2024. június 25. 18:00
Hollandia
Ausztria
Olympiastadion III. forduló
2024. június 25. 18:00
Franciaország
Lengyelország
BVB Stadion Dortmund III. forduló
2024. június 25. 21:00
Anglia
Szlovénia
Cologne Stadium III. forduló
2024. június 25. 21:00
Dánia
Szerbia

Orbán Viktor: NATO-misszió Ukrajnában? Ettől feláll az ember hátán a szőr

D MTI20240322003
2024.05.26. 18:41
Vasárnap 18 óra 30 perckor jelent meg Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel a Patrióta YouTube-csatornán készített interjú. A Bohár Dániel által vezetett beszélgetés fő fókusza az európai parlamenti választások voltak, így Bohár leginkább az Európai Uniót és a geopolitikát érintő kérdésekre várta a magyar kormányfő válaszait.

Első kérdés a Robert Fico elleni merénylet volt. A magyar kormányfőnek a merénylet híre után az első gondolata az volt, hogy túlélte-e vajon a szlovák miniszterelnök.

Az első dolog, hogy szíven ütött. A második, hogy jó nagy bajban vagyok, ha a következő alkalmakkor egyedül maradok, ha háborúról vagy más fontos kérdésekről van szó [Európában]

– fogalmazott Orbán, aki elmondta, hogy ezután a következő gondolata az volt, hogy jön Hajdú János, a TEK főigazgatója a magasabb védelmi szabályok bevezetése miatt.

Lesz-e harmadik világháború?

Második kérdésként a több nyugati politikus által felvetett ötletekről beszéltek az ukrajnai háború kapcsán – Bohár példaként Emmanuel Macron francia elnök és Donald Tusk lengyel miniszterelnök ötleteit sorolta fel, akik korábban felvetették, hogy a NATO-nak Ukrajnában kéne állomásoznia, hogy gyorsabban képezzék ki az ukrán katonákat, illetve felmerült az is, hogy akár atomrakétát telepítenének Lengyelországba.

E kapcsán a miniszterelnök úgy gondolja, ha atomfegyverekről van szó, nem feltétlenül Hirosimára és Nagaszakira kell gondolni. Orbán úgy látja, hogy amikor atomfegyverekről esik szó az európai politikusok részéről, akkor a második világháborúban használtakhoz képest jóval gyengébb hatóerejű taktikai, elrettentő eszközként gondolnak arra, amit nem akarnak bevetni, ugyanakkor szerinte a második világháborúban sem gondolták volna, hogy az amerikaiak azt végül be fogják vetni.

Orbán szerint nincsenek tudatában azok, akik atomfegyverről beszélnek, hogy az milyen veszélyt hordoz magában.

NATO-misszió Ukrajnában? Ettől feláll az ember hátán a szőr

– fogalmazott Orbán, aki szerint az atomfegyverekről, a lehetséges NATO-misszióról, illetve a dúsított lövedékekről szóló diskurzusok rémisztőek.

Egyetlenegy világháború sem úgy kezdődött, hogy kiálltak a vezetők, hogy mostantól világháború lesz – fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint amikor a nyugati politikusok beszélnek a háborúról, nekik nem ugranak be azok a háborús reflexek, személyes élményeket tartalmazó képek, mint a magyaroknak, akiket a második világháború során lebombáztak.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e harmadik világháború, vagy annak az előszelét jelenti-e az ukrajnai háború, a magyar kormányfő azt felelte: 

Benne vagyunk egy olyan folyamatban, amiről lehet, hogy tíz év múlva azt fogják mondani, hogy ez már a harmadik világháború előeseményeihez vagy kezdeti eseteihez tartozott.

Ezután példaként a balkáni háborút, illetve a két világháborút nevezte meg, hogy ott sem tudtuk az elején, hogy az azokat kirobbantó incidensek majd egy több millió áldozattal járó háborúhoz vezetnek.

