- Belföld
- Indexvideó
- Podcast
- Kibeszélő podcast
- kibeszélő
- utazásszervezés
- nyár
- nyaralás
- tenger
- fapados
- kiss róbert richárd
Hirtelen túl sok magyar lett a Maldív-szigeteken, és ennek meglepő oka van
További Belföld cikkek
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
- Sokan azt hitték, médiahack, de igaz: örökre bezárja kapuit a MikulásGyár
- Káoszról számolt be a bombariadó miatt megszakadt fővárosi buli egyik résztvevője az Indexnek
- Nyolcszáz hátrányos helyzetű gyermek látogatott el a Parlamentbe
- Emelkedik a hivatalból kirendelt igazságügyi szakértők óradíja
A beszélgetés azzal kezdődött, hogy vajon mennyiből tud idén nyáron egy átlagos, négytagú magyar család nekivágni a nyaralásnak. A szakértő szerint természetesen minden pénz kérdése, de ha mondjuk pár napos pihenésre 100 ezer forint van csak, már akkor is lehet olyan helyet találni Magyarországon, ahol kellemesen érezheti magát a család. De azt sem szabad elfelejteni, hogy a szállásköltség mellett nagyjából még egyszer ennyit fognak költeni az ott-tartózkodás alatt.
A turizmusban azt tartják ökölszabálynak, hogy ha valahova elmegyünk iksz összegért nyaralni, akkor általában még egyszer annyit el is fogunk ott költeni. Kiss Róbert Richard utalt arra is, hogy ma már a világ turizmusában algoritmusok határozzák meg, hogy mi a pillanatnyi ár, tehát ha valaki nagyon előre tervez, akkor akár fillérekből kihozhatja a jövő nyári pihenését.
Mit szeretnek a magyarok? Belföld vagy külföld?
A hazai turizmus a koronavírus-járvány idején futott fel, mert nem is tudtunk, de nem is akartunk karanténos hetekkel meghosszabbított külföldi utakra vállalkozni. A járvány elmúltával ugyan nőtt a külföldre látogató honfitársaink száma, viszont 2023-ban az is látszott, hogy a covid alatt népszerűvé vált magyar slágerpihenőhelyek – így például Tokaj, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely és környéke, a Tisza-tó – szintén megtartották vonzerejüket. És a járványmentes időszak megint beindította a külföldiek magyarországi látogatásait is.
A környező országok felé is erős a magyarok mozgása, hiszen tavaly Horvátországban rekordot döntöttünk, több mint 700 ezren utaztak az Adriához, míg a járvány előtti csúcs 2019-ben volt 660 ezer körüli magyar turistával. Érintettük azt is, hogy bizony mióta Horvátországban bevezették az eurót, azóta déli szomszédunknál a szolgáltatások drágultak. De a számok azt mutatják, hogy az emberek általában is költenek az utazásra. Amikor el akarjuk dönteni, hogy egy utazás drága vagy sem, azt kell mérlegelni, hogy ár-érték arányban ezért milyen élmény vár ránk a nyaraláskor.
A turisztikai újságíró felidézte azt is, hogy nemcsak a szomszédos országok költöttek saját turizmusuk fejlesztésére, hanem mi, magyarok is. Az elmúlt évek fejlesztései nyomán például Balatonfüred ma már simán vetekszik bármely népszerű külföldi tengerparti helyszínnel, mind üzleteivel, éttermeivel, kikötőjével, mind pedig esti turistaforgatagával.
Reneszánszát éli Görögország
Kiss Róbert Richard elmondta, jelenleg a hazai utazási irodák és ügynökségek már pontosan látják, hogy milyen nyaralási trend rajzolódik ki a magyarok között, és elmondható, hogy a görög úti célok a lista élén szerepelnek. Míg korábban nyáron Velence és környéke volt a tradicionális célpont, addig mára a magyarok olaszországi úti célja lejjebb tolódott, méghozzá Rimini és környékére.
A magyar turista mindig bátor. Jó példa volt erre a szakértő szerint, hogy amikor az észak-afrikai államokat terrorista akciók érték, vagy éppen polgárháborús helyzet alakult ki, de a magyar külügy még nem tette utazásra nem ajánlott kategóriába az országot, addig bizony tömött chartergépek vitték a hirtelen olcsóvá lett helyekre a magyarokat.
A magyarok a Balaton szeretik meg a tengert
Ha nyári nyaralásról van szó, akkor a magyarok egyértelműen a Balatont, vagy egy olcsóbb tengerparti nyaralást preferálnak – mondta Kiss Róbert Richard. A hegyek világát inkább a városlátogatások határozzák meg Európában. Ausztria és azon belül Salzburg, vagy a Wörthi-tó és környéke tipikusan ilyen egy-két napos úti cél, de népszerűek nálunk a Lengyelország déli részét felfedező utazások, ugyanúgy, mint ahogyan az elő- és utószezonban a német városokban is szívesen eltöltünk pár napot.
Beszéltünk a fapadosok kontra nemzeti légitársaságok viszonyáról is. A turisztikai újságíró ezzel kapcsolatban is elmondta a véleményét. Szerinte a fapadosok megjelenése egy forradalmi lépés volt, hiszen lehetővé tette az utazást olyanok számára is, akik korábban nem tudták volna kifizetni egy hagyományos repülőjegy árát. Másfelől ezzel együtt megjelentek a korábban ismeretlen foglalási portálok is, manapság ezek segítségével szinte mindent el lehet intézni az utazáshoz. Ezzel ugyan némileg visszaszorult az utazási irodák korábbi egyeduralma, de a mai napig vannak komoly előnyei, ha utazásunk megszervezését egy profi irodára bízzuk. És ebből a szempontból fontos megjegyezni:
Ezzel együtt az sem biztos, hogy egy fapadosfoglalás – ha minden szolgáltatást igénybe veszünk – olcsóbb, mint egy hagyományos repülőjegy”
– tette hozzá az utazási szakértő.
A műsorban még szó volt arról is, hogy:
- Mikor nem érdemes fapados járatot választani?
- Miért lettek túl sokan a magyarok a Maldív-szigeteken?
- Mik az Egyiptomba utazás kockázati tényezői?
- Kik azok a furfangos turistacsalogató tunéziaiak?
- Mit jelent az új trend, az ultra all inclusive ellátás, amely most a török Riviérán hódít?
- Mik azok a tematikus szállodák?
- Melyek a fapados járatok előnyei és hátrányai?
- Melyek az új úti célok 2024-ben?
- Miért lett népszerű a mezítlábas Notre-Dame, vagyis a hazai templomtúrák?
(Borítókép: Kiss Róbert Richard. Fotó: Fekete Tímea / Index)