Súlyosabb büntetést kér, és letartóztatná az ügyészség Gyárfás Tamást
További Belföld cikkek
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
A közlemény szerint Gyárfás Tamásnak elmérgesedett a viszonya a konkurens médiavállalkozó sértettel, ezért elhatározta, hogy megöleti Fenyő Jánost. Ennek érdekében megállapodott Portik Tamással, akinek a felbujtására egy szlovák állampolgárságú férfi Budapesten, 1998. február 11-én a gépkocsijában várakozó sértettet lelőtte.
A Fővárosi Törvényszék Gyárfás Tamást bűnösnek mondta ki bűnsegédként, míg a többszörösen büntetett Portik Tamást felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettében. A bíróság a médiavállalkozót 7 év szabadságvesztésre, társát életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte azzal, hogy 20 év elteltével bocsátható feltételes szabadságra.
Az ítélet ellen az ügyész – Gyárfás Tamás felbujtói minőségének megállapításáért, továbbá mindkét terhelttel szemben a büntetések súlyosításáért – fellebbezett. Gyárfás Tamás esetében hosszabb idejű szabadságvesztés kiszabását, míg társánál a feltételes szabadságra bocsátás későbbi időpontban történő megállapítását indítványozta.
Gyárfás Tamás és védője felmentésért, míg Portik Tamás és védője felmentésért, illetve a büntetés enyhítéséért fellebbeztek. Az elsőfokú ítélet kihirdetése után a törvényszék elutasította az ügyészség Gyárfás Tamás letartóztatására irányuló indítványát.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Fővárosi Ítélőtáblához benyújtott indítványával az ügyészi fellebbezést mindkét elkövetőnél fenntartotta, egyben indítványozta Gyárfás Tamás letartóztatásának elrendelését az ítélőtábla ügydöntő határozatának kihirdetéséig.
A Fenyő-ügy
Szinte napra pontosan három hónappal ezelőtt született meg az elsőfokú ítélet a Fenyő-ügyben, pedig a bíróság eredetileg azt még tavaly ősszel akarta kihirdetni. Az utolsó tárgyalási napokat azonban nagyban megnehezítette, hogy Portik Tamás többször is védőt cserélt akkor, amikor az ő védőbeszéde következett volna, így végül anélkül hozott ítéletet a tanácselnök.
Az ügyészség szerint Gyárfás és Fenyő között az 1990-es évek közepétől üzleti vita, hatalmi harc és erős személyes ellentét alakult ki. A vádirat szerint Gyárfás 1997-ben elhatározta, hogy megöleti Fenyőt. Emiatt 1997 szeptemberében megbízta Tasnádi Pétert, hogy ölesse meg vetélytársát. Tasnádi a megbízást 12 millió forintért vállalta, azonban miután átvett 6 millió forint előleget, nem teljesítette a feladatot. Emiatt Gyárfás megbízta Portik Tamást, akit 1994 óta ismert, hogy ölesse meg Fenyő Jánost. Portik Jozef Rohácnak adta ki a feladatot, aki végre is hajtotta a gyilkosságot.