A kiságyból rángatta ki a kisgyerekeket – újabb részletek az érdi gyermekbántalmazásról

Napokkal ezelőtt itt írtunk arról, hogy egy kisfiút fejbe dobott, egy kislány száját és orrát pedig többször celluxszal leragasztotta egy kisgyermeknevelő az érdi önkormányzat fenntartásában működő bölcsődében. Az asszony, akinek kisfiát fejbe dobta a nevelő, újabb részleteket osztott meg szerkesztőségünkkel.

A kisfiú édesanyja elmondta, hogy az intézménybe járó kislányt nem az első alkalommal bántalmazta a nevelő, aki egyébként csoportvezető is volt. A többi gyermeket is bántotta, az egyik dadus pedig vallomásában hangsúlyozta, hogy a nevelő 

a kisgyermekeket a kiságyból többször kirángatta

– ez köztudott tény volt, tette hozzá az anyuka. A bántalmazásokat a rendőrségi iratok alapján a többi nevelő és a dadus is látta, a kislányt (akinek száját többször leragasztotta, fejét is körbetekerte celluxszal) heteken át szenvedett ettől. Az ügyet csak a kisfia bántalmazása után jelentették az intézményvezetőnek, méghozzá csak a negyedik eset után, hétfőn – áll az anyuka elmondása szerint a rendőrségi tanúvallomásokban. 

Hangulatilag labilis, gyerekek felé agresszív volt

– nyilatkozták kollégái a nevelőről. A kislányt egyik alkalommal úgy bántotta, hogy munkaidőn kívül tartózkodott az intézményben, munkavégzésre alkalmatlan állapotban. A tanúvallomásokból az is kiderült, többször előfordult, hogy a gyereknevelő nem dolgozott volna, csak délután kettőkor kezdődött a munkaideje, de hamarabb bement a bölcsődébe, és látták rajta, hogy „ki van készülve”. Azonnal jelezték neki a kollégái, hogy menjen haza aludni, és jöjjön vissza később, de közölte, drága a benzin, így az intézményben maradt. 

Az anyuka – akinek gyermekét babzsákkal dobta fejbe a nevelő – elmondta, hogy korábban koponyaműtétje volt kisfiának, de ettől függetlenül is tájékoztatni kellett volna őt. 

Bevérzett a szeme, sírt, hogy fájdalma van, fáj a szeme.

A szülő felé azonnali értesítési kötelezettsége van az intézménynek, kötelessége baleseti jegyzőkönyvet felvenni, ám ez nem történt meg, és orvosi ellátást sem biztosítottak a gyermeknek. A korábbi tájékoztatás szerint az intézményvezető szabadságon volt, ezért történt csak később az anyuka tájékoztatása. Ezt a bölcsőde vezetője cáfolta; pénteken, a Márton-napi ünnepségen már ott volt az igazgatónő. Az édesanya hangsúlyozta, az igazgatónő távolléte sem lehetett volna akadály, ugyanis van helyettese, így ez egy rossz hivatkozási alap az intézmény részéről. 

Fénykép- és videófelvétel is készült

Korábban megírtuk, hogy fényképfelvétel készül a gyermekről. Az anyuka kiemelte, többszöri kérése ellenére sem kapta meg a képet, ugyanakkor adatvédelmi kérdéseket vethet fel, hogy az intézményvezető tanúvallomása tartalmazza: a közösségi médiában küldte át a gyereknevelő a vezetőnek a képeket.

A videófelvételt a mai napig nem láttam, nem áll rendelkezésemre, ami felháborító, mert nekem mint szülőnek jogom lenne megkapnom. 

Kitért arra is, a hivatal humánosztály-vezetőjének és az alpolgármesternek tudnia kellett volna, hogy a szülőt azonnal értesíteni kell. A többi szülőt a mai napig nem tájékoztatták a szülői értekezleten sem. Az esettel kapcsolatban csak annyit mondtak, hogy nem voltak elégedettek a nevelő munkájával, ezért küldték el. Ugyanakkor az egyik szülő megkérdezte, hogy történt-e esetleg gyermekbántalmazás, de erre nemmel válaszolt a vezető. A tanúkihallgatásokkal kapcsolatban az anyuka elmondta, a többi szülőt is meg lehetett volna hallgatni, de ez idáig nem történt meg, és neki mint sértetti képviselőnek sem ad ki információt a rendőrség.

