Alapvető dolgok nem működnek a védőnők államosítása óta

Szalainé Pintér Bolgárka szerint szükség volt arra, hogy a védőnői hálózat egységes szakmai irányítás alá kerüljön, mivel túlságosan széttagolt volt a rendszer.

Az azonban, hogy a munkáltatás, az ellenőrzés és a minősítés egy kézbe került, sok problémát fog felvetni, már az átalakítás első heteiben számos nehézséggel kellett szembenézniük a kollégáknak

– emelte ki az Indexnek az FESZ védőnői alapszervezetének vezetője.

Az egészségügyi törvény módosítása alapján július elsejétől vette át az állam az önkormányzatoktól a védőnői ellátást. A hónap eleje óta a megyei irányító kórházak alkalmazottainak, ennek értelmében a védőnők szakmai irányítását, felügyeletét és megfelelőségének ellenőrzését az Országos Kórházi Főigazgatóság, a hatósági felügyeletet pedig a Nemzeti Népegészségügyi Központ látja el.

Döcög az átállás

A területileg illetékes vármegyei és centrumkórházakban a munkáltatói jogkör gyakorlását a védőnői osztályvezetők, azaz a megyei kollegiális mentorvédőnők látják el. A védőnők kórházi mentorrendszerének felállítása már 2,5 évvel ezelőtt elkezdődött, ami a jelenlegi átalakítás első pillére volt. Tavaly decemberben jelent meg a védőnői hálózat állami irányítás alá vonásáról szóló rendelet. Szalainé Pintér Boglárka szerint bőven lett volna idő arra, hogy az egységes irányítást megvalósító részletszabályokat kidolgozzák, ezzel elkerülhető lett volna a jelenlegi helyzet, vagyis hogy ugyanazokra a kérdésekre eltérő válaszokat kapnak, akár egy megyén belül dolgozó területi védőnők is.

Volt olyan, hogy a munkavégzéshez valaki számára sem telefont, sem előfizetést nem biztosítottak, mások pedig flottás szerződéssel használhatják a készüléket. Egyik kolléganőnk pedig készüléket nem, csak SIM kártyát kapott, mikor megkérdezte, hogy hova tegye, egyszerűen azt válaszolták, hogy tartsa a fiókban. A mentorok számára is kellemetlen, hogy ellentmondó információkat küldetnek ki velük

– sorolta a szervezet szakmai képviselője a visszajelzések alapján. „Az is gyakran előfordul, hogy néha az egyik hivatali címre, néha egy másikra kell írniuk, emiatt többen azt sem tudják, hogy kinek kell jelenteni, ha megbetegednek" – folytatta.

Fenntartási nehézségek

A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz (KEF) az átállással egy időben került át a vármegyei kórházak ingatlanjainak üzemeltetése, eközben a védőnői szolgálat átvételéről az önkormányzatokkal július 31-ig kell megkötniük a megállapodást. Szalainé szerint a tanácsadó helyiségek fenntartásában ez további bonyodalmakat okoz.

Több településen a hónap elejétől felmondták a közműszolgáltatókkal kötött szerződést, emiatt van, ahol már nincs áram, kikapcsolták a telefont, az internethozzáférést megszüntették, vagy nem viszik el a szemetet a tanácsadó elől. Egyes önkormányzatok július 1-jétől felmondták a korábban a védőnői szolgáltatás számára bérelt tanácsadókat, ezt követően a település ingatlanjában az 5 fős helyiségekben akár 10 fő is dolgozik.

A fenntartó egyeseknél 30 ezer forintos fix összeget ajánlott fel a rezsi térítésére, máshol az önkormányzatokat kérik meg ennek finanszírozására, amit ígéretük szerint a számlák beküldésével utólag kiegyenlítenek részükre. A FESZ védőnői alapszervezetének vezetője szerint a pénzügyi gondokkal küzdő kistelepülésektől ezt lehetetlen elvárni, a háromhavi elszámolást pedig aggályosnak tartják a több mint 70 milliárd forintos adósságot maga előtt görgető állami kórházakkal. Szalainé Pintér Bolgárka arról is beszélt, hogy két megyében be sem jelentették a védőnőket, mivel az önkormányzat június 30-án felmondta szerződésüket, és az új munkáltatótól, azaz a megyei kórháztól még nem kapták meg az új munkaszerződésüket.

Egynapos utazás az iratok leadására

A dokumentációk beküldése is számos gondot okoz, több védőnőnek saját költségén kell postáznia, szintén az utólagos térítés ígéretével. Ez még a jobbik eset, ugyanis több irányító kórház azt kérte, hogy személyesen vigyék be hozzájuk ezeket az iratokat, Szabolcsban ez egyes településekről oda-vissza 200 kilométert és egy teljes napi utazást jelent, amit nem feltétlenül térítenek meg. Szalainé Pintér Bolgárka saját példájából kiindulva elmondta, hogy a pátyi körzetet irányító intézményben 3 hét alatt 3-4-szer kellett megjelenni. Többen kaptak délután 5 és este 10 óra között olyan e-mailt az új munkáltatótól, hogy másnap szolgáltassanak be olyan adatokat, melyeket időigényes összeállítani, vagy jelenjenek meg személyesen az intézményben. 

A gondozottak ellátására vonatkozó időpontokat legalább egy héttel előtte egyeztetjük, az ilyen esetekben több tanácsadás elmaradt. Korábban pedig arról volt szó, hogy maguk a mentorok fogják a területi védőnőktől szolgálati autóval begyűjteni ezeket az iratokat.

