Itt a megállapodás, közösen lépnek fel a horvátok és a magyarok az öngyilkosságok ellen

Együttműködési megállapodást írt alá Tin Pongrac, a Horvát Mentálhigiénés Egyesületek Szövetségének elnöke, illetve Oriold Károly, a hosszú évek óta a mentális betegek jogaiért küzdő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány (LOKA) vezetője – tudta meg az Index. 

A felek hosszú távon egy nemzetközi szövetség létrehozását tervezik, a World Lifeline Organisation részeként a depresszió- és öngyilkosság-megelőzés fontosságára hívnák fel a figyelmet. A kezdeményezéshez, illetve a napokban megkötött megállapodáshoz egy szimbolikus aláírással – akár név vagy személyes adatok megadása nélkül – bárki csatlakozhat.

Tin Pongrac és Oriold Károly azután fogott bele a közös munkába, hogy Horvátországban és Magyarországon is hasonló problémákat detektáltak. A terület szakértői ezt követően vizsgálták meg, hogy ugyanazokra a nehézségekre milyen eltérő megoldások, válaszok vannak egy-egy országban.

Sokat tanulunk egymástól, később Zágrábban találkoztunk. Ami nekem feltűnő, hogy a horvát kormányzat mennyire együttműködően és tisztelettel viszonyul az ottani civil szervezethez. Sajnos nálunk ez nincs így

– mondta az Indexnek a LOKA vezetője, hozzátéve: alapítványuk már korábban is együttműködött környékbeli szervezetekkel – többek között osztrák, szlovén, olasz, cseh, szlovák és német partnerekkel –, de azt gondolják, hogy együtt regionális és uniós szinten is nagyobb esélyünk van.

A Horvát Mentálhigiénés Egyesületek Szövetségének elnöke mindezt annyival egészítette ki, hogy a folyamatba a világ vezetőit is megpróbálják bevonni, megkeresést küldenek az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO), az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ), az Európai Bizottságnak, valamint a nemzeti kormányoknak, és arra buzdítják őket: fokozzák erőfeszítéseiket.

Dobogósok vagyunk

Tin Pongrác a horvátországi adatokról azt mondta: 2023-ban 503 öngyilkosság történt náluk – legalábbis ennyiről van tudomásuk –, ami a 3,8 milliós népesség mellett igencsak magas aránynak mondható.

„Riasztó, hogy az öngyilkosságok 44 százaléka a 65 év feletti korosztályban történt. Éppen ezért szeretnénk felhívni a figyelmet a horvátországi sebezhető csoport támogatásának fontosságára” – fogalmazott lapunknak.

Ami a hazai helyzetet illeti: annak ellenére, hogy itthon 25 százalékkal csökkent az öngyilkosságok száma, még így is évente átlagosan 1700-1800-an vetnek véget az életüknek. Ez persze csak a befejezett öngyilkosságok száma, kísérletből ennél jóval több van, éves szinten mintegy 30-40 ezer, rosszabb napokon akár 150 próbálkozásról beszélhetünk.

Oriold Károly úgy véli: ha a magyar összképet vizsgáljuk, a függőségről is említést kell tenni, mely kéz a kézben jár az öngyilkossággal.

Ugyan minden régióban van hova fejlődnie az addiktológiai ellátásnak, Magyarországon ez hatványozottan így van. Gondoljunk csak bele: több mint egymillió alkoholbeteg van, akiknek kevesebb mint harmada kap bármilyen kezelést, ha kap. Nap mint nap körülbelül 650 ezer család szenved az alkoholbetegség következményeitől – segítség nélkül

– mutatott rá a szakértő, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy hazánkban a koronavírus-járvány idején sokat romlott a helyzet, mivel a pszichiátriai ellátáshoz a korábbiaknál is nehezebben lehetett hozzáférni. Ezt igazolják egyébként az Eurostat adatai is. Egy tavaly ősszel közzétett statisztika alapján az Európai Unióban 47 252 esetet regisztráltak, ez 100 ezer emberre vetítve 10,2 főt jelent. Hazánknak sajnos egy dobogós helyet is sikerült megkaparintania, az említett időszakban Magyarországon történt a második legtöbb öngyilkosság. A pontos sorrend 100 ezer lakosra vetítve a következőképpen néz ki:

1. Litvánia: 23,1 haláleset
2. Magyarország: 17,1 haláleset
3. Szlovénia: 17 haláleset

(Horvátországban lakosságarányosan 15 halálesetről beszélhetünk.)

A LOKA vezetője végül kitért arra is: amellett, hogy az idősek Magyarországon is komoly veszélyben vannak – ezért indítanának több szervezettel közösen prevenciós továbbképzéseket –, nem szabad megfeledkezni a gyerekekről, a kamaszokról, és fiatalokról sem, akik szintén magukra vannak hagyva.

