Megtaláltuk a borzalmas nyaralás tökéletes ellenszerét

Barta András, a Mindfulness Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint tanfolyamaikra a nyári és a karácsonyi időszakban jelentkeznek a legtöbben. Ezt azzal magyarázta, hogy az ünnep vagy a nyaralás alkalmával kiderül, hogy bár a ránk nehezedő általános nyomás miatt a lehető legjobban, a legboldogabban kéne éreznünk magunkat, mégsem sikerül a paradicsomi állapot megvalósítása. Sokan úgy érzik, hogy valami baj van velük, amiért nem tudnak felhőtlenül nyaralni vagy ünnepelni. Apróságok is hamar a kedvüket szegik.

Semmi baj nincs velünk, így működik az emberi élet, vannak nehézségek és szenvedés. Könnyen belátható: attól még nem leszünk boldogok, mert boldogok akarunk lenni, jó eséllyel csak egyre boldogtalanabbak leszünk. A jó érzések és a boldogság hajszolásával csak egyre mélyebbre ássuk magunkat egy képzeletbeli gödörben, miközben mi a mindfulness-szel, magyarul a tudatos jelenléttel éppen ennek az ellenkezőjét tanítjuk. Abból indulunk ki, hogy éppen mit tapasztalunk, és mi lenne, ha kíváncsian, figyelemmel viszonyulnánk ahhoz, ami velünk történik

– mondta Barta András, akit az olvasók az idő múlásával már legendássá váló Gang című produkció műsorvezetőjeként is ismerhetnek. Úgy látja, hogy a tudatos jelenlét elsajátításával, a szükséges meditációs módszerek gyakorlásával képesek lehetünk a nehézségek közepette is boldogulni, őszintébb és egyszerűbb életet élni.

Barta András, a Mindfulness Alapítvány kuratóriumának elnöke

Fotó: Németh Kata / Index

Az addiktológiai konzultánsként is működő szakember arról is beszélt az Indexnek adott interjújában, hogy nagy számban jelentkeznek tanfolyamaikra olyanok is, akiknek bár mindenük megadatott egy boldog és kiegyensúlyozott élethez, már nem tudnak figyelni a velük történő jó dolgokra, folyton azt érzik, hogy valami katasztrófa közeleg, baj lesz, ezért nem élvezik a saját életüket. Gyakori, hogy olyan mentális állapottal is a segítségüket kérik, amely a gondolatok ismétlődő és körkörös felidézésével jár együtt, különösen olyan negatív vagy zavaró események vagy érzések esetén, amelyek valamilyen módon felkavaróak vagy szorongást keltőek lehetnek. A mindfulnesstanár szerint a tudatos jelenlét révén megváltozik a gondolatainkhoz, az eseményekhez való viszonyunk, csökken a stressz-szintünk, végre a jelenben tudunk tartózkodni, akkor is, ha éppen jó vagy rossz dolgok történnek velünk.

Az első mindfulnessalapú módszert (MBSR – Mindfulness Based Stress Reduction, azaz tudatosjelenlét-alapú stresszcsökkentés) egy amerikai mikrobiológus-professzor, Dr. Jon Kabat-Zinn dolgozta ki a Massachussettsi Egyetem Orvosi Karán. A módszer különlegességét az adja, hogy meditációs gyakorlatok képezik az alapot, amelyet a modern nyugati gyógyászatból vett elméleti tudásanyag és egyszerű jógagyakorlatok egészítenek ki. Eleinte olyan, krónikus fájdalomban szenvedők részére ajánlották, akiknek a tüneteit a konvencionális orvoslás nem tudta megszüntetni.

Nagy-Britanniában az állami egészségügyben a depresszióban szenvedő betegek kezelésük részeként beutalót kapnak a különböző mindfulnesstanfolyamokra.

