akik 2020-ban az új Nemzeti alaptanterv szerint kezdték meg a tanulmányaikat.

A rövid, gyakorlati szövegalkotás (pl. érvelés, motivációs levél, kérvény) helyett bejött egy irodalmi-műveltségi teszt, melyben többek között költőkre, írókra, korstílusokra, stílusirányzatokra, műfajokra, műcímekre, és még egy memoriterre is rákérdeztek. Ennél a feladatrésznél az Antigoné és Ady Endre is előkerült, de a diákoknak egy költeményt is ki kellett egészíteniük.

A szövegértésnél a Magyar Kultúra egyik szerzőjének könyvekről szóló szövegét kapták a tanulók, míg a második részben középszinten Karinthy Frigyes Az olasz fagylaltos című novelláját kellett elemezni. Míg azoknak, akik nem a műelemzést választották, Babits Mihály költészetéről kellett egy általános témakifejtő esszét írni.

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke kérdésünkre, hogy mennyire volt nehéz dolga az érettségizőknek, úgy felelt:

„Ugyan a változások irányát elhibázottnak tartom, a konkrét megvalósulás az új követelményrendszer és a vizsgamodell leírásának megfelelt. Viszonylag nehéz volt, de nem nagyon nehéz, azt kérdezték, amit a szabályok előírnak, és volt azért alibifeladat is” – fogalmazott Arató László, megjegyezve: nem jött be a jóslat, miszerint az új típusú érettségi első feladatsora úgyis könnyű lesz annak érdekében, hogy az átalakításnak pozitív visszhangja legyen.

„Ehhez viszont nem volt elég könnyű” – jelentette ki a Magyartanárok Egyesületének elnöke.

A rettegett irodalmi tesztben egy alibifeladat is előkerült

Mint azt fentebb már jeleztük: középszinten a szövegértésnél könyvtörténetről, kódexekről, tekercsekről olvashattak a diákok. Arató László szerint a szöveg egy kicsi hosszú volt, de a hozzátartozó feladatokat, kérdéseket rendben találta – két kivétellel. Az 5. feladatban ugyanis rákérdeztek, hogy milyen két jelentős változást hozott az írás megjelenése, miközben a szöveg csak egyet említett. Vitatható volt a 10. feladat is, melynek A és B részében lényegében ugyanazt kérdezték, és ez megzavarhatta a diákokat. Újdonság volt, hogy ennél a résznél nyelvtani feladatok is felbukkantak, méghozzá több nyelvi szintre, így szószerkezetekre, szókincsre, szóelemekre, szófajokra és helyesírásra is rákérdeztek.

Nem mondanám, hogy ezeket nem kell tudni, de eddig ilyesmiről inkább a szóbelin esett szó, hiszen az írásbeli hagyományosan kompetenciákat kér számon, nem pedig tárgyi tudást

– kommentálta a pedagógus.

A magyarérettségi legnagyobb újdonsága az irodalmi teszt volt, a fentiekhez hasonló okok miatt előzetesen leginkább ez verte ki a biztosítékot. A magyartanárok attól tartanak, hogy ez a fajta számonkérés negatív irányba befolyásolja majd az órai munkát, hiszen az ön- és valóságismeretet szolgáló, illetve az irodalmi műveket irodalomként olvasó, műértő-elemző és élvező helyett a magolás és a tesztre gyúrás kerül előtérbe.

„Attól függetlenül, hogy az iránnyal abszolút nem értek egyet, maga a kérdéssor nem volt nehéz, még a memoriter sem, pedig attól sokan tartottak. Az előre megadott szósor alapján a versből hiányzó szóalakokat könnyen ki lehetett következtetni, be lehetett helyettesíteni. Végeredményben pedig ez így egy vicc volt, nem kellett hozzá fejből tudni Kányádi Sándor Valaki jár a fák hegyén című versét, ami persze nem nagy baj, de akkor minek kérdezünk memoritert?” – tette fel a kérdést Arató László, hozzátéve, hogy abban a tekintetben a feladatsor kihívást jelentett, hogy különböző évek anyagát egyszerre kellett tudni – noha a 12. év során az előző évek anyagának az ismétlésre nem szokott idő maradni. Emellett néhány feladat pontozásával nem értett egyet.

