Ezek a lehetőségei és a veszélyei a Tisza Párt európai parlamenti útjának

Az európai parlamenti választás eredménye és a néppárti döntés értelmében a Tisza Párt a jövőben hét képviselővel is erősítheti az Európai Néppárt frakcióját. Kovács János, a PegaPoll vezető elemzője az Indexnek azt mondta:

• ez egyrészt európai összevetésben is jelentékeny nemzeti delegációt jelent a néppárti képviselőcsoportban,
• másrészt egy olyan nemzetközi kapcsolati hálót, ami az európai politika színpadán könnyen konkrét döntésekben is megnyilvánuló befolyássá alakítható, magyarországi viszonylatban pedig elsősorban a kormányképességbe vetett választói bizalmat erősítheti.

„Különösen felértékelődik ez a pozíció, ha Orbán Viktor erőfeszítései ellenére mégsem jön létre Európában egy szoros jobboldali szövetség, sőt a magyar kormánypártok képviselői a következő öt évben is a függetlenek közé kényszerülnek kiülni” – mutatott rá az elemző. Ugyanakkor hozzátette: vannak kérdőjelek és buktatók is a Tisza Párt számára.

• Egyfelől a mandátumok elnyerésével és a szervezeti építkezéssel a Tisza Párt a nyilvánosság előtt csakhamar több lesz, mint Magyar Péter „egyszemélyes pártja”, ami azt is jelenti, hogy a párt közszereplést vállaló, közhivatalt viselő tagjainak nyilatkozatai, politikai akciói is formálják majd az új politikai formáció társadalmi megítélését, ideológiai profilját, politikai mozgásterét.
• Másfelől a Tisza Pártnak mint politikai közösségnek kollektívan is állást kell foglalnia olyan stratégiai kérdésekben, mint például a többi ellenzéki párthoz és szervezethez való viszony vagy éppen a Magyarországnak járó uniós források befagyasztásának, illetve egyéb jogállamisági szankcióknak a kérdése – nem is beszélve azokról a törésvonalképző témákról, amelyek mentén a Fidesz igyekszik társadalmi többséget építeni.

„Ezek mind konfliktusos területek, és az előzményeket ismerve aligha valószínű, hogy Magyar Péter pártja szervezetileg egységes álláspontot vagy az ellenzéki táboron belül mindenki számára elfogadható pozíciót tud majd képviselni” – emelte ki a PegaPoll vezető elemzője.

Kettős prés alá kerülhet?

Kovács Jánost arról is kérdeztük, hogy milyen előnyei, illetve hátrányai lehetnek a Tisza Párt további építkezése szempontjából Magyar Péter európai parlamenti képviselőségének.

Az elemző lapunknak kijelentette: az európai parlamenti képviselői mandátum egy sor ajtót kinyit, ugyanakkor néhányat be is zár, és egyáltalán nem mindegy, hogy melyeket.

„Az EP-képviselői megbízatás és egy párt, egy politikai közösség irányításának feladata külön-külön is teljes embert kíván. Az időbeli terhelés akkor is számottevő, ha Magyar Péter a Tisza Párt alelnökeként nem foglalkozik a pártműködés napi operatív feladataival. Persze, a mediatizált tömegdemokrácia keretei között Brüsszelből és Strasbourgból is be lehet jelentkezni, viszont az európai parlamenti ülések, azok napirendje és a bizottsági munka elvonja a fókuszt a pártvezetői feladatokról, illetve a belpolitika napi aktualitásairól, ahol a tematizáló képesség gyakran a gyors időbeli reakció függvénye is” – fejtette ki az elemző.

Bár Tarr Zoltán lesz a Tisza Párt európai parlamenti delegációvezetője, hogy Magyar Péternek több ideje legyen a pártépítésre, ettől függetlenül nem kérdés, kitől várják a választók a politikai iránymutatást és a válaszokat. Az elemző szerint a Néppárt képviselőcsoportján belül a Tisza és így Magyar Péter is kettős prés alá kerülhet politikailag szenzitív kérdésekben:

Egyfelől a pártcsaládja elvárásainak megfelelő, de legalább európai értelemben is kompromisszumképes álláspontot kell magáévá tennie, miközben lehetséges, hogy a magyar nemzeti érdek vagy a hazai közhangulat figyelembevétele ezzel ellentétes állásponthoz vezetne. A nemzeti szintű politikai stratégiaalkotás ugyanis sok esetben nehezen összeegyeztethető az európai többségi konszenzus által meghatározott célokkal és eszközökkel. Egy EP-képviselőnek hivatása szerint európai szinten kell képviselnie a választókat egy olyan intézményben, ahol nem nemzeti alapon, hanem nemzetközi pártcsaládok szerint ülnek a képviselők, míg egy tagállami pártvezetőnek nemzeti szinten kell dolgoznia a párt politikai programjának megvalósításán, alapvetően a magyar állampolgárok érdekeit szem előtt tartva

– magyarázta Kovács János.