Kerestük korábban az érdi önkormányzatot, ahonnan részletesen tájékoztatták lapunkat az esettel kapcsolatban:

2023. november 9-én, egy csütörtöki napon a Pöttöm Sziget Bölcsőde egyik gondozója megdobott egy gyermeket vagy egy plüssel, vagy egy tenyérnyi méretű babzsákkal – a tárgyra az esemény tanúi eltérően emlékeznek. Az éppen szabadságon lévő intézményvezető november 13-án, hétfőn értesült az ügyről a többi gondozótól. Az intézményvezető még aznap délelőtt rögtön vizsgálatot indított, meghallgatta a gondozónőket, és még hétfőn délelőtt tájékoztatta a Polgármesteri Hivatal Humán-Szolgáltatási Főosztály vezetőjét, illetve a szakterületért illetékes alpolgármestert, Tetlák Örsöt. Mindketten arra utasították, hogy az elkezdett tényfeltárás legyen alapos, mindenre kiterjedő, vegyen fel jegyzőkönyveket, és ezek birtokában, ezek alapján mindenképpen történjen meg a szülői kommunikáció. A vizsgálatok során derült ki, hogy ugyanez a dolgozó egy másik alkalommal celluxot ragasztott egy kislány szájára, amit egy másik gondozó rögtön eltávolított.

Az anyuka állítására szerint közös megegyezéssel szüntették meg a nevelő jogviszonyát. Erre az önkormányzat úgy reagált, a tettet elkövető gondozó közalkalmazotti jogviszonyát azonnali hatállyal, november 13-án megszüntették, és többé már nem engedték vissza dolgozni, nem mehetett a gyerekek közelébe. Ugyanakkor az iratokban közös megegyezés áll, és az is kiderült korábban, az ügyben az intézményvezető munkajogászhoz is fordult. Egy munkajogász nem javasolna egy közös megegyezést – reagált erre az anyuka. 

Az önkormányzat tudomása szerint az intézményvezető minden nap bejárt a csoportba, személyesen figyelte meg a gyerekeket, hogyan hatott rájuk az eset. Az anyuka szerint az intézményvezető nem ismeri a gyerekeket, így

inkább egy pszichológusnak kellett volna figyelnie.

Bántalmazásnak tekintendő az a tevékenység ami – akár ismétlődően –, de mindenképpen negatív érzéseket okoz a másik személynek, vagyis a gyermekeknek – hangsúlyozta lapunknak Csizmadia Dóra pszichológus. Amikor a gyermekek ki vannak szolgáltatva a nevelőknek, mert ők döntenek fölöttük, széles értelemben vett érzékeny helyzet alakul ki. A fájó fizikai történések a gyermekek érzéseit felkavarják. A pszichológus szerint ha a gyermeket olyan módon korlátozzák a szabadságában vagy olyan nevelési módszereket használnak, amely neki fizikailag vagy lelkileg megterhelő, az hosszú távú negatív hatást is kifejthet a fejlődése során.

Rémálmok és agresszió továbbadása

Csizmadia Dóra példaként említette, hogy a gyermek a bántalmazás hatására rosszul aludhat, bevizelhet éjszaka, sőt adott esetben maga is agresszívvé válhat gyerektársaival szemben, amiért megint csak ő kap büntetést. Ez problémák láncolatának kialakulásához is vezethet. A bántalmazást gyakran elmaszkolják a kollégák vagy az intézményvezető, ami szerinte bűn.

Vétkesek közt cinkos, aki néma

– hangsúlyozta a szakértő, majd hozzátette: aki nem szól arról, hogy mi történt, ugyanúgy részese lesz az eltussolásnak. Fontos lenne ugyanakkor a felnőttek oldaláról is vizsgálódni. Megnézni, hogy mit kezdenek a saját frusztrációjukkal és eszköztelenségükkel, mert a ventilálás hiánya gyakran a gyerekeken csattan. „A gyerekkel sok mindent meg lehet beszélni, érintéssel együtt még hatékonyabban lehet kommunikálni velük” – húzta alá. A bántalmazásban a felnőttek eszköztelenségét látja a pszichológus, aki megjegyezte, elképzelhető, hogy maga a felnőtt is bántalmazott volt a saját gyermekkorában, ezért nem is tud másként reagálni, csak agresszióval. Ennek felismerésében és jelzésében a környezetnek óriási szerepe van. 