A FESZ védőnői alapszervezetének vezetője szerint érdemesebb lett volna az iratok iktatását helyben megtartani.

Tiltás és kontroll

A védőoltásokkal kapcsolatban is problémák merültek fel, ugyanis annak beadása a gyermekorvos feladata, amit a védőnőnek dokumentálnia kell.

Az új rendszerben néhány intézmény nem engedélyezi, hogy a gyermekorvos a védőnő tanácsadó helyiségében oltson, arra hivatkozva, hogy veszélyes hulladék keletkezik, és nem ez az alapellátás rendeltetés szerinti helye.

Szalainé szerint a munkáltató megfeledkezik arról, hogy a védőnők által végeztetett vizeletvizsgálat, vércukorvizsgálat tesztcsíkja vagy az elsősegélynyújtás során keletkezett szennyezett kötszerek is ebbe a kategóriába esnek, sőt, a minimumfeltételeket meghatározó rendelet szerint kötelező felszerelés a veszélyeshulladék-gyűjtő. 

Egyes mentorok megszabták, hogy a hivatalos leveleket csak a jóváhagyásuk után küldhetik ki. „A jelző személyére zárt kezelést kérő gyermekvédelmi rendszernél ez annyit jelentene, hogy egy harmadik személy is értesülne az esetről, aminek következményeként elmaradhatnak a bejelentések” – ismertette a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) védőnői alapszervezetének vezetője, Szalainé Pintér Bolgárka, aki ellen elmondása szerint kritikus nyilatkozatai miatt etikai eljárást indítottak.

Sokan rosszabbul jártak

Mint megtudta, több védőnőt új szerződésében titoktartásra köteleztek, ezért a szakszervezet anonim kérdőív kiküldésével próbálta begyűjteni az államosítás első hónapjáról a tapasztalatokat. Egy zárt szakmai csoportban osztották meg az online kitölthető űrlapot, amit a kétezer fős közösségben 700-an töltöttek ki három nap alatt, és mindössze 7-en válaszoltak úgy, hogy jelenleg elégedettek munkakörülményeikkel. „A többiek számos nehézségről számoltak be, az egyik ilyen a jövedelemcsökkenés, a védőnők 60 százaléka kapott béren kívüli juttatást.

Ez a nagyvonalúbb településeken dolgozók esetében havi szinten 90-130 ezer forintos kiesést jelent még a 18 százalékos béremeléssel együtt is, amit államosítás nélkül is megkaptunk volna.

Azok az önkormányzatok, amelyek továbbra is szeretnék biztosítani a cafeteriát, például az étkezési utalványokat, ami egyeseknél éves szinten 300 ezer forintos támogatást is jelentett, azok nehezen találják erre a jogszabályi lehetőséget. A helyettesítésekért pedig sokan az előírt 50 százalékos bér csupán felét kapják meg” – fejtette ki.

Az eszközbeszerzés is akadozik

Sokaknál az jelentett gondot, hogy kifogytak a munkavégzéshez szükséges eszközökből, egyeseknél nincs pecsét, ami a várandós gondozási könyv kiadásához szükséges, a kismamák enélkül csak a teljes terheskönyv másolatával igényelhetik az anyasági támogatást. A hónapban arra is volt példa, hogy a védőnőknek saját pénzükön kellett beszerezni a tesztcsíkokat, a terheskönyveket, a vérnyomásmérőkbe való elemet, a dokumentációhoz szükséges papírt, tollakat.

Még rosszabb volt, ha elromlott valami, a szolgálati telefon, számítógép, egyes kollégáink olyan választ kaptak a mentoroktól, hogy térjünk erre vissza ősszel. Július 1-jével nem volt anyagigénylési lehetőség, csak októberben

– árulta el a FESZ szervezeti vezetője.

Egységes irányítás, töredezett rendszer

Szalainé Pintér Bolgárka szerint az államosítással az volt a cél, hogy egységes szakmai irányítás alá kerüljön a védőnői hálózat, de a felsorolt problémákból is látszik, hogy az új rendszer élesítésekor alig van munkakörüket érintő olyan kérdés, amiben lenne központi egyhangú állásfoglalás.

Mindennek ellenére az OKFŐ múlt héten kiadott közleményével egyetértve nem számítanak tömeges felmondásra. A hivatalos adatok szerint a védőnői ellátás államosítása óta a 4109 területi védőnő közül 45-en távoztak és 25 új kolléga érkezett. Pétfürdő összes védőnője még azelőtt mondott fel, mielőtt megkapták volna szerződésüket, így jövedelemcsökkenésükkel nem lehettek tisztában – írta a Belügyminisztérium korábban. Csömör önkormányzatának tájékoztatása szerint két védőnőjük az államosítás miatt nyújtotta be felmondását még júniusban. 

Az érdekképviseleti vezető szerint tömeges felmondásról nem beszélhetünk, de folyamatosan hagyják ott a pályát a védőnők a legrosszabb önkormányzati bánásmódnál is méltatlanabb helyzetek miatt.

Nem egy kompatibilis szakmáról van szó, a védőnők védőnők akarnak maradni, hivatásuknak élnek

– hangsúlyozta a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) védőnői alapszervezetének vezetője. Hozzátette: pályaelhagyókra ugyanakkor lehet számítani, ha nem lesz méltányosabb bánásmód és szakmai megbecsültség az új rendszerben.

(Borítókép: Sóki Tamás / MTI)