Ítélet nélkül

Barta András szerint a mindfulness, a tudatos jelenlét akkor jöhet létre, amikor figyelmünket szándékosan és nyitottan a jelen pillanat felé irányítjuk, félretéve az értékeléseket, az ítéleteket. „Pusztán tapasztaljuk, ami éppen történik – belül és kívül egyaránt.” A tudatos jelenlét megvalósításához olyan meditációs technikákat alkalmaznak a tanfolyamokon, amelyek a buddhista vallásból erednek. Az alapszintű, kezdő tanfolyamok nyolchetesek, a csoportos foglalkozásokat megelőzően rendre személyes interjúkra kerül sor. A meditáció tárgyául nem a légzést, hanem a sokkal könnyebben a figyelem fókuszába helyezhető testet választják. A mindfulnesstanár szerint az általuk is alkalmazott, a jelen pillanatra irányuló módszer más világvallásokban is fellelhető, különböző formákban. A mindfulnesstanár rövid pszichológiai beavatkozásoknak tartja az általuk oktatott technikákat.

„Ha azt mondanánk, hogy ez buddhizmus, akkor csak azok érdeklődnének, akik valamilyen vallásban szeretnének elmélyülni. Mi stresszcsökkentésről, kognitív terápiáról beszélünk. Arra figyelünk, hogyan segíthet a gyakorlat. Nem téríteni szeretnénk, hanem olyan praktikus eszközöket adni, amelyek segíthetnek. Egy észak-amerikai kutatás bebizonyította, hogy ha a Buddha szó elhangzik egy tanfolyamon, akkor tizenöt százalékkal nagyobb a képzésről lemorzsolódók száma” – fogalmazott Barta András, hozzátéve, hogy a nyolc héten át tartó 2 és fél órás foglalkozások felében gyakorolnak. Nemcsak ülő, hanem fekvő és mozgással egybekötött meditációs gyakorlatokat is oktatnak. Az órák második felében interaktív beszélgetésekre épülő tanulás zajlik.

Barta András, a Mindfulness Alapítvány kuratóriumának elnöke

Fotó: Németh Kata / Index

A szenvedés szó ritkán hangzik el

„Amit mi csinálunk, nagyon különbözik a hagyományos buddhista kontextustól, ahol általában dharmabeszédek is vannak, amikben elmondják, hogy szerintük mi az igazság. Mi a modern pszichológia eszközeit beépítve az egyén belátására helyezzük a hangsúlyt. A saját tapasztalatainkra építve együtt fedezzük fel a jelenségek természetét. A legtöbb ember számára ez a legizgalmasabb része a tanfolyamnak, mert ilyenkor mindenki részt vehet a beszélgetésben, és nagyon egyszerű dolgokból felfejtjük lényegében azt, amit a buddhizmus is tanít. A szenvedés szó csak nagyon ritkán hangzik el, hiszen amit ma az emberek tapasztalnak, nem szenvedésnek, hanem szorongásnak, agyalásnak, idegeskedésnek, rágódásnak, impulzuskontroll-zavarnak vagy éppen depressziónak nevezik” – tette hozzá Barta András, aki szerint a nyolchetes tanfolyamon lényegében a buddhizmus alaptanításának számító négy nemes igazság és különböző aspektusainak feldolgozása zajlik.

A Mindful Academy International magyarországi képzési központjának vezetője szerint a tanfolyamon végzett gyakorlatok rávilágítanak, hogy előítéleteink miként egészítik ki az adott esetben rendelkezésre álló minimális információkat, és éppen ezért mennyire megbízhatatlanok lehetnek a gondolataink. „Már nem azzal foglalkozunk, hogy meggyőzzünk valakit, vagy megkérdőjelezzük a hiedelmeit, hanem azt szeretnénk elérni, hogy annak lássák a gondolatokat, amik valójában, pusztán gondolatoknak, tudati eseményeknek, ami nem a valóság” – mondta a tanár, hozzátéve, hogy a módszert egyre sikeresebben alkalmazzák szenvedélybetegek gyógyításában is.

(Borítókép: Robert Alexander / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!