Ha a Brüsszelben kialakult háborús pszichózisból, a háborús örvényből nem tudjuk kiragadni az európai politikát, akkor lehet, hogy úgy írják majd meg ezeknek az éveknek a történetét, mint egy nagy európai világháború első egy-két évének epizódjait

– fogalmazta meg Orbán, hogy szerinte miként lehetne elkerülni az ukrajnai háború kiszélesedését.

„Már benne vagyunk a háború finanszírozásában”

A háború költségei kapcsán Orbán rámutatott, ebbe a háborúba az európai országok már befizettek 100 milliárd eurót, ahogy az Egyesült Államok is. E kapcsán kijelentette, hogy az emberek nem tudják, de már most is fizetnek a háborúért, mivel szerinte az inflációért a háború a felelős.

Mi már benne vagyunk a háború finanszírozásában, még Magyarország is, az egyetlen ország, ami mindent megtesz, hogy kimaradjon ebből a háborúból, mert mindenki más befele mászik

– hangsúlyozta a magyar kormányfő, aki elmondta, neki már az elejétől nem tetszett a háború, mivel két szláv ország általában súlyos háborút szokott vívni egymással.

Ezután az EU Ukrajna-stratégiáját kritizálta, mondván, az már az elejétől nem tetszett neki, hiszen a háború magas költséggel jár, és szerinte az Európai Unióban nem kalkuláltak, és maguk sem tudják, mennyibe fog kerülni a háború és a kitűzött, elérendő stratégiai katonai cél, azaz hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem győzhet.

Úgy sodródik bele Európa egy háborúba, hogy az általa kitűzött katonai cél eléréséhez szükséges költségekről és eszközökről nagyságrendi becslése sincs. Ennél felelőtlenebb dolgot még életemben nem láttam

– véli Orbán, aki elmondta, az EU-ban minden negyedévben megkérdezi ezt a többiektől, de sosem kap rá választ.

Ezután a magyar miniszterelnök összekötötte a háború és a migráció kérdését azzal, hogy az európai társadalmak a háborúk során népességet vesztettek, emiatt az illegális bevándorlók azt gondolják szerinte, hogy ide beköltözhetnek, mert a fehér, keresztény emberek nincsenek elegen. A háborúk emiatt szerinte a hétköznapi szörnyűségek mellett demográfiai válságot is okoznak.

Magyarországnak ki kell maradni a háborúból

A háború eszkalációja kapcsán kijelentette, a magyar érdek, hogy kimaradjon belőle – szerinte a két világháború során az akkori magyar vezetők is így gondolkodtak, azonban végül Magyarország csak belesodródott mindkettőbe.

Az európai uniós törekvést, hogy belenyomjanak bennünket a háborúba, már kiismertük, és az azzal szembeni ellenállás technikáit is kidolgoztuk. Most egy új szakasz jön, ez a NATO, ez a nehezebb dolog

– tért rá a katonai szövetségre Orbán, aki szerint a NATO arra az ösvényre akar rálépni, hogy ő is a háború szereplőjévé váljon – szerinte a NATO visszafogására az esélyei korlátozottabbak, hiszen az nem politikai, hanem katonai szövetség, az eddigi érveitől pedig a másik oldal nem akart „meggyőzve lenni”.

Hogyha lesznek tényleges katonai akciók, vagy ahogy ők mondják, NATO Ukrajna-misszió, abból hogyan kell kimaradni, az még a jövő zenéje

– jelentette ki a magyar miniszterelnök, ami szerinte azért is nehéz, mert meg akarja tartani a NATO jelentette biztonságot, miközben ki akar maradni a háborúból. Szerinte végül erre is fognak találni megoldást, hogyan tudják majd a békét képviselni a katonai szervezetben. Hátha az, ami Tiszának vagy Horthynak nem sikerült, nekünk sikerülni fog – zárta e kapcsán gondolatát.

