Gyurcsány Ferencről leszedték a keresztvizet, Magyar Pétert nagy veszélyre figyelmeztették

További Belföld cikkek

Az önkormányzati és európai parlamenti választások előtt pár nappal az eredményeket érdekes megvilágításba helyező, kifejezetten érdekfeszítő beszélgetést hallhattunk a Méltányosság Politikaelemző Központ könyvbemutatóján. A hosszú ellenzékiség problémájával foglalkozó, Kormányzásra várva című kötet megjelenésének apropójából vitázott egymással Csizmadia Ervin, Stefano Bottoni és Iglódi Csaba.

Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója önazonosan kezdte a beszélgetést és kiemelte, hogy a politológia elemzések esetében milyen fontos szerepet tölt be a nemzetközi és történelmi megközelítés.

A napi események kommentálásának nem sok köze van a politológiához

– jelentette ki.

Csizmadia Ervin három fő szempontot említett, amelyet az elemzéseik elkészítésénél maradéktalanul érvényesítenek:

Jelencentrikusság helyett múltcentrikus megközelítés.
A pártpolitikai helyett nemzetközi fókusz.
Állapotok elemzése helyett a folyamatok megfigyelése.

Úgy véli, hogy a mai ellenzéki elit éppen azért nem találja a fogást az Orbán-kormányon, mert ebben a három esetben helytelenül lép. Beleragadnak a jelenbe, az adott állapotokba. Csizmadia emellett felidézte, hogy az EP-listavezetők vitáján Dobrev Klára azt sem tudta elmondani, kifejteni, hogy mit jelent az Európai Egyesült Államok víziója.

Hol vannak már a megváltók?

Szerinte nagyon különböző politikai rendszerek voltak Magyarország történetében, de ennek ellenére vannak közös elemek, mintázatok, amelyek átöröklődnek. A magyar politikatörténetre a hosszú kormányzás, a hosszú ellenzékiség a jellemző. Csizmadia elmondta, hogy a nyugati országok politikai életében milyen felbecsülhetetlen szerepe van a történelemnek. A hagyományokból következik az együttműködésre épülő politika, Magyarországon az „együtt nem működés” hagyománya dominál. „Minden magyar korszaknak megvolt a DK-ja, Fidesze, a sok kis ellenzéki pártja, amelyek nem tudtak megállapodni” – tette hozzá.

Ha Magyar Péter nem akar az ellenzék, vagy más politikai megváltók sorsára jutni, akkor elemeznie kell a helyzetet. A tapasztalatok azt mutatják, hogyha a hirtelen hatalomra jutó ellenzéki formációk nem végzik el a szükséges munkát, akkor egy év kormányzás után mennek a levesbe. Hol van már Igor Matovic, az új bolgár megváltók?

– tette fel a kérdést Csizmadia Ervin.

Stefano Bottoni történész még mindig tartja könyvének fő állítását, hogy az Orbán-rendszerben felállított szabályok mentén nem váltható le a kormánypárt. Szerinte nemzetközi összehasonlításban az Orbán Viktor nevével fémjelzett politika jelenleg is felívelőben van. A történésznek hiányzott Csizmadiáék Kormányzásra várva című kötetéből, hogy nem a posztkommunista országokkal hasonlították össze a Magyarországon zajló folyamatokat.

Bottoni kifejtette, hogy például Oroszországban a domináns párt saját ellenzéket kreált, még azt is irányítja, hogy az egyes formációk hány százalékot érhetnek el a választásokon. Úgy véli, hogy a magyar ellenzék semmit sem tanulhat a történelemből. „Úgy tudjuk, hogy a magyar politikai rendszer teljesen szuverén a rendszerváltást követően, Brüsszel és Washington sem tudja megmondani, hogy milyen folyamatok mentén irányítják Magyarországot” – tette hozzá a történész.

Gyurcsány Ferenc árnyéka

Bottoni 2022 áprilisában megfogadta, hogy soha többé nem beszél a magyar ellenzékről, mert semmi jót nem tudna mondani róla, de a könyvbemutatón megszegte az ígéretét.

A történész három kritikus területet érintett az ellenzékkel összefüggésben:

Szerinte Gyurcsány Ferenc személye egy megkerülhetetlen probléma, mert ugyan 15 éve nincs hatalmon, de meghatározó szereplője az ellenzéki politikának. Úgy látja, hogy semmilyen tanulságot nem vont le kormányzásának hibáiból. A magyar posztkommunista demokráciát 2010-ben lehúzták a vécén, vége. „Ebből le kellett volna vonni a megfelelő következtetéseket, hogy mi nem működött” – mondta, hozzátéve, hogy a DK vezetője folyamatosan szerepel a plakátokon, az ellenzéknek nincs esélye vele győzni, az emberek számtalanszor elmondták, hogy nem kérnek politikájából.
Bottoni szerint az ellenzék koalícióra való képtelensége is kritikus, ami emberileg érthető, de politikai értelemben hátráltatja az együttműködést. „Az előválasztás után az ellenzéki pártok mindent megtettek azért, hogy a saját miniszterelnök-jelöltjük, Márki-Zay Péter veszítsen, ez mindent elmond a politikai kultúrájukról”.
Úgy véli, hogy a nemzetközi környezet is hátráltatja a hazai ellenzéket, mert az európai baloldal válságos helyzetben van. A szegények nem engedhetik meg maguknak, hogy a baloldalra szavazzanak.

A szegények nem engedhetik meg magunknak, hogy a baloldalra szavazzanak. Az európai jobboldalra vagy szélsőjobbra szavaznak. A nemzetközi jobboldal sokkal jobban működik együtt nemzetközi szinten: vannak közös ellenfeleik és témáik. Az európai baloldalon mi a franc történik?

– tette fel a kérdést Bottoni, aki szerint a baloldal a történelmi internacionalizmusból táplálkozott, de a jelenlegi balos formációknak nincs sok köze egymáshoz, érdemi párbeszéd sincs köztük. Nincs üzenetük a választópolgároknak.

„Franciaországban eltűnt a bikaerős baloldali hagyomány. A nemzetközi baloldal elvesztette intellektuális pozícióit. Ki képviseli a melósokat, mihez kezdünk a több millió bevándorlóval? Ha például ezekre a kérdésekre nincs válasz és elképzelés, nyilvánvaló, hogy az emberek nem fognak a baloldali pártokra szavazni” – fűzte hozzá a történész.

Iglódi Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy az üzleti életben, a márkák világában nagyon hasonló dolgok történnek, mint a politikában. Az induló új márkák például rendre a domináns vállalatok ellen indulnak, megpróbálnak piacvezető szerepre törni.

A teljes beszélgetés itt érhető el:

(Borítókép: Gyurcsány Ferenc és Magyar Péter. Fotó: Szollár Zsófi, Papajcsik Péter / Index)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

Dr. Máté Gábor, Dr. Gordon Neufeld
A család ereje

4250 Ft

Gennaro Contaldo
Gennaro konyhája

6715 Ft