A pocsék novella volt a jobb választás

Ugyan sokan arra számítottak, hogy a műelemzésnél majd egy lírai vers kerül terítékre, a diákoknak végül Karinthy Frigyes Az olasz fagylaltos című novellájával kellett megbirkózni.

„Úgy gondolom, hogy ez az egyik leggyengébb Karinthy-mű, talán a leggyengébb, amit valaha láttam. Közhelyes, nagyzoló, patetikus. Ugyanakkor nem ez volt a gond ezzel a feladattal – hisz rossz művet is lehet elemezni –, hanem az, hogy túl sok volt a szempont, és némelyikük nem is felelt meg a tárgyszövegnek” – fogalmazott.

Mivel a második feladatrészben van választási lehetősége a diákoknak, aki nem kívánt novellát elemezni, az Babits Mihály három különböző korszakban született, a vizsgázó által a szöveggyűjteményből kiválasztott ars poeticáját is összevethette.

Ez nagyon durva, ilyet csak emelt szinten vagy a szóbelin tudnék elképzelni. A témakifejtő esszé szintén új elem, meglepő, hogy ilyen nehéz feladatot adtak a debütálására, a mintafeladatsor ennél jóval egyszerűbb volt. Annyiban gyerekbarátnak tartom ezt a részt, hogy a versek egy évfolyam szöveggyűjteményében vannak, így hát nem kellet sokat keresgélni –

– kerekítette le a pedagógus, aki több diákkal való konzultáció után vegyes visszajelzéseket kapott: volt, aki szerint nem volt nagyon nehéz, míg más ennek az ellenkezőjét gondolja.

Végül Arató László kitért arra is, hogy az a visszalépés, amit előzetesen prognosztizált, bejött, hiszen összességében a mostani érettségi maradibb volt, mint a korábbiak.

„Ez az érettségi megkoronázza és bebetonozza a Nemzeti alaptantervet. Akik a változtatásokat végrehajtották, azt remélték, hogy az új elemek majd hozzájárulnak a műveltség megőrzéséhez és terjesztéséhez, de ezt részleteiben is kötött, központi előíró tantervekkel és mechanikus tesztekkel nem lehet biztosítani” – összegezte, hozzáfűzve, hogy egy ilyen irodalmi teszthez a műveket nem kell olvasni, elég a Wikipédia címszavaiból megtanulni néhány nevet, cselekményfordulatot és fogalmat.

Az emelt szintű vizsga modern volt és korrekt

Ugyan az emelt szintű érettségiről hagyományosan kevesebb szó esik, Bacsó Pétert, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagját arra kértük, értékelje a feladatlapokat.

Alapvetően jónak gondolom, a felvezető szövegnél egy József Attila-mű került elő, mely több szempontot is felvetett, a stílusa is megfelelő volt, nem túl könnyű, nem túl nehéz. A kérdéssor változatosnak és megoldhatónak mondható, azt pedig különösen izgalmasnak és üdítőnek tartom, hogy több kortárs irodalmi szöveget érintő feladat is volt benne

– mondta Bacsó Péter, kiemelve, hogy hasonló véleménnyel van a második részről, ahol szintén kortárs művek közül választhattak a diákok.

Összességében az emelt szintű érettségi a korábbiaknál modernebb, nehézségi fokát tekintve pedig korrekt volt.

Aggodalomra semmi ok: aki úgy érzi, ma rosszul teljesített, a szóbelin még sokat javíthat. Ezeket a megmérettetéseket emelt szinten június 5. és 12. között, középszinten június 17. és július 3. között rendezik meg.

(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)