A magyar kormányfő szerint a békéhez a békepártiaknak „két fronton” kell helytállniuk a nemzetközi politikában. Egyrészt az európai parlamenti választásokon, ahol szeretné, hogy a választók békepárti jelölteket támogassanak, akik ki tudják kényszeríteni a nemzeti kormányoktól is a békepártiságot, a másik frontnak pedig a novemberi amerikai választásokat jelölte meg – amennyiben ott szerinte nem Donald Trump nyer, akkor a demokraták kiterjesztenék a háborút.

„Akkor most vessük be magunkat az összeesküvés-elméletekbe”

Bohár kérdésére, miszerint a háborús lobbi megjelent Magyarországon, Orbán azzal kezdte gondolatát, hogy „akkor most vessük be magunkat az összeesküvés-elméletekbe”. Ezzel kapcsolatban legelőször arról értekezett, hogy összeesküvések vannak a világban, majd példaként Soros György magyar származású amerikai filantrópot hozta fel, akit azzal vádolt meg, hogy többször is megpróbálta felvásárolni a magyar gazdaságot.

A háború kapcsán kijelentette, abból többen is profitálnak, és szerinte négy lépésben gazdagodnak meg: először meghitelezik a fegyvergyártásokat, majd kell ember, aki harcol – ezek jelenleg az ukránok. Ezután szerinte kellenek olyan kormányok, amelyek mindezt akarják – itt azzal vádolta meg az ellenzéket, hogy őket e célból felvásárolták –, míg a negyedik lépésként olyan média kell, amely háborúpárti hangulatot csinál. A médiahelyzet kapcsán kijelentette,

Magyarországon lehet vitatkozni a háborúról, Nyugat-Európában ez nem lehetséges

– fogalmazta meg véleményét a magyar miniszterelnök, aki szerint ha Nyugat-Európában valaki mást gondol „a nyílt társadalomhoz kapcsolódó ügyekben, mint az LMBTQ, migráció, családpolitika, demográfia vagy háború”, azt akár munkahelyi retorzió is érheti. Az európai szabadság rossz színben van – összegezte e kapcsán a gondolatait, majd kijelentette, hogy Magyarországon jobb a médiahelyzet, mert itt van liberális és konzervatív is, míg szerinte nyugaton csak háborúpárti média van.

A nem definiált háborús lobbinak szerinte azért nem mindegy, hogy Magyarország kimarad-e a háborúból, vagy sem, mert ha kiderül, hogy egy ország sikeres tud lenni úgy, hogy kimarad belőle, a háborús lobbi félőnek tartja, hogy mások is megpróbálják majd ezt.

Az amerikai választások tétjét az EP-választások emelhetik

Zárótémaként ismét a júniusi EP-választásokról esett szó, aminek kapcsán a magyar kormányfő úgy látja, fontos állomás lehet, hogy az európai politikát átrendezze, és az megnövelheti az amerikai választások tétjét is. A jelenlegi uniós politikát bírálva kijelentette: 

Ez az általam látott legrosszabb Európai Bizottság. A bizottság átalakult egy háborús tanáccsá, az Európai Parlament egy háborús testület lassan, miközben az emberek a béke felé mozdulnak

– fogalmazta meg véleményét Orbán, aki szerint a két uniós intézmény nem tudta betartani az ígéreteit, miszerint a szankciókkal véget vet a háborúnak, a zöldátalakítással pedig versenyképes lesz Európa.

Egyetlenegy dolgot sem teljesítettek a komoly vállalásaik közül. Akkor miért kéne őket megtartani?

– tette fel a kérdést Orbán, aki szerint a mostani EP-választás nemcsak a háborúról, hanem az egész európai demokrácia jövőjéről is szól.

Ezen a héten ez már a második hosszabb interjú volt, amit a magyar kormányfő adott – csütörtökön a Blikk kérdéseire válaszolt a magyar kormányfő.

(Borítókép: Orbán Viktor 2024. március 22-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán / MTI)