Az elemző úgy véli, a politikai ellenfelek számára nyilvánvalóan magas labda akár az európai parlamenti képviselői aktivitás, akár a képviselő egyéni szavazási rekordja kényes politikai kérdésekben, akár a képviselői javadalmazás és költségtérítések átláthatóságának kérdései. „A Soros-hálózatról szóló, permanens kampány előrevetíti azt is: felértékelődik, hogy az Európai Parlamentben, illetve a Néppárton belül kikkel és milyen gyakorisággal egyeztetnek a Tisza Párt képviselői” – tette hozzá Kovács János.

Az európai színpadon is bizonyítani kell

A PegaPoll vezető elemzője arról is beszélt, hogy európai parlamenti képviselőként, a Néppárt képviselőcsoportján belül Magyar Péternek komoly lehetősége lesz az intenzív kapcsolatépítésre. Ráadásul a Néppárttól megkaphatja azokat a politikai gesztusokat is, amelyek legalább annyira Orbán Viktor ellen, mint amennyire a Tisza Párt alelnöke mellett szólnak.

Magyar Péterre a brüsszeli elit az »éltanuló« szerepet aggathatja, szemben a »bukott tanuló« Orbán Viktoréval, aki az ő olvasatukban szembefordult az európai értékekkel, és egy állandó féket jelent az európai döntéshozatalban. Nagyban hasonlítana ez a szereposztás Donald Tusk »felemelésére«, aki európai kiküldetése során, elkötelezett européer imázst építve szoríthatta ismét ellenzékbe a lengyel Jog és Igazságosságot, amit a sokat idézett 7-es cikkely szerinti eljárás lezárása követhetett

– idézte fel Kovács János.

Az Indexnek nyilatkozva kitért arra is, hogy Orbán Viktornak számos bírálója akad az Európai Unión belül és a tengerentúl, azt azonban még legvehemensebb politikai ellenfelei is elismerik: a magyar miniszterelnök európai véleményvezérré vált.

Ha Magyar Péter le akarja győzni Orbán Viktort, az európai politika plénumán is meg kell mutatnia, hogy rendelkezik vízióval, képes vitába szállni az ellenfele által kínált valóságértelmezéssel és jövőképpel

– állapította meg az elemző.

Ugyan az európai parlamenti képviselők mandátuma az Európai Parlamenthez kötődik, bizonyos jogok megilletik őket a nemzeti törvényhozásban is: elsősorban a feltételhez kötött felszólalási jogot, a bizottsági részvétel lehetőségét, továbbá a tájékoztatáskérést és a kapcsolattartást kell megemlíteni.

„Ezek az eszközök korlátozottan alkalmasak a parlamenti színtér politikai kommunikációs fegyverré alakítására, de arra mégis jók, hogy erőteljes médiafigyelmet vonzzanak, akár egyszerre hazai és nemzetközi szinten is. Noha egy ilyen vitaszituáció csak eseti és aszimmetrikus, az európai parlamenti képviselői tisztség, illetve a mögötte levő társadalmi támogatottság együtt legitimitást erősítő tényezők, amihez egy naprakész, az európai politikában jól eligazodó képviselő esetében akár információs előny, továbbá nyomásgyakorló képesség is társul” – hívta fel a figyelmet Kovács János, a PegaPoll vezető elemzője.

Korábbi cikkünkben azzal foglalkoztunk, hogy a június 9-i választási eredményekből kiindulva 2026-ra tömbösödhet a magyar politika, két nagy blokk mérkőzhet meg egymással két év múlva: a Fidesz–KDNP köré épült kormányoldal és a törmelékpártokká vált régi ellenzék maradék szavazóit is felszívó Tisza Párt. Arról is írtunk, hogy milyen forgatókönyvek állnak Magyar Péter előtt.

(Borítókép: Az Európai Parlament épülete 2023. április 24-én. Brüsszelben, Belgiumban. Fotó:  Thierry Monasse / Getty Images)