Elkészült a felmérés, így sikerült a védőnők állami átvétele

Tavaly július 1-jétől a települési önkormányzatok helyett az irányító vármegyei intézmények lettek a területi védőnők munkáltatói, védőnői tevékenység azóta kizárólag egészségügyi szolgálati jogviszonyban végezhető. A védőnői körzetek nem változtak, és a védőnők jogviszonya az átalakítás során folyamatos maradt, ugyanakkor az OKFŐ akkori javaslata szerint a minimumfeltételeket és működtetését az irányító kórház és az önkormányzatok közösen kell hogy biztosítsák együttműködési kötelezettség mellett – összegezte a szövetség a közleményében. 

Felmérésükből kiderült, hogy a válaszadó intézmények átlagosan 13 védőnőt „adtak át” a vármegyei intézménynek. Az átadás-átvétel alapvetően rendben zajlott, bár az átvevő vármegyei intézmények több mint negyede (28 százaléka) nem, vagy nem elegendő tájékoztatást adott, és az esetek ötödében (21 százalékában) az átadás-átvétel nem történt meg a kitűzött határidőre.

A válaszok alapján a feladat ellátásához szükséges infrastruktúrát, működéshez szükséges szerződésekkel összefüggő költségeket – például helységbiztosítás, szakmai anyagok, rezsi, informatikai háttér költségeit – az esetek 82 százalékában továbbra is az önkormányzatok fenntartásában működő rendelőintézet biztosítja, és az ezen esetek döntő többségében (80 százalék) a rendelőintézet és az átvevő vármegyei intézmény közötti szerződésekben pontosan meghatározásra kerültek a működést biztosító feltételek, illetve azok költségviselésének módja.

A költségek terén komolyabb problémákra derült fény: a válaszadók több mint fele (57 százalék) számolt be arról, hogy még nem, vagy késedelemmel történt térítés.

Az átvevő vármegyei intézmények átlagosan 8 hónapja adósak a kifizetésekkel, és a védőnői szolgálathoz kapcsolódó átlagos kintlévőség nagysága intézményenként mintegy 3,5 millió forint, de volt olyan rendelőintézet, ahol már több mint 12 millió forint utalását várják a vármegyei intézménytől

‒ ismertette a Medicina2000. 

Közlésük szerint a válaszadók közel 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az egyeztetést igénylő problémáknál nehézségekkel szembesültek, a centrum intézmények gazdasági egységeivel nem sikerült tárgyalniuk a munka során használt eszközök ‒ például fertőtlenítőszerek, tesztek, poharak, nyomtatópapír ‒ beszerzéséről, pótlásáról, vagy épp javításáról. Ezek alapján hasonló problémákkal szembesülnek a védőnők az átszervezés után közel egy évvel, mint annak első hónapjában, amiről korábban írtunk. 

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!