Négyszer annyit költött közösségi média hirdetésekre a kormányoldal, mint az egész ellenzék

A Political Capital elemzése szerint a december 31. és 2024. június 15. közötti időszakban, Magyarországon 4 milliárd 151 millió forint értékben költöttek politikai hirdetésekre a Facebookon és a Google-ön.

Az elemzés szerint a kormányoldal négyszer annyit költött (2,136 milliárd), mint az összes, egymással is versengő ellenzéki kihívója együttvéve (544 millió).

Összehasonlításképp kiemelték, hogy az európai parlamenti és az önkormányzati választással ellentétben egy országgyűlési választáson létezik kampányköltési limit, amit 2022-ben 1,177 milliárd forintnál húztak meg. 

Ebbe minden kampányeszköz beleértendő, a köztéri hirdetésektől, a választási gyűléseken át az utolsó szórólapig vagy Facebook-hirdetésig. Hozzátették, hogy ehhez képest

A Political Capital azt is kiemelte, hogy a Fidesz nemcsak hazai sztenderdek szerint szórja a pénzt hirdetésekre: a Google-ön a teljes EU-ban a magyar kormánypárt lett az elmúlt bő öt hónap legnagyobb hirdetője. Sőt, a nyolc legnagyobb összeggel terjesztett videó közül ötnek (!) a cechjét a Fidesz állta.

Fél éven át monitoroztak

„A képzeletbeli EU-s hirdetési dobogó mindhárom fokát a Fidesz foglalja el – egy olyan időszakban, amikor 27 EU-tagországban zajlott választási kampány” – írták.

Az elemzés arra is kitért, hogy a közösségimédia-hirdetések folyamatos, közel fél éven át tartó monitorozása minden korábbinál nyilvánvalóbbá tette, hogy „a kormányzati kommunikációs gépezetnek nemcsak az olyan proxyszervezetek, mint a Megafon és a CÖF képezik részét, hanem számos médium is együtt mozdul velük”.

Minden politikai tartalmú hirdetésre költött forintból 47 fillér ellenségképző narratíva terjesztésére ment. 2522 darab hirdetésről van szó, amiket összesen 981 millió 380 ezer forintért hirdettek. Az összeg 98 százalékát kormányzati irányítású szereplők fizették, a maradék 2 százalékon jó pár ellenzéki párt osztozik

– tették hozzá.

„A kormányoldal a választás legfontosabb témájává tette a háborút, azzal a hamis keretezéssel, miszerint az idei választáson (is) a háború és a béke között kellett választani. A másik kiemelt ellenségképző narratíva célpontja Magyar Péter volt, akinek lejáratása – egy rövid időszakot leszámítva – a teljes kampány domináns eleme maradt” – áll a Political Capital elemzésében.