Akit ilyen abúzus ér, pszichológushoz kellene fordulnia, és legalább néhány alkalmas pszichológusi konzultációban részt vennie, hogy ki tudja mondani az érzéseit. 

Ellenkező esetben a bántalmazottak is elkezdik magukat hibáztatni, mert áldozatszerepbe kerülnek, és könnyen elhiszik, hogy ők a hibásak, ilyen bánásmódot érdemelnek.

A fent ismertetett esetben a szükséges bizonyítékok begyűjtése után az intézményvezető bejelentést tett a család- és gyermekjóléti szolgálatnál, illetve a rendőrségen, ahol nyomozás indult az ügyben.

NOVEMBER 20-ÁN TELJES KÖRŰ TÁJÉKOZTATÁST TARTOTT AZ ÜGYRŐL AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ A SZÜLŐKNEK.

Mint elmondta, nem csak a kisfiú, a kislány szüleivel is egyeztetett. Állítása szerint ők azt közölték vele, hogy a gondozónő eltávolítása után és az ügyben tett további lépéseket, vizsgálatokat is figyelembe véve bizalmat szavaznak a bölcsődének. Rámutattak arra is, hogy a kisfiú egyik szülője elégedetlen volt az ügy kezelésével, nézetkülönbségei támadtak az intézményvezetővel – például amiért csak a vizsgálat lefolytatása után értesítette őt az ügyről, illetve azért is, amiért nem adta ki számára a bölcsődei vizsgálat jegyzőkönyveit –, ezért a polgármesterhez fordult. Aki a hivatal illetékes szakembereivel együtt 2024. február 10-én meghallgatta őt a polgármesteri irodában, ezt követően pedig elrendelte, hogy a hivatal is vizsgálja meg alaposan az ügyet.

Az önkormányzat közölte, hogy a bölcsődei eljárásrend, protokoll tartalmaz hiányosságokat. Ezért a polgármester 2024. április 16-án arra utasította az intézményvezetőt, hogy tökéletesítse az eljárásrendet, foglalja írásba a protokollt (mikor és hogyan kell a szülőket értesíteni, mit tegyenek a gondozók, ha ilyen esetet tapasztalnak, hogyan és milyen esetekben kell orvosi ellátást igénybe venni). Arra is utasította őt, hogy azt a jövőben szigorúan tartassa be, illetve 15 napon belül tisztázza az iratbetekintés, valamint a postai küldemények átvételére vonatkozó belső szabályokat szakjogász bevonásával.

A hivatal jelezte, hogy a szülőnek nézeteltérései vannak az intézményvezetővel, noha a kisfiú továbbra is a bölcsődébe jár. Úgy látták, minden jel szerint a szülő bízik az intézményben. Erre az anyuka úgy reagált, decembertől három alkalommal kérte, helyezzék át gyermekét másik csoportba vagy másik intézménybe, de hónapokig nem foglalkoztak ezzel. Az anyuka tájékoztatása szerint csütörtökre rendkívüli szülői értekezletet hívtak össze. 

A rendőrségtől korábbi megkeresésünkre, miszerint indítottak-e vizsgálatot, azt válaszolták, hogy az Érdi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya kiskorú veszélyeztetése miatt rendelt el nyomozást. Az eljárás jelenleg ismeretlen tettes folyik, arról bővebb tájékoztatás nem adható. A törvény a gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények körében szabályozza a kiskorú veszélyeztetését.

Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, akkor az a tizennyolcadik életévét betöltött személy büntetendő, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, illetve züllött életmód folytatására rábír vagy rábírni törekszik, vagy bűncselekmény elkövetéséhez felajánl. 

Korábban arról írtunk, hogy új kiegészítést kapott a gyermekvédelmi törvény. A szigorítással akár két év börtönbüntetést is kaphat az, aki elhallgat bármilyen információt, ami a gyermekeket veszélyeztető körülményre utalhat.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)