„Van tehát dolgunk bőven. A horvát kollégáktól első körben azt szeretnénk ellesni, megtanulni, hogyan sikerült nekik azt elérni, hogy a horvát kormányzat fellép a prevenció ügyében. Itthon egyelőre semmi nem történik” – jelentette ki.

Több nő kísérletezik, de több férfi hal meg

Szakértők egybehangzó véleménye szerint az öngyilkosság egy összetett jelenség, melyet pszichológiai, szociológiai, biológiai, kulturális és környezeti tényezők is befolyásolnak.

Az érintettek

• 80 százaléka előzetesen említést tesz a szándékáról;
• 60 százaléka az utolsó hónapokban felkeres valamilyen egészségügyi ellátást (háziorvost, pszichiátriai gondozót stb.);
• 65–75 százaléka férfi, paradoxon ugyanakkor, hogy a kísérletezők kétharmada nő;
• 90 százaléka küzd valamilyen pszichiátriai betegséggel, addikcióval;
• 75 százaléka kezeletlen depresszióban szenved, egyértelműen ez a fő rizikótényező, ezt követi az alkoholizmus.

Az Alapítvány az Öngyilkosság Ellen munkatársai szerint azok a személyek, akik azt fontolgatják, hogy véget vetnek az életüknek, minimum öt olyan apró lépést megtehetnek, amellyel esélyt adhatnak maguknak a túlélésre. Javaslataik az alábbiak:

1. Ígérje meg, hogy most rögtön nem tesz semmit!
   Még ha sok fájdalma van is, adjon magának időt. Ígérje meg magának: „Várok 24 órát, és ez idő alatt nem teszek semmi drasztikusat.” Vagy adjon magának akár egy hetet. Fontos, hogy más gondolni valamire, és más megtenni azt. Az öngyilkossági gondolatoknak nem kell valósággá válniuk. Senki sem sürgeti, nincs határidőhöz kötve, a legfontosabb, hogy várjon!
2. Kerülje a drogokat, az orvos által felíratlan gyógyszereket és az alkoholt!
   Az öngyilkossági gondolatok felerősödhetnek, ha drogot, alkoholt vagy más tudatmódosító szert vesz magához.
3. Tegye biztonságossá környezetét!
   Távolítson el minden olyan dolgot a környezetéből, amivel árthat magának, pl. tablettákat, késeket, pengét, lőfegyvert, kötelet. Ha erre nem képes, menjen olyan helyre, ahol biztonságban érzi magát. Ha gyógyszer túladagolását fontolgatja, adja oda a pirulákat valakinek, aki később, a megfelelő időben vissza tudja azokat adni önnek.
4. Van remény – az ember túl tud lendülni nehéz helyzeteken!
   A tapasztalatok azt mutatják, hogy van kiút az öngyilkos gondolatok fogságából. Önnek is jó esélye van arra, hogy túllépjen nehéz érzésein, még akkor is, ha most épp gyűlöli magát, és reménytelennek érzi a helyzetét.
5. Ossza meg öngyilkossággal kapcsolatos gondolatait mással!
   Az öngyilkossági gondolatokkal való megküzdés első lépése sokak szerint az, hogy beszéljünk valakivel, akiben bízunk. Lehet ez egy barát, háziorvos, terapeuta, pszichológus, tanár, edző vagy akár egy telefonos segélyszolgálat munkatársa is. Találjon valakit, akiben megbízik, és meséljen neki, milyen rossz dolgokat él át most. Ne hagyja, hogy a félelem vagy a szégyen eltántorítsa a segítségkéréstől. Már az sok feszültséget szabadíthat fel, ha beszél valakivel arról, miként is jutott el a jelenlegi lelki mélypontra, és ez nagyban segíthet a problémákkal való megküzdésben.

Bár sokan azt hiszik, hogy a fenti tanácsoknak elsősorban az ünnepek közeledtével, különösen karácsonykor van nagy jelentősége – mert egy legenda szerint ekkor történik a legtöbb öngyilkosság –, valójában egész évben fontos odafigyelni a saját, illetve a környezetünkben élők lelki egészségére. Különösen igaz ez késő tavasszal és nyáron, hazánkban ugyanis – a világtrendekkel összhangban – ekkor vetnek véget a legtöbben az életüknek. A miértekről itt írtunk bővebben.

Az Index a tavaly szeptember 10-i öngyilkosság-megelőzés világnapja alkalmából minisorozatot indított, a témában megjelent korábbi cikkeket itt olvashatja: 1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész, 5. rész.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)